Új Szó, 2015. március (68. évfolyam, 50-75. szám)
2015-03-14 / 61. szám, szombat
Www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2015. MÁRCIUS 14. Vélemény És háttér 7 Brüsszel nem blokkol, de Magyarország nem tudja megkerülni az európai uniós jogot Befűtöttek - egy paksi blokk A Financial Times brit lap szerint az EU leállította a paksi atomerőmű bővítéséről Oroszországgal kötött 12 milliárd eurós megállapodás végrehajtását. ÖSSZEFOGLALÓ A lap úgy tudja, az Euratom ügynökség, amelynek jóvá kell hagynia minden uniós tagállam fűtőanyag-ellátási megállapodását, elutasította, hogy Magyarország csakis Oroszországtól szerezhessen be fűtőelemeket. Más államban gyártott fűtőelem viszont nem építhető be az orosz atomerőműbe. A magyar kormány tegnap ugyan próbált védekezni, az állítás lényegét azonban nem kérdőjelezte meg. Brüsszel nem blokkolja Paks bővítését, az Európai Bizottság csak a fűtőanyag beszerzésére vonatkozó szerződéssel foglalkozott - mondta tegnap Anna- Kaisa Itkonen, a brüsszeli testület energiaügyekért felelős szóvivője. Közölte, a brüsszeli testület március 2-án foglalkozott a kérdéssel, ám egyelőre csak „korlátozott mértékben” tudja kommentálni az ügyet, mert a döntés alapjául szolgáló dokumentumok bizalmasak. Itkonen hozzátette, Magyarország értesítette a bizottságot arról, hogy hozzájárul a döntés minősítésének feloldásához, így a bizottság hamarosan részletes tájékoztatást ad. Mint ismeretes, az Or- bán-kormány a magyar nyilvánosság elől 30 évre titkosította a Paks II. építésének dokumentumait. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter tegnap úgy nyilatkozott, hogy a paksi bővítéssel kapcsolatos üzemanyag-szállítási vitábanfo- lyamatos az egyeztetés az unió és a magyar kormány között, és olyan megnyugtató megoldás készül, amely garantálja Magyarországnak a biztonságos üzemanyag-ellátást, valamint lehetővé teszi, hogy „az oroszok is szállítsanak üzemanyagot”. A brüsszeli állásfoglalás lényege úgy foglalható össze, hogy nem fogadta el az új paksi blokkok üzemanyag-ellátásában az orosz Roszatomnak monopóliumot biztosító szerződést. Itt üt vissza, hogy a magyar kormány nem egyeztetett az EU- val az aláírás előtt - a konzultáció elmaradását nemrég Maroš Šefčovič, a bizottság energiaügyi biztosa is kifogásolta. Az Orbán-kormány tehát harapófogóba szorult: egyedül a Rosza- tomra nem lehet alapozni az üzemanyag-beszerzést, más cég viszont nem gyárt fűtőelemeket ehhez az erőműtípushoz. A Paksra tervezett WER 1200-as reaktor új konstrukció, amely Oroszországon kívül sehol sem üzemel, így a korábban hírbe hozott amerikai Westinghouse- nak sincs hozzá fűtőanyaga. Ezt az amerikai cég is megerősítette. Az egyelőre tervezés alatt álló finn Fennovoima erőmű a két új paksi blokkhoz hasonlóan WER 1200-as lesz - ott úgy oldották meg az üzemanyag-dilemmát, hogy a finnek éveken át egyeztettek az EU-val, és végül megállapodtak abban, hogy az első időkben garanciális okokból a Roszatom szállít, utána pedig nemzetközi tendert írnak ki a fűtőelem-beszerzésre. Egy új fűtőanyagtípus kifejlesztése évekig tart, és hallatlanul költséges. Brüsszel állásfoglalása egyben vereség Orbán Viktor számára, aki az ukrán válság ellenére mindvégig udvarol Moszkvának. Az ügynek természetesen politikai felhangja is van. A Paks II. nagymértékben kiterjesztette volna az oroszok gazdasági befolyását Közép-Eu- rópában. A bírálók attól tartottak, hogy a megállapodás csak tovább fokozná Magyarország amúgy is súlyos energiafüggőségét a kétoldalú kapcsolatokban. Emellett sok uniós tisztség- viselő is aggályait fejezte ki amiatt, hogy Putyin az energiapolitikát Európa megosztására és a szankciók ügyében fennálló egyetértés megtörésére használja ki. (MTI, NOL, só) KOMMENTAR EU: csatlakozási stop RAVASZ ÁBEL Immár hivatalos: visszavonta az Európai Unióhoz való csatlakozási kérelmét Izland. A reyk- javíki kormány döntése persze nem érte váratlanul Brüsszelt (és a bővítési ügyekre figyelő európai közvéleményt), ennek ellenére fontos mérföldkőről van szó. Izland 2009-ben kezdte az uniós csatlakozási folyamatot. Az ország 1970-től az EU-nál lazábban integrált Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) tagja, de a 2000-es évek első évtizedének vége felé az EU által kínált gazdasági mentőháló arra ösztönözte a reykjavíki döntéshozókat, hogy Brüsszel felé orientálódjanak. A folyamatnak az vetett véget, hogy Izland a gazdasági világválságot végül képes volt önerőből, komoly strukturális reformok árán kezelni, felhasználva ehhez saját önálló pénzét, az izlandi koronát is. Az önálló kármentés sikere leapasztotta a csatlakozási kedvet. 2013-ban az akkori vörös-zöld kormány felfüggesztette, majd az őt követő euroszkeptikus-konzervatív kormány most kukába dobta az ország csatlakozási kérelmét. Izland esete egy nagyobb trendbe simul bele, melyet talán bővítési fáradtságnak nevezhetnénk az EU részéről. Hosszú idő után ebben a kormányzati ciklusban nem várható új ország csatlakozása; olyannyira, hogy Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság új, luxemburgi elnöke a bővítési biztos 1999 óta létező portfolióját összeolvasztotta a szomszédságpolitikaival. Ezt sokan-okkal-értékelték az EU önmagával szembeni elvárásainak egyfajta kifelé is kommunikált csökkentésének. Ez különösen azért fura lépés, mert több ország csatlakozási kérelmének rendezése is folyamatban van: ez számukra mindenképpen csalódás. A helyzet különösen kiélezett a Balkán EU-ba még nem integrált részén. Macedónia (2005), Montenegró (2012), Albánia és Szerbia (2014) is jelezte csatlakozási szándékát, Bosznia és Koszovójövőbeli integrációja is valószínűnek tűnik. Ezen országok kormányzatai bizonyára nem vettékjó néven Juncke- rék lépését. Ennél is nagyobb probléma, hogy minimum Szerbia és Bosznia esetében az EU komoly riválisa Oroszország a befolyási övezet kiterjesztésében. Az oroszokúgy értékelik, hogy az ortodox szerbek (a saját államukban és a boszniai Republika Srpska keretein belül) vonzalommal tekintenek Moszkva vezető pozíciójára, s ezt a nyugati államok elmúlt évtizedek balkáni konfliktusaiban tanúsított, Belgrádból nézve akár szerbellenesnek is látható (egyébként a népirtás visszafogását szándékozó) lépései is táplálják. Középtávon az EU- nak elemi érdeke, hogy képes legyen a Balkán összefogására, így végre hosszú távon szavatolható lenne a régió békessége. A fentiek mellett problémát jelent még az elakadt török csatlakozás (amiből valószínűleg nem lesz semmi), valamint az, hogy a keleti végeken Ukrajna, Grúzia és Moldávia esetében úgy fest, az atlantista integráció motorja inkább az újult erőre kapó NATO lesz, mint az EU. Pedig az európai projekt addig nem tekinthető késznek, amíg egy közös unió nem képes magába integrálni az EFTA államait, a Balkánt és az egykori keleti blokk bővítés iránt érdeklődő államait. JEGYZET A cserkészek ünnepe LAMPL ZSUZSANNA Émile Dürkheim francia szociológus 1897-ben könyvet írt az öngyilkosságról. Művében azt bizonyította, hogy ha megbomlik a társadalmi egyensúly, növekszik az ön- gyilkosság esélye. Amikora hagyományos társadalmi szabályok érvényüket vesztik, de újak még nincsenek helyettük, az emberek elbizonytalanodnak, nem tudják, mihez igazodjanak, céltalanná, elveszetté válnak. Ez az ún. anó- miás állapot nagy társadalmi változások, gazdasági válságok, háborúk, forradalmak idején alakul ki. Dürkheim adatai szerint ilyen hullám söpört végig majdnem egész Európán az 1848-as eseményeket követően, s hasonló jelenségre mutattak rá cseh pszichiáterek száz évvel később, az 1989-es bársonyos forradalmat követő időszakra vonatkozóan. Ezért is fontos ilyenkor, hogy a társadalomban minél hamarabb visszaálljon a rend. Persze nem mind- egy, hogy milyen rend. És ki teremti. Milyen céllal. Fiatal anyaként sokat gondoltam erre 25 évvel ezelőtt, főleg az ifjúsággal kapcsolatban. Korábban két szervezetben tömörülhettek a fiatalok, a pionírszervezetben és a Szocialista Ifjúsági Szervezetben. Pontosabban: muszáj volt taggá válni. Ezek kemény ideológiai kizárólagosságon alapuló kényszerszervezetek voltak, azonban azt is hozzá kell tenni, hogy rengeteg fiatal számára nem elsősorban vagy egyáltalán nem a kommunista ideológiát jelentették, hanem keretet, lehetőséget arra, hogy közösségként éljenek, s a közös szórakozáson kívül számos hasznos ésjó tevékenységet hajtsanak végre. Szinte mindenhol működtek akkoriban ifjúsági klubok, s amikor ezek a szervezetek megszűntek, láttam, hogy bizony a fiatalság körében is eluralkodott az anómia állapota. Később az újságból értesültem, hogy magyar cserkészszervezet fog alakulni. Megörültem, lesz a fiataloknak szervezetük! S nem kötelező, hanem önkéntes szervezet! Csak az lép be, aki vágyik a szervezeti közösségre! S aki egyetért a szervezet céljaival és szellemiségével! Bodnár Gábor, az akkori külföldi Magyar Cserkészszövetség ügyvezető elnöke, aki részt vett a Szlovákiai Magyar Cserkész- szövetség dunaszerdahelyi előkészítő bizottsági ülésén, ezt így fogalmazta meg: „a mozgalom lényege ajobb, a különb, a másokért áldozatot hozni tudó és szívesen áldozatot hozó segítőkész ember, aki szebbé akarja tenni a világot.” Szebbé, mint amilyenbe beleszületett. Aztán 25 éve, 1990. március 11-én megalakulta Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség. A korabeli tudósítás szerint „célja a csehszlovákiai magyar nemzeti kisebbség ifjúsága testi, szellemi és lelki felkészültségének fejlesztése keresztény alapokon”. Mára Szlovákia legnagyobb magyar gyermek- és ifjúsági szervezetévé vált. Sok fiatal életébe vitt rendet, adott és ad jó irányt. Boldog szülinapot, cserkészek!. FIGYELŐ Ünnepélyes fenyegetőzés Bár a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ magyar állami oktatási intézmény előbb cáfolta, végül kénytelen volt beismerni, hogy levelet írt az iskoláknak, küldjenek március 15-én Budapestre 10-10 diákot. Orbán Viktor beszédét kell meghallgatniuk. A szülőknek hozzájárulást kell írniuk, hogy a sajtó felvételt készíthessen a diákokról, mint közönségről. A Váci Madách Gimnázium tantestülete visszautasította a meghívást, mondván: nem támogatja és nem is szervezi meg „a diákok politikai színezetű rendezvényeken való részvételét”, s a gimnáziumban megemlékeznek a nemzeti ünnepről. Az elutasítás felháborította a Fidesz Civil Összefogás Fórumának szervezeteit. Azt kezdeményezik, hogy a tanárokat és a 18 évnél idősebb diákokat nevelő célzattal sorozzák be a Polgári Védelembe, illetve hogy a diákokat ne vegyék fel egyetemre. A közlemény határozottan tiltakozik „az iskolai vezetés gyerekekre gyakorolt politikai befolyásoltsága ellen” (sic!). Szerintük ezzel az iskola vezetése hazaárulást valósít meg. Idézet a központozást nem ismerő közleményből: „Kezdeményezzük az iskolai vezetőség és a 18. életévet betöltött hallgatók nevelő célú behívását a Polgári Védelem egységeibe egyúttal jelezzük, hogy minden erőnkkel azon leszünk, hogy az iskola diákjai ne nyerjenek felvételt egy felsőoktatási intézménybe sem amennyiben szót fogadnak a tantestület utasításának és távol maradnak a Budapestre meghirdetett ünnepségsorozattól.” (ú)
