Új Szó, 2015. március (68. évfolyam, 50-75. szám)
2015-03-17 / 63. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2015. MÁRCIUS 17. Közélet-hirdetés 3 Az összeg közel felét céges alapítványoknak vagy saját körülményeik javítására adják az adózók Évi 45 millió eurót ajánlunk fel Pozsony. A 2010-es visszaesés után az utóbbi években újra nőtt az úgynevezett 2 százalékos adófelajánlás összege. Ugyan még nem érte el a 2009-es, 55,2 millió eurós csúcsot, de a cégek már jóval többet adományoznak, mint a válság előtt. ÖSSZEFOGLALÓ Az adófelajánlás lehetővé teszi, hogy az emberek dönthessenek adójuk egy részének fel- használásáról. 2013-ban közel 46,7 millió eurót kaptak így civil szervezetek. A pénzügyminisztérium Pénzpolitikai Intézetének (IFP) elemzői szerint azonban a lehetőséggel a társadalom gazdagabb rétegei élnek elsősorban. ,A felajánlott összeg 90 százalékáról a legjobban kereső 10 százalék és a legnagyobb nyereséget elérő cégek 10 százalékának menedzserei döntenek - áll az IFP napokban kiadott tanulmányában. - A felajánlás felének sorsa Pozsony megyében dől el.” 3,4 milliótól az 55 millióig Az állam 2002-ben tette lehetővé először - az első két évben csak a természetes személyeknek - az adózók számára, hogy maguk döntsék el, adójuk egy részét milyen civil szervezetnek adják. 2004-ben a kezdeti 1 százalék 2-re emelkedett, és a cégek is felajánlhatták nyereségadójuk 2 százalékát. Ezzel az intézkedéssel a felajánlott összeg csaknem megtízszereződött: a korábbi 3,2 millió euróról csaknem 28 millióra emelkedett. 2009-ig folyamatosan emelkedett a felajánlott összeg, habár a cégek általában kétszer A „2 SZÁZALÉKOS" ADÓFELAJÁNLÁS HOZAMA Ä Természetes személyek ü Jogi személyek □ Összesen »Fonás: Portás: IFP, adatok millió euróbán ______________________________________________Grafikon: ÚJ SZÓ a kkora summát ajánlottak fel, mint a természetes személyek. A válság előtti utolsó évben 55,2 millió eurót tett ki a felajánlás, 37,5 milliót a cégek, 17,7 milliót pedig a természetes személyek küldtek a civileknek. 2010-ben jelentős, több mint 10 mülió eurós esés következett be, elsősorban azért, mert csökkent a cégek nyeresége - és ebből kifolyólag a felajánlható adórész is. 2011-ben újabb csökkenést okozott, hogy csak azok a cégek ajánlhatták fel adójuk 2 százalékát, amelyek legalább a 0,5 százaléknak megfelelő adományt is felajánlottak, a többi csak 1,5 százalékot adományozhatott. A cégek felajánlása megállt 25-26 millió eurós szinten, a korábbi 37 milliót várhatóan már sohasem fogja elérni, a természetes személyek azonban már az utóbbi két évben többet ajánlottak fel, mint a válság előtt. Cégek pénze Az IFP elemzése kifogásolja, hogy sok adózó - elsősorban a cégek - saját marketingjükre, saját céljaikra, körülményeik javítására használják fel a pénzt. A kutatók szerint a felajánlott Összeg 57 százaléka mehet valóban önzetlen célokra. A kevésbé önzetlen célokra felajánlott összeg nagy részét a nagy cégek által létrehozott alapítványok kapják. Ezek esetében sem lehet megkérdőjelezni, hogy a közösség szempontjából hasznos célokat finanszíroznak - kezdve a környezetvédelemtől a könyvkiadáson át -, de mivel az alapítvány nevében benne van a cég neve, vagy legalábbis köztudott, hogy melyik cég alapítványa, ez egyben ügyes marketinghúzás is. Az IFP szerint a cégek felajánlásának nagyobbik része - 53% - teljesen önzetlen célokat szolgál, 28 százalékot kapnak a cégek alapítványai - az IFP összesen 44 ilyen alapítványt számolt össze -, 19 százalék pedig a szervezetek körülményeinek javítását szolgálja. Ez utóbbi kategóriába általában a kisebb cégek adományai tartoznak, amelyek olyan, környezetükben működő szervezeteket - sport, hobbi, oktatásügy stb. - támogatnak, amelyek nekik is hasznot hajtanak. Iskolának, sportklubnak A magánszemélyeket sem kizárólag önzetlen okok vezérlik az adományozás során, habár az önzetlenség aránya az IFP szerint az ő esetükben magasabb: 61 százalék. A felajánlás 1 százaléka céges alapítványokhoz érkezett, 38 százalék pedig olyan szervezethez, amely a felajánló környezetében működik. Ez lehet annak az iskolának az alapítványa, ahová a felajánló gyermekejár, a gyermek vagy a felajánló által látogatott sportklub, de ide tartoznak a hobbiszervezetek, a halász-, vadászszervezetek, hagyományőrző helyi szervezetek vagy egy adott régió fejlesztésével foglalkozó szervezetek. Nagyobb átláthatóság Az IFP szerint a civil szférának is javítania kellene az átláthatóságot, pontosabban el kellene számolnia a felajánlott adóval. „A szlovákiai nonprofit szervezetek egyelőre nem felelnek meg az átláthatóság tekintetében a nemzetközi szervezetek ajánlásainak” - állítja a tanulmány, (lpj) Ellenőrzésre hívják a parlamenti képviselőket 4 millió euró tűnhetett el a Statisztikai Hivatalban ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Képviselői ellenőrzésre hívta meg tegnap a Statisztikai Hivatal (ŠÚ) a parlament közigazgatási bizottságának képviselőit - tájékoztatta a sajtót az ŠÚ szóvivője, Marián Jánošík. Mindezt azután, hogy múlt pénteken kiderült, a Nemzeti Bűnüldözés Ügynökség (NAKA) idegen vagyon hűtlen kezelésének ügyében indított eljárást a hivatal ellen. Az ügy egy 22 millió eurós uniós projekttel kapcsolatos. A közszolgálati RTVS értesülései szerint a projekt során vétett mulasztás miatt a hivatalnak négymillió eurós támogatást kellene visszafizetnie Brüsszelnek. Jánošík ugyanakkor közölte, hogy a hivatalt tegnaptól jogi képviselőjük, Eva Miššíková, a Főügyészség volt ügyésze képviseli az ügyben indított nyomozás során, a hivatal több kérdésre nem fog válaszolni. Bár Michal Slivka, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője múlt héten beismerte, hogy vizsgálódnak az ügyben, s hogy a hivatal több alkalmazottját már kihallgatták a nyomozók, Jánošík mindvégig azt állította, tudomása szerint a egyetlen alkalmazottjukat sem kereste fel a rendőrség. Az ŠÚ szóvivője tegnapi közleményében már azt állította, a sajtóban csupán félrevezető féligazságok jelentek meg, ezért szólították fel a parlamenti bizottságot - melynek tagjai egyébként már múlt héten jelezték, vizsgálódni fognak a Statisztikai Hivatalban - az ellenőrzésre. ,A közvélemény csak így szerezhet objektív képet arról, mi zajlik a hivatalban. A szóban forgó projektet a kormányhivatal és a pénzügyminisztérium is felügyelte, senki sem észlelt mulasztást” - mondta Jánošík. Az, hogy konkrétan miért vizsgálják az adott, elektroni- küs szolgáltatásokra, például a hivatal honlapjának felújítására kiírt tendert, a rendőrség nem akarja elárulni. A hatóságok csupán annyit tettek közzé, hogy idegen vagyon hűtlen kezelése miatt vizsgálódnak, ami annyit jelent, hogy az uniótól a projektre kapott pénz egy része eltűnt vagy azt nem arra használták fel, amire kellett volna, (dem, SITA) Ľudmila Benkovičová, a hivatal elnöke hallgat (Vladimír Simíček felvétele) Tanulás külföld ö n Sorozatunk előző részében az Európai Unión belüli szabad mozgás egyik előnyéről, a külföldi munkavállalás lehetőségéről informáltuk olvasóinkat. Ezúttal a külföldi tanulási lehetőségekről lesz szó. A legtöbben, főleg a fiatalok már biztosan hallottak az Erasmus csereprogramról. 1987-ben jött létre, s azóta több mint 3 millió diák kapcsolódott bele. Több mint 25 éves fennállása alatt az Erasmus nagyon keresett lett, ez az egyik legsikeresebb program az Európai Unió történetében. Az erasmusos diákok nemcsak a nyelvtudásukat és a műveltségüket bővítik, hanem felejthetetlen élményeket is szereznek. A szlovákiai diákok több mint 15 éve élhetnek az Erasmus adta lehetőségekkel. A programnak köszönhetően 20 746 szlovákiai diák tanult külföldön vagy vett részt valamilyen külföldi képzésen. A legkedveltebb célpontok közé tartozik Csehország, Németország, Franciaország és Spanyolország. Csereprogram keretében 6237 diák utazott ki külföldre, ezalatt 7500 külföldi diák érkezett Szlovákiába. Tavaly felmérés készült az Erasmus program előnyeiről és hozadékairól. Az eredmény több mint pozitív. Megmutatkozott, hogy azoknál a pályakezdőknél, akik diákként nemzetközi tapasztalatokat szereztek, 50%-kal kisebb az esélye, hogy tartósan munkanélküliek lesznek. Öt évvel a tanulmányok befejezése után az erasmusos diákok között 23%-kal kisebb a munkanélküliségi ráta, mint azoknál, akik sehol nem jártak. Minden harmadik szakmai gyakorlaton részt vevő diáknak állást ajánlott az a cég, ahol a gyakorlatát töltötte. A tanulmányok befejezését követően az erasmusos tapasztalatokkal rendelkező diákok 40%-a külföldre költözött (több mint kétszer annyi, mint azok közül a hallgatók közül, akik nem jártak sehol tanulmányaik alatt). Az erasmusosok a külföldi tartózkodásuk során csiszolják a nyelvtudásukat, ez pedig felbecsülhetetlen érték, s megnyitja a kapukat a munkaerőpiacon, nemcsak itthon, hanem külföldön is. Az Erasmus program ezen a néven 2013-ban befejeződött, a következő hét évre átveszi a helyét a felújított változata, az Erasmus +. Ez a program 2014. január 1-jén indult, a 2014- 2020 közötti időszakra 14,7 milliárd eurót különítettek el rá, és magában foglalja az összes korábbi tanulással és szakmai felkészítéssel foglalkozó programot. A programba 33 ország kapcsolódott be: az EU tagországain kívül Izland, Liechtenstein, Norvégia, Svájc és Törökország. Az Erasmus + keretében a diákcsereprogram mellett szakmai tanulmányutakra, csereprogramra is van lehetőség. Az Erasmus + támogatja a közös projekteket, a nyári egyetemeket és azokat a hálózatokat, amelyeknek célja az oktatás minőségének emelése úgy, hogy megfeleljen a munkaerő- piac és a társadalom igényeinek. Az Erasmus +-nak köszönhetően 4 millióan jutnak el külföldre, köztük 2 millió egyetemi hallgató és 300 000 felsőoktatásban dolgozó alkalmazott. Az Erasmus+-ban a kutatók, tudományos munkatársak is részt vehetnek. Bízunk benne, hogy a fiatalok magas munkanélküliségének korában ez a program segíteni fog a diákoknak abban, hogy fejlődjenek, s érvényesüljenek a munkaerőpiacon. Az Erasmus+ program szlovákiai koordinátora a luventa intézet (www.iuventa.sk), ahol minden szükséges információt megadnak az érdeklődőknek. A felsőoktatási csereprogramokról a diákok a saját egyetemük honlapján tájékozódhatnak. MP150061
