Új Szó, 2015. március (68. évfolyam, 50-75. szám)

2015-03-25 / 70. szám, szerda

6 Kultúra-hirdetés ÚJ SZÓ 2015.'MÁRCIUS 25. www.ujszo.com FULVIOEK Carbonbliss PUHA JÓZSEF Kijelenthetjük, hogy a The Carbonfools a magyar zenei élet oszlopos együttese. Erről személyesen is meggyőződ­tem Budapesten, december 5-én. Aznap tartották a Car­bonbliss lemezbemutató koncertjét, s nem túlzás, a vá­rosban minden más zenei eseményt elhomályosított a fellépés. Óriási siker ez egy angol nyelvű dalokat készítő formációtól. Az elektronikus és az élő hangszeres zene kiváló fúzió­ját létrehozó, sok stílus­elemmel operáló zenekar a bélgás Bicskei Titusszal (DJ Titusz) az élen 2001-ben mu­tatkozott be. A karizmatikus énekes, Fehér Balázs 2006-ban csatlakozott az együtteshez, amely2004-ben Mérgezett gulyást (Poisoned Goulash) kínált, 2008-ban a szívét (Carboon Heart), 2010-ben a lelkét (Carboon- soul) tárta elénk. 2012-ben szénédes dalaival (Carbon- Sweet) aratott sikert, most pedig boldogságot (Carbon­bliss) közvetít. A Closer és az Easter Song című szerzeményekkel felve­zetett albumot a vidámság és a szomorúság érdekes kettős­sége jellemzi. Vicces és me­lankolikus, lazább és komoly mondanivalójú, gitárközpon­tú, karakteres dalokat tartal­maz. Letisztultabb, mint az eddigiek, pedig a zene eklek­tikusabb, a skála a hatvanas évek pszichedelikus rockjától a modem hiphopig terjed. Nagyobb teret kapott a próza, több zeneszám verselős, mi- nimáléneklős. Időközben a Give It to Me is slágerré vált, jelenleg pedig a CD egyik csúcspontja, a Czechoslova­kian Disco hódít, amelyet Ti­tusz kamaszkori tátrai kirán­dulása ihletett. A különleges, a kiszámíthatatlansága miatt izgalmas, Jiíí Menzel előtt is tisztelgő dalhoz kiváló, feke­te-fehér szocreál videoklip készült, amely a rendező Szi­gorúan ellenőrzött vonatok című filmjéből is merít. A nagylemez egyik üde színfolt­ja az Álba Hysenivel készült Teardrops is. Mindössze egy dolog róható fel a zenekar­nak: az album túl hosszú, két- három erősen töltelék ízű fel­vétel lehagyásával kerekebb, egységesebb volna. A The Carbonfools előző CD-jéről azt írtam, hogy vál­tozatos csúcslemez, amely a világon bárhol megállná a he­lyét. Ez a Carbonblissre is tö­kéletesen illik. (1G Records, 2014) Értékelés: M>M O Alan Parker nyugdíjba vonul Bari. Alan Parker, olyan filmklasszikusok rendezője, mint az Éjféli expressz, a Madárka vagy az Angyalszív, bejelentette, hogy nyugdíjba vonul. „A rendezők nem íesznek jobbak a kor­ral, csak magukat ismétlik, és habár vannak kivételek, a munká­juk nem lesz jobb. Ezért döntöttem úgy, hogy nem rendezek több filmet”-mondta a 71 éves Parker, (index.hu) teúÄÄ^«ak0,80€r Március 28-án *A rejtvényújság nem része az előfizetésnek és nem előfizethető, csak standon kapható az Új Szóval együtt! Elhunyt Peter Pišťanek, a szlovák irodalom fenegyereke, aki egész életében gyermek maradt Aki úszva érkezett Budapestre Peter Pišťanek (1960-2015\ (Gabriel Kuchta felvétele) Vasárnap este elhunyt a kortárs szlovák irodalom egyik legnagyobb hatású alakja, Peter Pišťanek. Az író önkezével vetett vé­get életének. Súlyos ál­lapotban szállították kórházba gyógyszer­mérgezés gyanújával, és már nem tudták meg­menteni. Április 28-án lett volna 55 éves. JUHÁSZ KATALIN Dramaturgiát és forgató­könyvírást tanult, 1988-ig több munkahelyen dolgozott, zene­kart alapított, lakhelye nyomán Devínska Nová Vec néven. A rendszerváltás után a reklám- szakmában helyezkedett el, az inZine című internetes portált szerkesztette. 1991-ben szinte berobbant a hazai irodalmi életbe Rivers of Babylon című regényével, amely szarkaszti­kus parabola az egyén és a ha­talom viszonyáról. A történet főszereplője, Rácz úr egyszerű lélek, de ha kell, brutális is tud lenni. Megállíthatatlanul emel­kedik egyre feljebb a ranglét­rán, egyetlen olyan eszköztől sem riad vissza, amelyet hata­lomvágyának kielégítésére és vagyonszerzésre használhat. Az író azt sugallja, hogy aki nem lázad fel a rossz ellen, az elkerülhetetlenül a részévé vá­lik. A könyvből 1998-ban film is készült Vlado Balco rendezé­sében és Andrej Hryc főszerep­lésével, Peter Pišťanek pedig később két kötetben megírta a történet folytatását is. Összesen 13 könyve jelent meg, magyarul csupán egyet olvashatunk közülük, a Külön­cök (Mladý Dônč) címűt, ame­lyet a Kalligram Kiadó jelente­tett meg 1999-ben, és amelyért a kötet fordítója, Hizsnyai Tóth Ildikó Madách-díjat kapott. A Különcök négy hosszabb elbeszélést tartalmaz. Pišťanek a társadalom halmozottan hát­rányos helyzetű peremfiguráit ábrázolja benne, a maguk ab­szurd módon természetes kö­zegében. Az egymás és a nem­zetek közti érintkezés kacagta­tó példái sorjáznak a bravúros stílusban megírt, sok nyelvi sí­kot egymásba vetítő könyvben. „Pétért a szlovák irodalom enfant terrible-jének tartották, de szerintem inkább csak en­fant, azaz gyermek volt, aki nem volt hajlandó felnőni. Éle­te végéig egy izgága napközis maradt”- mondta róla Hizs­nyai Tóth Ildikó. „Imádta a to­kaji borokat és a hatvanas-het­venes évek magyar rockzené­jét, főleg az LGT-t és a Syriust. Zenekarának repertoárján ott volt az LGT Aranyalbuma, hal­lás után megtanulta róla az összes dalt, anélkül, hogy egy szót értett volna magyarul. Kamasz korában egymás után falta Rejtő Jenő könyveit. Az irodalmat is játéknak tekintet­te, soha nem tagozódott be a szlovák írótársadalomba. Gyűlölte a sznobizmust, és imádta a radikális gesztusokat. Például amikor a szlovák író- szövetség több szervezetre szakadt, ő Rudolf Slobodával együtt a Szlovákiai Magyar írók Társaságába lépett be, hogy demonstrálja a kisebbsé­gek iránti szimpátiáját, egyben jelezze, hogy egyik szlovák tár­saságnak sem akar tagja lenni. A Különcök magyar fordításá­hoz pedig külön előszót írt a magyar olvasóközönség szá­mára. Ebben elmeséli, hogyan jutott el életében először Bu­dapestre. Tizenöt évesen úszva érkezett meg a magyar fővá­rosba. Valahol a Duna-kanyar- ban elragadta őt az ár, és egy uszadékfába kapaszkodva Bu­dapest határáig sodródott”. Hizsnyai Tóth Ildikó szerint Peter Pišťanek emberként nyi­tott, szókimondó, őszinte és szeretetéhes dévényújfalusi vagány volt. írásaiból pedig csak úgy süt a szereplői iránt érzett szeretet. Bármilyen cset- lő-botló, nyomorult, lecsúszott alakokat mozgatott, és bármi­lyen elképesztő tortúráknak vetette alá őket történeteiben, végig érezhető volt, hogy szur­kol nekik és szeretné, ha sike­rülne boldogulniuk az életben. Pedig tudta, hogy nem fog sike­rülni... Idén Péterfy Gergely nagyregénye kapta a hárommillió forint pénzdíjjal járó szépirodalmi díjat Győzött a Kitömött barbár ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Péterfy Gergely Kitömött barbár című nagyre­génye kapta a 2015-ös Aegon Művészeti Díjat, amelyet tegnap tizedszer adtak át. Ez a magyar kortárs szépirodalom egyik leg­kiemelkedőbb és legmagasabb pénzdíjjal járó független díja. Szegedy-Maszák Mihály iro­dalomtörténész, a zsűri elnöke a díjátadón elmondta, hogy 77 művet jelöltek az idei díjra a kiadók, ebből tíz került az él­mezőnybe a zsűri szavazatai alapján. Mint mondta, nagyon élvezte Péterfy Gergely köny­vét, amelyet kiváló korismeret és a Kazinczy Ferenc iránti sze­retet is jéllemez. „Vannak át­hallások, el lehet gondolkodni, hogy az a szövetség, amely a parlagiság és a hatalom között létrejön a műben, talán nem­csak a magyar jakobinusok ko­rára érvényes” - fűzte hozzá. Péterfy Gergely elmondta: óriási öröm és megtiszteltetés számára ez az elismerés, ame­lyet az tesz különösen fontossá, hogy odaítéléséről a zsűri iro­dalmi ízlése és esztétikai érték­ítélete dönt, s „nem külső erők munkálkodnak mögötte”. „Sikerült elérni, hogy a bírá­lók ne lehessenek kitéve semmi­féle politikai vagy kiadói nyo­másnak”-tette hozzá az író. A Kalligram Kiadó gondozá­sában 2014-ben megjelent Ki­tömött barbár című regény a 18. századot, a felvilágosodás utáni időszakot mutatja be Kazinczy Ferenc és Angelo Soliman ba­rátságán keresztül. A mai Nigé­ria területén született Soliman, a sokoldalúan művelt „udvari néger” különleges helyzetét egyszerre jellemzi a kivétele- zettség és a kitaszítottság. Halá­la után holttestét császári pa­rancsra kitömik és a Természet- tudományi Múzeumban muto­gatják. Harminchat évvel ké­sőbb Kazinczy özvegye elmegy a múzeumba, hogy szembenéz­zen a kitömött testtel, s megis­merje férje és a különös idegen történetét. A zsűri összetételét végig ti­tokban tartották, maguk a zsűritagok sem tudtak egymás­ról, jeligével szavaztak, és csak tegnap találkoztak először. A bírálóbizottság tagja volt Ba- zsányi Sándor kritikus, Saly Noémi irodalomtörténész, Ká­rolyi Csaba, az Élet és Irodalom főszerkesztő-helyettese, vala­mint Keresztesi József, Nagy Gabriella és Reményi József Tamás kritikusok. Péterfy Gergely Márai- és Mé­szöly Miklós-díjas író, forgató­könyvíró, szerkesztő, egyetemi tanár 1966-ban született Buda­pesten. Az ELTE latin-ógörög szakán diplomázott, 1994-től a Miskolci Egyetem Bölcsészettu­dományi Karán tanít, 2005-től adjunktus a filozófiatörténeti tanszéken, 1998-2000 között a TV2 havi kulturális műsorának, a Nyugatnak volt felelős szer­kesztője és műsorvezetője. 1991 óta publikál novellákat, eddig négy regénye jelent meg. Az Aegon Magyarország biz­tosító 10 éve hozta létre függet­len, magánalapítású irodalmi dí­ját, amellyel nettó hárommillió forint jár. Az elismerés egyik cél­ja, hogy közelebb hozza az olva­sókat az igényes kortárs iroda­lomhoz, és segítsen eloszlatni azt a tévhitet, hogy a nívós művek az átlagember számára nehezen érthetők. (MTIJuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom