Új Szó, 2015. március (68. évfolyam, 50-75. szám)
2015-03-24 / 69. szám, kedd
12 PREMIER LEAGUE FOCITIPP 2015. MÁRCIUS 24. www.ujszo.com Az angol futball a 21. században még sosem süllyedt ilyen mélyre. ,yA tíz emberrel játszó PSG kiejtette a Chelsea-t” (BBC). ,A Chelsea kizúgott a BL-bôľ (The Guardian). „Silva hosszabbításban fejelt gólja összetörte a Chelsea-hívek szívét” (The Telegraph). E szalagcímek fogadták március 12-én a londoni ébredőket, miután a Paris Saint- Germain emberhátrányban játszva, hosszabbítás után búcsúztatta a Chelsea-t a Bajnokok Ligája nyolcaddöntőjében. Bár már ez a hír is komoly hullámokat vetett, az igazi hidegzuhany alig egy héttel később jött: március 19- én bizonyossá vált, hogy az Everton kiesésével már egyeden szigetországbeli klubcsapat sem maradt a nemzetközi kupákban. Vannak, akik máris arról beszélnek: az angol futball elvesztette pozícióját az európai labdarúgásban, és sivár évek várnak rá. A Liverpool már a csoportkörben búcsúzni kényszerült a BL-től, a Chelsea, az Arsenal és a Manchester City pedig az egyenes kieséses szakasz első körében távozott. Az Arsenal a csoportkörben pontazonossággal jutott tovább a Borussia Dortmunddal karöltve, ám az első mérkőzésen, a Mona- cótól hazai pályán elszenvedett 3-1-es vereség a visszavágó hősies küzdelme ellenére is végzetesnek bizonyult. A Chelsea meggyőzően, hat pont előnnyel nyerte csoportját — igaz, kissé csökkenti a siker értékét, hogy a Schalke 04 mellett a Sporting Lisszabon és az NK Maribor voltak a riválisai. A kékek aztán egy ígéretesnek tűnő idegenbeli 1-1 után bukták el az emberhátrányban játszó Paris Saint-Germain elleni párharcot, a kevesebb idegenben lőtt gól A Manchester City csoportbeli második helye sem túl remek, ha figyelembe vesszük, hogy az égszínkékeknek mindössze három ponttal sikerült megelőzniük az AS Romát és a CSZKA Moszkvát. Sőt, az is jelzésértékű, hogy a végső győzelemre is esélyesnek tartott Bayern München könnyedén, hét ponttal előzte meg őket. Azután megismétlődött az előző szezon a City számára: Fortuna szeszélyének köszönhetően újfent megkapta az FC Barcelonát, amely már-már megalázó módon tudatta a világgal, milyen erőt is képvisel pillanatnyilag a regnáló angol bajnok a nemzetközi mezőnyben. Nem hoztak sikert az angol kluboknak a második legrangosabb kupasorozat, az Európa Liga eseményei sem. A Hull City már a rájátszás során, augusztusban búcsúzott, miután idegenben lőtt góllal alulmaradt a belga KSC Lokerennel szemben. Noha a Tottenham Hotspur a Lyon és az Intemazionale mögött harmadik kiemeltként kezdte az évet, csupán második helyen zárt a csoportjában a Besiktas mögött, hogy aztán az egyenes kieséses szakaszban második helyen kiemelt Fiorentína 3-1-es összesítéssel búcsúztassa a legjobb harminckettő között. Talán ennél is csúfosabb a Liverpool kiesése: a vörösök - miután harmadikként zártak a BL csoportkörében a Real Madrid és a Basel mögött - az EL legjobb harminckét csapata között búcsúztak a Besiktassal szemben, soványka 1-1-es összesítést követően, büntetőpárbajban. Az utolsóként maradt Everton az Európa Ligában megnyerte csoportját a VfL Wolfsburg előtt, a legjobb harminckettő között 7-2-es gólkülönbséggel búcsúztatta a svájci Young Boys csapatát, ám végül egy hazai 2-1-es győzelmet követően idegenben 5-2-vel maradt alul a Dinamo Ki- jewel szemben. Bár a Premier League klubjai dicsekedhetnek a legmagasabb bevételekkel és a legragyogóbb PR-hát- térrel, a most már folyamatként érzékelhető hanyatlás az európai kupákban komoly aggodalomra ad okot. Amíg a mára már aranykorszaknak tekinthető 2007 és 2009 közötti időszakban a lehetséges tizenkettő helyből kilencet angol csapat szerzett meg a Bajnokok Ligája legjobb négy csapata között (a Milan egyszer, 2007-ben tudott bekerülni a négybe, a következő két szezonban pedig a Barcelona), az azóta eltelt időben a lehetséges huszonnégyből mindössze nyolcat tudhat magáénak a nemzet. Az angol csapatok problémái még szembetűnőbbé válnak, ha ösz- szevetjük, milyen jelentős pénzösszegeket mozgósítanak sikereik érdekében. A Bajnokok Ligája első kiesési körének első mérkőzésnapján pályára lépő játékosok összértékének listáját ugyan a Real Madrid vezeti 473 millió euróval, ám rögtön a második helyen a Manchester Ci- tyt találjuk (403), majd a Chelsea (392) következik a sorban. A Paris Saint-Germain a negyedik (363), a Barcelona az ötödik (342), de még az Arsenal is megelőzi (277) a végső győzelemre is komoly esélyesnek tartott Bayern Münchent (193). Nem is beszélve az ebben az összevetésben már-már kiscsapatnak számító, a legjobb nyolc közé mégis bejutó Juventusról (172), Atlético Madridról (153), vagy a Monacóról (104). Ha elfogynak a kifc Jamie Carragher, az egykori Liver- pool-játékos kemény szavakkal írta le és bírálta a jelenlegi helyzetet: „Ha figyelembe vesszük a Premier League pénzügyi erejét, uralnunk kellene az európai futballt. Még mindig úgy gondolom, hogy ez a legizgalmasabb bajnokság, ezért is generál jelentős bevételeket. Az viszont sajnálatos, hogy ezt a külföldi klubok ki is használják, és palira vesznek minket a horribilis átigazolási díjakkal, amit sajnos ki is fizetünk. Ezt a jelenséget hamarosan felül kell vizsgálnunk, hogy a TV-jogdíjakból befolyó hatalmas összegeket bölcsen költsük el. Előfordulhat, hogy könnyelművé tesznek minket a magas pénzösszegek, amelyek felett rendelkezünk, miközben lehetőség lenne olcsóbb játékosokat igazolni, bízva a jövőbeni fejlődésükben. A Chelsea az angol bajnokság egyik legerősebb csapata, mégis mérföldekkel lemaradva követi Európát. Igaz, hogy a Paris Saint-Germain is jelentős anyagi háttérrel rendelkezik, mégis miénk a világ leggazdagabb bajnoksága, ennek ellenére kiestünk A BL-kezdőcsapatok átlagos értéke millió euróbán Real Madrid Manchester City Chelsea PSG Barcelona Arsenal Bayern München Juventus B. Dortmund Atlético Madrid Monaco Sahtar Donyeck FC Porto Bayer Leverkusen Schalke 04 FC Basel 473 millió euró 403 millió euró HU 392 millió euro 363 millió euró sujflaStrSr; 342 millió euro 277 millió euró ■1 193 millió euro 172 millió euró 165 millió euró 'kik v 153 millió euro 9HÜHRK 104 millió euro ■■■■■ 96 millió euró 88 millió euró ■■■ 70 millió euró ■ 39 millió euró 15 millió euró ! az összevásárolt játékosainkkal. Csak nézzük meg Verrattit, aki egy Olaszországból igazolt fiatal tehetség a Paris Saint-Germainben! Szívesen lámánk őt bármelyik angol csapatban.” Bár Anglia értelmezheti nemzeti tragédiaként klubcsapatai bukását, és szinte természetesnek tekinthető, hogy többen szélsőséges véleményt hangoztatnak, Carragher megfeledkezik néhány tényről. A professzionális futball gazdasági súlya a fejlett labdarúgással rendelkező országokban folyamatosan növekedett az utóbbi évtizedekben, és ma már óriási gazdasági szerepet játszik, köszönhetően elsősorban összbevételei növekedésének. Ezzel párhuzamosan folyamatosan nőtt az ágazatban a befektetett vagyon értéke, a befektetési lehetőségek javulása is világtendencia, illetve a ráfordítások emelkedése is megfigyelhető. Rendkívüli, sőt egyes vélemények szerint túlzott mértéket ölt a játékosállomány értékének növekedése, amit az utóbbi években tapasztalható magas átigazolási összegek egyértelműen alátámasztanak. Ugyanakkor egy állandósult ellentmondás is a futball velejárója lett az utóbbi évtizedekben. A fut- ballvállalkozások jelentős hányada a sporteredmények területén a játékosállomány erejének maximalizálására irányuló stratégiát követ, a sporteredmény és sportsikerek azonban nem tervezhetőek, csupán célul tűzhetők ki. A játékosállományba fektetett beruházásokkal csak annak valószínűségét növelhetjük, hogy a csapat jobb eredményeket fog elérni, azonban a játékosállomány erejétől függetlenül marad a bizonytalanság. Egy előre nem látható sérüléssorozat éppúgy meghiúsíthatja a terveket, mint sok más vis maior esemény. Tehát nem biztos, hogy közelebb jutunk a célunk eléréséhez pusztán azzal, hogy maximalizáljuk az egyik tényezőt. Az országok és futballldubjaik nagy része strukturális átalakulási folyamaton megy keresztül napjainkban, ami a profi futball vállalkozási jogi formájának megváltozásában, továbbá egyre modernebb kontrolling, tervezéskockázati és pénzügyi menedzsment alkalmazásában ölt testet. Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy ezek az eszközök és változtatások önmagukban nem jelentenek garanciát az eredményességre. Például 2003-ban az FC Barcelona frissen megválasztott elnöke, Joan Laporta bevallottan egy angol min-
