Új Szó, 2015. március (68. évfolyam, 50-75. szám)

2015-03-28 / 73. szám, szombat

6 Külföld ÚJ SZÓ 2015. AAÁRCIUS 28. www.ujszo.com Kérdéses a brit népszavazás London. Az ellenzéki brit Munkáspárt vezetője kijelentette, hogy ha ő ala­kíthat kormányt a május 7-ei parlamenti választá­sok után, aligha lesz nép­szavazás a brit EU-tagság- ról. Ed Miliband a válasz­tások előtti első televíziós megmérettetésen kijelen­tette: katasztrófával érne fel Nagy-Britannia számá­ra a kilépés az Európai Unióból. David Cameron miniszterelnök viszont a tévében újra megerősítet­te, ha a kormányzó kon­zervatív párt a választások után is hatalmon marad, 2017 végéig megtartják a Nagy-Britannia EU-tagsá- gáról általa két éve meg­ígért referendumot. Hang­súlyozta ugyanakkor, hogy ő elsősorban az Eu­rópai Unió megreformálá­sát szeretné elérni. (MTI) Argentin elnök: nem lesz eljárás Buenos Aires. Nem in­dítanak eljárást az igaz­ságszolgáltatás akadályo­zása miatt Cristina Kirch­ner argentin államfő ellen, akit Alberto Nisman ügyész azzal gyanúsított meg, hogy iráni vezetőket fedezett a Buenos Aires-i zsidó kulturális központ elleni merénylet ügyében. Az argentin igazságügy- miniszer szerint a szövet­ségi fellebbviteli kamara helybenhagyta Daniel Ra- fecas bíró döntését, aki el­utasította Nisman ügyész vádját. Nisman tíz éven át dolgozott az AMIA Buenos Aires-i zsidó központ elle­ni 1994-es, 85 ember halá­lát okozó merénylet ügyé­ben folyó vizsgálaton, majd január 18-án rejté­lyes körülmények között meghalt. (MTI) Támadás Szomáliában Mogadishu. Iszlamista fegyveresek rohantak le egy kormányzati célra használt szállodát Szomá­lia fővárosában, az épü­letből lövések hallatszot­tak, legalább tízen meg­haltak. A Mogadishu köz­pontjában lévő Maka al- Mukarama szálloda köze­lében egy autóba rejtett pokolgépet is működésbe hoztak, a robbanásban legalább egy ember életét vesztette. „Az al-Shabaab (Szomáliái terrorszerve­zet) harcosai az épület te­tején és a hotel belsejében is ott vannak” - közölte egy helyi rendőr. A tájékozta­tás szerint több kormány- tisztviselő is a szállodában tartózkodik. Az al-Kaidá- hoz köthető al-Shabaab 2011-ben még Szomália nagy részét uralta. (MTI) Közös katonai erőt állítanának fel az Arab Liga országai - Rijádban bukkant fel Abed Rabbo Manszúr Hádi jemeni államfő Iránt is érintheti a jemeni beavatkozás Dicsőség a támadóknak. A Jemen ellen támadást elrendelő szaúdi királyt éljenzi a tömeg a húszik által elfoglalt Taizzhan. (TASR/AP) Szanaa/Kairó. Újabb légi csapásokat mértek tegnap Szaúd-Arábia és arab szö­vetségesei a síita húszi lá­zadók állásaira Jemen fő­városában és attól észak­ra. Szanaában már máso­dik napja zajlottak a bom­bázások. Közös katonai erő felállításának előké­szítésében egyeztek meg az Arab Liga tagállamai­nak külügyminiszterei. ÖSSZEFOGLALÓ Szaúd-Arábia és arab szövet­ségesei tegnap is bombázták a jemeni síita milíciák állásait Szanaában, emellett a húszi mozgalom otthonának számító Szaada tartományban két kör­zetet bombáztak. Harci repülő­gépek csapást mértek egy légi támaszpontra is a Szanaától északkeletre található Márib térségében. A város nincs a hú­szik kezén, de a térségben a ve­lük szövetséges Köztársasági Gárda egységei tartózkodnak. A gárda Ali Abdalláh Száleh ko­rábbi jemeni elnököt követi. Egyes feltételezések szerint Száleh szította a húszi felkelést a jelenlegi elnök, Abed Rabbo Manszúr Hádi ellen. A Hádi el­nököt támogató Szaúd-Arábia és öbölbeli szövetségesei a csü­törtökre virradó éjjel indítottak katonai beavatkozást Jemen területén a síita lázadók ellen, miután a fővárost már tavaly szeptember óta ellenőrzésük alatt tartó húszik Jemen déli ré­szén is előrenyomultak. Közös katonai erő felállítá­sának előkészítésében egyez­tek meg az Arab Liga tagállama­inak külügyminiszterei Egyip­tomban - nem sokkal azt köve­tően, hogy több arab ország ka­tonai beavatkozást indított Je­menben a lázadók előrenyomu­lásának megtörésére. Az egyip­tomi kezdeményezésre szüle­tett tervezet szerint egy olyan gyors reagálású haderőt hoz­nak létre, amely az arab orszá­gokat érintő biztonsági fenye­getésekre tudna minél hama­rabb választ adni. A tárcaveze­tők arra kérték Nabil el-Arabi Számeh Sukri egyiptomi kül­ügyminisztert, hogy lépjen kap­csolatba az egyes arab hadsere­gek parancsnokaival, és velük koordinálva tegye lehetővé a terv mielőbbi megvalósulását. A tájékoztatás szerint a közös katonai erőt egy hónapon belül létrehoznák. Az Arab Liga tag­államai már 1950-ben közös védelmi szerződést írtak alá, így akarva egyesíteni erőiket a két évvel azelőtt megalakult Iz­raellel szemben. Valódi átfogó hadtest azonban nem jött létre. Washington valószínűleg nem nézné jó szemmel egy ilyen haderő létrejöttét, mert az po­tenciális veszélyt jelenthet Iz­raelre nézve. A szaúdi fővárosba, Rijádba érkezett Abed Rabbo Manszúr Hádi jemeni elnök, akinek hol­létéről az elmúlt napokban el­lentmondásos hírek érkeztek. Hádi február 21-én menekült el a fővárosból, Szanaából a déli nagy kikötővárosba, miután a síita húszi felkelők arra kény­szerítették, hogy lemondjon tisztségéről. Ádenben azonban visszavonta lemondását, és a Perzsa-öböl menti országok támogatásával új hatalmi bá­zist alakított ki. A Foreign Policy amerikai külpolitikai szaklap szakértői szerint a légi csapások aligha fékezik meg a húszikat, száraz­földi csapatokra lesz szükség. Kérdés, Szaúd-Arábia hajlan- dó-e a komoly áldozatokkal já­ró lépésre. Yezid Sayigh, a Car­negie Közel-keleti Központ szakértője szerint a légi csapá­sokból egy - a régió stabilitását is kockára tevő - „helyettes há­ború” alakulhat ki. Félő, hogy ebből újabb háború lesz, egyik oldalon Irán, a másikon Szaúd­Arábia szövetségeseivel. Ez a nukleáris tárgyalásokra is ki­hathat - mondta a szakértő. Szerinte Szaúd-Arábia aggódva figyeli a Nyugat és Irán közt fo­lyó nukleáris tárgyalásokat, ezért a húszik előrenyomulásá­ban már Irán terjeszkedését láthatta, s a rijádi vezetés úgy döntött, ezt nem hagyhatja. A földrajzi közelség is indo­kolja a beavatkozást, a jemeni polgárháború közvetlenül ki­hat a monarchiára. Szaúd-Ará­bia száz éve annektált két je­meni megyét, emiatt sokan el­lenérzéssel viseltetnek a szaú- diakkal szemben. A síita húszik Szaúd-Arábia vallási legitimi­tását és Mekka fölött gyakorolt ellenőrzését is veszélyeztethe­tik. A jemeni helyzet átlátható­ságát bonyolítja, hogy az or­szágban nagyon aktív az Arab­félsziget Al-Kaidája (AQAP). Az USA szerint az egyik legve­szélyesebb terroristacsoportról van szó, amely ellenségének tekinti a központi kormányt, a húszikat és az Iszlám Államot is. A Charlie Hebdo szatirikus hetilap párizsi szerkesztősége elleni januári támadást is az AQAP vállalta magára. Emel­lett az Iszlám Állam szélsősé­ges szunnita szervezetet már Jemenben is mind többen tá­mogatják. Ellenségnek tekinti a központi kormányt, a húszikat és az AQAP-t is. (MTI, NOL) KIK VANNAK A JEMENI HUSZIK ELLENI SZAUD-ARABIAI KATONAI KOALÍCIÓBAN? Rijád/Washington. Sza­úd-Arábia több országgal szö­vetkezve légi támadásokat kezdett csütörtökön Jemen­ben, hogy gátat szabjon a helyi síita lázadók, a húszik előre­nyomulásának. Adel al-Dzsu- beir, Szaúd-Arábia Washing­tonban akkreditált nagykövete Ríjad szövetségeseiről csak annyit árult el, hogy több mint tíz országról van szó. A hadműveletben résztvevők közül azonban több állam fel­fedte, hogy benne van a koalí­cióban, így Egyiptom, Jordánia és Szudán is. Utóbbi légierőn kívül szárazföldi haderőt is ígért. Az Arab (Perzsa)-öböl or­szágai közül az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein, Kuvait és Katar Szaúd-Arábiával közö­sen aláírt nyilatkozatban tu­datták, hogy részt vesznek a hadműveletben, az államcso­port közül csupán Omán ma­radt távol a szövetségtől. Ma­rokkó közölte, hogy támogatja a szaúdi vezetésű műveletet, de nem erősítette meg azt a hírt, miszerint harci repülőket küldött a koalíció részeseként. Az USA annyit mondott, hogy logisztikai és hírszerzési támo­gatást nyújt a koalíciónak. Tö­rökország szintén támogatását hangoztatta. Ami az egyes or­szágok konkrét katonai részvé­telét illeti: Szaúd-Arábia 100 harci gépet mozgósított, to­vábbá némi tengeri haderőt, és 150 ezer fős szárazföldi hadse­reget helyezett készültségbe. Az emírségek 30 repülővel, Bahrein és Kuvait 15-15-tel, Katar tízzel járult hozzá. Jor­dánia nem közölt adatot, de egyes értesülések szerint hat harci repülője vesz részt a hadműveletben. Szudán szin­tén hallgat repülői számáról, hírek szerint hárommal járult hozzá a támadáshoz. Egyiptom nem fedett fel pontos adatokat, csak annyit közölt, hogy hadi­tengerészeti és légi ereje be­kapcsolódik a hadműveletbe. Ami a másik oldalt illeti, Irán a húszik pártját fogja, és a táma­dás azonnali leállítását követe­li. Teherán ugyanakkor még mindig tagadja, hogy támo­gatná katonailag a síita felke­lőket. Mohamed al-Bukaiti je­meni húszi vezető azt mondta, hogy a húszik készek szembe­szállni Szaúd-Arábia és szövet­ségesei támadásával anélkül, hogy segítséget kémének Irán­tól. (MTI) Jó kérdés, hogy kerülhetett állami pénz csalók kezébe - mondta Orbán Viktor kormányfő a Quaestor brókercég kapcsán Végre letartóztatták a papíron vagyontalan brókervezért Quaestor-károsultak demonstrációja a brókercég debreceni fiókja előtt. A jó fideszes kapcsolatokkal bíró Tarsoly Csaba cégvezér még a botrány kipattanása után is napokon át ködösíthetett. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Jó kérdés, hogy kerülhetett állami pénz csalók kezébe - mondta tegnap Orbán Viktor a Kossuth rádióban. Az állami cégek államkötvényeket tartották a Quaestornál - a mi­niszterelnök szerint nem arról van szó, hogy kockázatos esz­közökben tartották az adófize­tők pénzét, hanem arról, hogy rossz helyen tartották. Arra a kérdésre, hogy volt-e bennfen­tes információja a Quaestor be- dőléséről, azt mondta: a Buda- Cash bedőlése után a Honvéd Egészségpénztár és sok önkor­mányzat pénze beragadt, akkor „szólalt meg a csengő a fe­jükben”, „mindenféle pletykák terjengtek a budapesti flasz­teren” - ezért úgy döntöttek, hogy a brókercégektől kivonják a pénzeket. Tarsoly Csabától, a Quaestor vezérétől valóban ka­pott levelet a kormány - a levél közvetlenül Orbánhoz érkezett. A levél kézhezvétele után Varga Mihály nemzetgazdasági mi­niszterhez fordult Orbán. A kormányfő arról is beszélt, hogy senki nem sajnálja a brókerek­től „a kőgazdag emberek vi­lágát”, ha a munkájukkal a töb­bi embernek is segítettek pénz­hez jutni. „De abban az esetben, ha ez az életmód, vagyoni hely­zet a keményen dolgozó embe­rek pénzének ellopásából áll, akkor kinyílik a bicska az ember zsebében” - fogalmazott. Sze­rinte a felelősök vagyonának zárolásával kapcsolatos fide­szes javaslat esélyt ad arra, hogy a károsultak visszakap­hassák a pénzüket vagy annak egy részét. Eddig egyetlen minisztérium sem válaszolt arra, hogy végre­hajtották-e Orbán Viktor utasí­tását, s kivonták-e a brókercé­geknél lévő pénzeiket. A Nép- szabadság azután fordult a mi­nisztériumokhoz, hogy Orbán Viktor bejelentette: ő rendelte el, hogy a Külgazdasági és Kül­ügyminisztérium vegye ki a Quaestornál tartott pénzét. Őrizetbe vették csütörtök éj­jel Tarsoly Csabát, az álkötvé­nyeket kibocsátó Quaestor tu­lajdonosát, és gyanúsítottként hallgatták ki csalás bűntette miatt. A rendőrség arról tájé­koztatott,' hogy a Quaestor­ügyben több helyszínen házku­tatást tartottak, és a vagyon- visszaszerzési intézkedéseket is megkezdték. Noha a kormány folyamatosan azt hangoztatja, hogy el kell venni a bűnös bró­kerek vagyonát, a Quaestor tu­lajdonosaitól valószínűleg egy fillért nem fog látni sem az adó­hivatal, sem más, mert semmi­lyen értékesnek mondható va­gyon nincs a nevükön - írja a Bors. Tarsoly Csaba impozáns, százmilliókat érő budai villája egy svájci cég tulajdonában van, apja XVII. kerületi háza pedig anyja nevén. Az asszony­tól azonban nem lehet elvenni az ingatlant, mert neki nincs üz­letrésze a Quaestorban. (MTI, NOL, Privatb.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom