Új Szó, 2015. március (68. évfolyam, 50-75. szám)
2015-03-25 / 70. szám, szerda
CSALLÓKÖZ ÉS MÁTYUSFÖLD 2015. március 25., szerda 9. oldal (Bartalos Éva felvétele) Az épület hosszú évekig szerepelt az önkormányzat fölösleges vagyonának listáján AKTUÁLIS Felújítják a galántai kastélyt A galántai neogótikus kastélyt a tizenhetedik században építette Esterházy Pál és Dániel, többszöri átépítés után 1861-ben nyerte el mai formáját. Az U alaprajzú kastély főépülete emeletes, az eredetileg gazdasági épületként szolgáló oldalszárnyak egyszintesek. Korábban megpróbálták felújítani a monumentális épületet, a hetvenes években megkezdett munkák azonban nem javítottak a kastély állagán. Az épület hosszú évekig szerepelt az önkormányzat fölösleges vagyonának listáján, ahonnan csak néhány éve került le. A kastély északi szárnyát már felújították, jelenleg a déli szárny és a kastélytornyok rekonstrukciójának előkészítése zajlik. A 2,4 millió euró értékű projekt nagy részét uniós forrásból finanszírozza a város. Év végéig be kell fejezni a felújítást. (béva) A nagyközség első pecsétje Szent Pétert ábrázolja Nagyfödémes: méhek váltották a szenteket A '90-es években reneszánszát élte a helytörténetírás, több község akkor változtatta meg a címerét Jelképekkel beszél a történelemről a címer ÖSSZEFOGLALÓ Nagyfödémes. A galántai járásbeli nagyközség címerét 1996 óta használja az önkormányzat. A címer részben megőrizte a korábban használt pecsét és címer motívurfiait. Az 1696-ból származó pecséten a Nagy Fodemes körirat keretezi Szent Péter ábrázolást. Szent Péter alakja feltehetően a község gellei uradalomhoz való tartozását szimbolizálta - olvasható a faluról készült monográfiában. Szent Péter ábrázolása a későbbi pecséteken is megmaradt. 1945-től a csehszlovák címer és az Obec Velky Fedymes felirat állt a falu pecsétjén. „1970 előtt új címert kezdtek használni” - áll a 2010-ben kiadott Nagyfödémes című könyvben. Az önkormányzat a hetvenes években is a csehszlovák címerrel ellátott hivatalos pecsétet használta. A piros alapon arany méhkaptár mellett egy-egy, fölötte három arany méh díszíti a község címerét. A méhek utalnak a falu nevének eredetére. Nagyfödémes a födém, méhkaptár szóból ered. A község valószínűleg fejedelmi méhészek lakóhelye volt. A címer színei a falu lobogójában is visszaköszönnek. A falu nagycímerén Szent Mihály, a helyi templom védőszentje tartja a Ladislav Vrtel’ és Dagmar Vrtelová alkotta méhes-kaptá- ros címert, (béva) Legközelebb Tardoskedd címerét mutatjukbe. Manapság minden településnek van saját pecsétje és címere. A címer általában utal a község történelmére. Most induló rovatunkban a délszlovákiai városok és falvak címerének történetét mutatjuk be. BARTALOS ÉVA Novák Veronika, a Pozsonyi Állami Levéltár Vágsellyei Fióklevéltárának igazgatója szerint véletlen nincs, hogy megértsük, miért szerepel valamilyen jelkép a címeren ahhoz a történelmi összefüggéseket kell ismerni. A legtöbb címert szimbólumok díszítik, előfordul, hogy egész alakos ábrázolás látható a község emblémáján. „Létezik egy szabály, amely rendszerezi, hogy mire utalnak a címer jelképei. A szimbólum jelezheti a földesúr személyét, a környezet geográfiai adottságait, a lakosság foglalkozását. A címerek nagyon sokat elmondanak a faluk történetéről, csak nem mindig tudjuk értelmezni őket” - nyilatkozott lapunknak Novák Veronika. Ä címerben megjelenő szentek jelképei, mezőgazda- sági eszközök, állatok, vagy növények címszavakban beszélnek a település múltjáról. Rendszerint a község pecsétjének motívumai szerepelnek az emblémán. Az igazgatónőtől nyegtudtuk, több feltételezés is létezik arról, ki és mikor készíthette a pecsétet: a földesúr állta a költségeket, esetleg vándor fémművesek készítették a lenyomót. „Nem voltak olcsók. A fémműves ügyességét mutatta a pecsét kidolgozása. Előfordult, hogy egy lenyomón fordítva szerepeltek a betűk” - folytatta Novák Veronika. Korábban csak a városok használtak címereket, a községek a kilencvenes években elfogadott ön- kormányzati törvény értelmében alkalmazhatják a jelképet. A falvakban ezután kezdték felújítani a címereket. ,A helytörténetírás reneszánszát élte ebben az időszakban. Az embereket érdekelte a múltjuk és ragaszkodtak a falu történelméhez, ezért is nyúltak a régi pecsétekhez” - közölte az igazgatónő, hozzátéve, hogy az új szimbólumok azért sem szerencsések a címerekben, mert megkérdőjelezhető a jelentésük. Jelenleg is készülnek új címerek, az igazgatónő szerint napjainkban a személyi címer divatos. Az egyes, főleg a nemesi családok leporolják régi címerüket. „ A belügyminisztérium heraldikai bizottsága bejegyzi a címereket. Ez is bizonyos törekvés az identitás kialakítására. Ha valaki betartja a heraldika szabályait, ma is alkothat címereket” - mondta Novák Veronika. Fudemus, Wyfedenes, Fedemus Nagyfödémes területe ősidők óta lakott volt. A község első írásos említése 1221-ből származik. Az okmány Fudemus néven említi a települést, amelyet a pozsonyi vár birtokaihoz, később a pozsonyi uradalomhoz tartozott. 1821 és ’42 között itt működött Közép-Európa első cukorgyára. Wyfedenes és Fedemus néven is szerepel az okiratokban, I az Osztrák-Magyar Monarchia idején Nagyfödémes, az y I. Csehszlovák Köztársaság idején Velký Fedýmeš, 1948-tól « ' Veiké Ul'any a község hivatalos neve. (béva) Heraldikai alapszínek A címerek története a lovagi tornák korába nyúlik vissza, amikor színezni kellett a lovagok vértezetét, hogy felismerhetők legyenek a küzdő felek. A lovagi vértezet meghatározza a két alapszínt: az arany sárgaként, az ezüst fehérként jelenik meg a címeren. Ezt díszítik a színek: piros, kék, zöld, fekete és a nálunk nem túl gyakori hermelin. A szabályzat szerint csak a fémre vihették fel a színeket. Novák Veronikától megtudtuk, minél tarkább egy címer, annál később készítették., Azok a címerek, amelyek alkotói nem tarják be ezt a szabályokat, nem tiszta címertani jelképek” - közölte Novák Veronika. A címer színeiből áll össze a községek lobogója, (béva) A történelmi pecsäre épülnek a címer szimbólumai (A szerző felvétele
