Új Szó, 2015. március (68. évfolyam, 50-75. szám)

2015-03-19 / 65. szám, csütörtök

|2 I Zöldségeskert 2015. március • www.ujszo.com KERTÉ UDVARI A növények társítása Megfigyelték, sőt tudomá­nyosan is alátámasztották, hogy egyes növények jó hatással vannak a másik növény termesztésére. Ha egymás mellé kerülnek, elűzik a kártevőit, kóroko­zóit is. Némely növények egymás mellett rosszabbul fejlődnek, s olyan közöm­bös növények is vannak, amelyeknek nem számít a másik növény közelsége. Az egymás társaságában élő növények kölcsönhatá­sait vizsgáló tant allelopá- tiának nevezzük. Adott élőhelyen többféle növény található, melyek kölcsönös kiegészítői egymásnak, egy­úttal az élőhely sajátos kö­rülményeihez alkalmazkod­nak (talaj, nedvesség, fény, hőmérséklet, széljárás). Úgy kell összeválogatni a növényeket, hogy ter­mésükkel, leveleikkel ne korlátozzák egymást. Ál­landóan elegendő helynek kell maradnia a fény és a levegő számára. A talajban fontos a gyökerek termé­szetes elhelyezkedése is. A szomszédság tekinteté­ben a gyökerek által kivá­lasztott anyagok, valamint a növények illatai megha­tározott jelentőségűek. A jó szomszédok gyökerei szervesen összefonódnak, szinte egységet képeznek. Az úgynevezett ellensé­ges növényfajok gyökerei messze vannak egymástól, szűk helyen szorongnak. ■ Rossz szomszédok (azaz ne kerüljön lehe­tőleg egymás mellé): a paradicsom-borsó, paradicsom-burgonya, paradicsom-karalábé, uborka-paradicsom, uborka-retek, uborka­burgonya, zöldborsó-bur­gonya, zöldborsó-bab, zöldborsó-hagymafélék, vöröshagyma-petrezse­lyem, vöröshagyma-bab, vöröshagyma-káposztafé­lék, vöröshagyma-borsó, bab-hagyma, bab-borsó, káposztafélék-hagymafé- lék, saláta-petrezselyem. ■ Jó szomszédok: a sárgarépa-hagyma, bur­gonya-zöldborsó, fejes saláta-borsó, brokko­li-burgonya, bab-kara­lábé, karfiol-fejes saláta, petrezselyem-káposzta, paprika-bazsalikom, pa­radicsom-kukorica, pa­radicsom-sárgarépa, pa­radicsom-petrezselyem, paradicsom-fokhagyma, uborka-karalábé, ubor­ka-kapor, uborka-zeller, uborka-káposzta, hagy­ma-tök, hagyma-saláta, saláta-retek. (F. M.) Itt a magvetés, palántanevelés ideje! Veteményezés előtt figyelembe kell vennünk, hogy minden növény sajátos igényekkel rendelkezik. Az ágyások kijelölésé­nél ráadásul a vetésváltás elvét nem szabad elhanyagolni. inden növény­nek, növény- csoportnak meghatározott betegségei, kártevői vannak, nem egyforma a talaj iránti igényük és a táp­anyagszükségletük sem, s a tápanyagot az egyes növé­nyek gyökérzete más-más mélységből veszi fel. Ugyanazon a területen az egymást követő években általában más növényt ter­mesztünk. így elkerülhetjük a talajuntságot, jobban ki lehet használni a talajban lévő tápanyagokat, és megelőzhetjük a kár­tevők és a betegségek elterjedését. A legtöbb betegség ugyanis spórák formájában van jelen a talajban, és ha a következő évben újra az a gazda­növény kerül oda, sokkal nagyobb a valószínűsége a megbetegedésnek. Termé­szetesen a vetésváltás sem jelent teljes védelmet. A fontosabb konyhakerti növényeinket talaj iránti igényük és az előforduló károsítóik szerint három csoportba oszthatjuk. 1. Káposztafélék - ezek jól trágyázott, tápanyagokban gazdag talajt igényelnek. Ide tartozik a karfiol, kara­lábé, brokkoli, kelkáposz­ta, bimbóskel, kínai kel, fejes káposzta és a vörös káposzta. Bár a retek gyö­kérzöldség, de ezt is ebbe a csoportba soroljuk. 2. Gyökérzöldségek - a következő évben majd a káposztafélék helyére kerülhetnek. Ide tartozik a sárgarépa, petrezselyem, pasztinák, zeller, fekete- gyökér, cékla, fokhagyma, hagyma, mángold. Ezek a káposztafélék után maradt, tápanyagban szegényebb talajban is megteremnek majd. 3. Hüvelyesek és egyéb zöldségek - ezek követik majd a gyökérzöldsége­ket, és ők előzik meg a káposztaféléket. A bab, borsó és a lóbab ter­mesztésekor a 4 gyökereiken lévő w gümőkben élő nitrogénmegkötő baktériumoknak köszönhetően nő majd a talaj nitrogén­tartalma. A többi zöldségünk, mint a paradicsom, uborka, tök, saláta jobban trágyázott talajban érzi magát jól, de a hároméves rendszerben ők a harmadik csoportban kapnak helyet. (F. M.) Sorokba, vagy ágyásokba? Kiskertjeinkben gyakori a zöldség­növények soros elrendezése, bár ez inkább nagy­üzemekben gaz­daságosabb. Az ágyásos művelés több előnnyel jár a soroshoz viszo­nyítva. Az ágyások között könnyebb közlekednünk a kertben, hiszen szinte minden egyes ágyás körbejárható. Az ápolási munkák is kényelmesebben elvégezhetőek. Soros művelés­módnál csak a sorközökben és a gyaiogutakon van mód járni. A víz- igényesebb növé­nyek ágyásai mellé földből bakhátakat emelhetünk, és közé öntözve jobban hasznosul a víz is, mint soros művelés esetén. Az Új Szó havi melléklete. Szerkesztőség: Lazaretská 12, 814 64 Bratislava 1, e-mail: kertesudvar@ujszo.com, ujszo@uiszo.com, szerkesztők: Ferenczy Éva, Kovács Ilona, grafika: Horváth István, reklámmenedzser: Czigler Mónika, monika,cziglerova@petitpress.sk., telefon: +421 917 735 269. A hirdetések és a fizetett cikkek tartalmáért a szerkesztőség nem vállal felelősséget. Nyomja: Petit Press, a. s., Kopčianska 22, Bratislava. A nem jelölt fotók: www.fotolia.com.

Next

/
Oldalképek
Tartalom