Új Szó, 2015. március (68. évfolyam, 50-75. szám)
2015-03-24 / 69. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2015. MÁRCIUS 24. Kultúra-hirdetés 17 Mesék és mondák Varga Norbert gyűjtésében - egy nagy gömöri cigány mesemondó, Balog Ernő elbeszélésében Hagyományok, ízek, színek, történetek A Kígyótestvér egyszerre néprajzi tanulmánykötet és élvezetes mesekönyv. A benne szereplő mesék és mondák Gömörből, a Gortva-patak völgyéből, közelebbről Balogfalvá- ról származnak. Egy öreg cigányember, Balog Ernő szájából hangzottak el, és Varga Norbert adta közre őket. JUHÁSZ KATALIN A gömöri cigányság múltját, életmódját, kultúráját mind a mai napig viszonylag kevesen kutatják, pedig Varga Norbert bevezetője alapján ez az etnikum színes, változatos képet mutat. A szerző földrajzi, néprajzi, hagyománytörténeti és családtörténeti szempontból is alapos munkát végzett: nemcsak a Gortva-völgyet ismerhetjük meg, hanem a közelmúlt és a jelen társadalmi és gazdasági viszonyait is, különös tekintettel a többségi és a roma lakosság viszonyára. A népi építészettől az öltözködésen át a házasodási szokásokig sok mindenről szó esik a kötetben, tömören, röviden. Balog Ernő folklórtudása Aztán a közösség felől az egyén felé közelít Varga Norbert: megismerjük Balog Ernő felmenőit, családját, életét, azaz rajta keresztül nyerünk betekintést a gömöri romák életébe. Balogfalvát a muzsikus cigányok falujaként ismerték a környéken. A Balog család is híres zenészcsalád volt, hősünk édesapja például egyformán jól hegedült és brácsázott, mégsem tudott csupán a muzsikálásból tíz gyereket eltartani. A sanyarú életkörülmények csupán négy év tanulási lehetőséget engedtek a betűvetésre fogékony fiúnak. Tizenegy évesen már disznópásztornak szegődött, és tizennégy éves volt, amikor kitört a második világháború. 1944-ben iíjú leventeként egy évre német munkatáborba került, ahol ütötték, vágták, minek következtében életre szóló betegségeket szerzett. Aztán Csehországba vitték katonának, ahol - mint írástudónak - roma katonatársai neki diktálták a szeretteiknek szánt leveleket. Leszerelés után tizenöt éven át vasúti munkásként dolgozott, majd a helyi szövetkezet disznópásztora volt egészen nyugdíjba vonulásáig. És nem mellesleg nagy mesemondó volt Balog Ernő, a helyi folklór ápolója, tovább- adója, sőt alkotója is. „Már az első találkozás során rögzített többórás anyag is egyértelművé tette, hogy a helyi cigányság monda- és mesehagyományának kiváló merőjével, és egyben a hagyományos előadói stílust megjelenítő előadójával állunk szemben. További gyűjtőútjaink 2004 és 2008 között valósultak meg, s csak sajnálni tudjuk, hogy 2009 februárjában bekövetkezett halála miatt tervezett találkozásaink végleg elmaradtak, s csupán részlegesen kiaknázott folklórtudásának további része vele együtt örökre sírba szállt” - írja az előszóban Varga Norbert. A kötet további részében tündérmeséket, történelmi és helyi mondákat, betyármondákat és hiedelemmondákat olvashatunk Balog Ernő elbeszélésében és a gyűjtő szöveghű lejegyzésében. A történetek egy része más gyűjteményekből is ismert, a többletet az elbeszélő adja hozzá. A meseszövés lebilincselő, a formák szinte burjánzanak, sok a közbeékelt kérdés, a visszacsatolás, ismétlés, a tördelt szerkezetű összetett mondat - mindez különleges lüktetést ad a szövegnek. ízes, színes, élvezetes ez a nyelv, amely egyszerre mutatja a gömöri palóc hagyományokat és a helyi cigányság sajátos nyelvhasználatát. Közössé vált mesekincsünk „Hol vót, hol nem vót, vót egyszer egy szegény ember. Ennek a szegény embernek vót tizenkét gyéreid. Ők szegénységbe étek, hát mit tehetett, mindent csinát, fát szedegetett, minden, abbó csinát pézt, amit keresgettek a gyerekekvel. Oszt ment vele a kisfia. Hát olyan kilenc-tíz éves lehetett a gyerek, a másik me' tizenegy éves vót. A lánka me' nyolcéves vót, a kisjányka. Az is ment vele, szedegette össze a fődrő a fákot, gallyakot, vitték eladnyi. A kislánka me' mettanáta a kígyót. De a kígyónak a fejin korona vót, oszt a jányka meffog- ta, a kígyó me' messzólalt:...” Hogy mit mondott a kígyó, azt nem áruljuk el, tessék elolvasni a könyvet. Annyi azonban talán ebből a rövid részletből is érezhető, hogy a gömöri magyarok és romák az évszázadok alatt szépen, lassan átvették egymás mesemondási szokásait. Sőt, mi több, egymás mesekincsét is. Hétfejű sárkánnyal például gyakran találkozhatunk Balog Ernő meséiben. De míg a magyaroknál a sárkány általában egymagában szerepel, a romák meséiben gyakran megjelenik a sárkány anyja is, aki külsőre egyszerű öregaszszony, semmi figyelemre méltó nincs benne. Vannak továbbá mesék okos, ravasz cigányokról, akik fur- fanggal legyőzik magát az ördögöt is. És persze a halál, a boszorkány, sőt még a földesúr, a király eszén is túljárnak. Megvan a három testvér alakja is, akik útnak indulnak és különböző kalandokban lesz részük. A cigány mesékben fontos szerepet kapnak a halottak, a kísértetek, a visszajáró lelkek, és az emberek gyakran változnak állatokká, hogy az adott állat tulajdonságait kihasználva közelebbjussanak céljukhoz. Imádják a szürreális történeteket Nyilván nem mondok újat azzal, hogy manapság egyre kevesebbet mesélünk gyerekeinknek, unokáinknak. Valahol mélyen, legbelül azt is tudjuk, hogy ezzel kultúránk egy része vész el. Ezért (is) fontos ez a kötet. Már egészen kicsiknek is olvashatunk belőle egy-egy mesét. A hat év alatti gyerekek ugyanis imádják a szürreális történeteket - később aztán az iskola fokozatosan kiöli belőlük ezt a fajta fogékonyságot. (A minap egy hároméves fiúcskának meséltem el a fekve hazahajtott nyáj történetét. Kicsit sem csodálkozott azon, hogy a cigány juhász olyan lusta és egyben olyan tapasztalt volt, hogy ebben a kényelmes testhelyzetben is haza tudta hajtani a rábízott jószágot). Varga Norbert könyve hiánypótló munka. Elsősorban azoknak ajánlom, akik kíváncsiak egy isten háta mögötti vidék gazdag, színes, izgalmas hagyománykincsére, és az ottani emberekízes beszédmódjára. Varga Norbert: Kígyótestvér. Népmesék és mondák Balog- falváról Balog Ernő tolmácsolásában. Vámbéry Polgári Társulás 2014. A művésztelep termése Szepsi. A tavaly nyári tornai művésztelepen született alkotásokból nyílt kiállítás vasárnap a Szepsi Galériában. A tárlaton Bott Mária, Szűcs Gábor, Kom- játi Zsolt, Zatroch Viktória, Vlado Ganaj, Éliás Ádám, Sándor Béla, Dudás Bálint, Fecsó Szilárd és Fecsó Kassai Yvett alkotásai láthatók április 15-ig. (k) Beszélgetés a cserkészetről Dunaszerdahely. A Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség múltja, az újraalakulás óta eltelt negyedszázad a témája a Múzeumi Szalon című beszélgetéssorozat mai rendezvényének. A szervező, a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma ezúttal Dunaszerdahelyre, a Csallóközi Múzeumba invitálja az érdeklődőket, ahol 10.30-tól Miklósi Péter Csémi Szüárddal, az SZMCS elnökével, Kocur Lászlóval, a Szövetségi Cserkésztanács elnökével és Zsidó János lelkészpásztorral beszélget, (ú) Naplók és feljegyzések Dunaszerdahely. Varga Imre költő naplóiból és feljegyzéseiből nyújt válogatást A magányos vádlód csapatban száll című kötet, amelyet holnap mutat be Szabó Zoltán Attila a dunaszerdahelyi Arthe Caféban (Vállalkozók háza, Kukučínova 459). Az estet Hodossy Gyula vezeti, a kezdés időpontja 18 óra. O’uk) A német kancellár lehet az első politikus, akiről még hivatali idejében mutatnak be filmet Elindult a találgatás a Merkel-film körül ÖSSZEFOGLALÓ Berlin. A filmesek között lelkesedést, a politikai körökben azonban indulatokat váltott ki az Angela Merkel német kancellárról tervbe vett film ötlete, amit a napokban jelentettek be Németországban. Indira Gandhitól Margaret Thatcherig, John F. Kennedytől Richard Ni- xonig az elmúlt években csak olyan politikusokról készült film, akik vagy nem voltak már hivatalban, vagy - az esetek túlnyomó többségében - már az élők sorában sem. A jelek szerint a világ legbefolyásosabb női politikusának tartott Angela Merkel ebben is úttörő lesz: ő lehet az első, akiről hivatali idejében mutatnak be filmet. A filmről egyelőre annyit tudni, hogy nemzetközi koprodukcióban készül és 2017-ben kerül a mozikba. A produkciós cég azzal indokolta az ötletet, A közönségszavazatok szerint Veronica Ferres alakíthatná Angela Merkelt a tervezett filmben (Képarchívum) hogy Németország első női és az egykori NDK-ból érkező kancellárjának rendkívül izgalmas az élete. A forgatókönyvet a Der Spiegel című hetilap újságírója, Dirk Kurbjuweit írja, akinek eddig két könyve jelent meg a kancellárról. A filmes szakma üdvözölte a tervet, és rögtön meg is kezdődtek a találgatások, hogy kijátssza a főszerepeket. A közösségi portálokon a közönség is javaslatot tehet, Angela Merkel szerepére eddig a legtöbb szavazatot Veronica Ferres kapta. Élénk vita folyik arról is, milyen legyen a film: sokak szerint a kancellár személyiségére kellene összpontosítani, mások viszont úgy vélik, hogy a nők és a hatalom viszonyát kellene a középpontba állítani. Általános vélemény ugyanakkor, hogy az alkotás zsúfolt mozikat és nagy kasszasikert ígér. Német politikai körökben távolról sem ekkora a lelkesedés. Elsősorban az ellenzék részéről nagy a felzúdulás, különös tekintettel arra, hogy a film bemutatása alig néhány hónappal előzné meg a 2017. őszi parlamenti választásokat, amelyek fő esélyese a dolgok pillanatnyi állása szerint a 2005 óta hivatalban lévő Merkel (aki 2017-ben még mindig csak 63 éves lesz). Nem véletlen tehát, hogy az ellenzéki pártok úgy gondolják: amennyiben a film a tervezett időpontban a mozikba kerül, a kancellárnak kampányolnia sem kell. (MTI) ^“XVI. evf. 4. nőni 2015. április „legjetenik havonta ; 52 oldal Március 28-án újságárusoknál! *A rejtvényújság nem része az előfizetésnek és nem előfizethető, csak standon kapható az Új Szóval együtt!
