Új Szó, 2015. március (68. évfolyam, 50-75. szám)
2015-03-02 / 50. szám, hétfő
4 Vélemény És háttér ÚJ SZÓ 2015. MÁRCIUS 2. www.ujszo.com KOMMENTAR Lesz még rosszabb is MOLNÁR NORBERT Már most, egy évvel a választások előtt mér- get lehet venni rá, hogy Robert Fico és az ő 9 Smere megnyeri a választásokat. S arra ugyan mérget nem vennék, hogy egyedül nem fog tudni kormányt alakítani, de ez is majdnem "ffíl biztos. És egy partner elég lesz neki a kor- I mányalakításhoz. Ami szintén tuti, hogy Fico azt választja majd, aki a legkevesebbet kéri a kormánypozícióért. Még egy dologban biztosak lehetünk: szinte mindegyik parlamentbejutott párt ott fogja magát riszálni a Smer-székház környékén, hogy a bejárathoz közelítve méterről méterre leadjon valamit a követeléseiből. A jobboldal egyetlen pártja sem lesz képes megszorítani a Smert. Szétforgácsolódva fog nekivágni a választásoknak, noha a választói akarat - legalábbis a jobboldali választói - az, hogy már a választások előtt alakuljon ki egyjobboldali blokk. Aminek persze kevés a logikája, de mutatja, mennyire elkeseredett a Ficót meneszteni kívánó választói réteg. Mert mi köze van egymáshoz az SaS és a KDH választójának? Semmi. Mindkettő közelebb áll a Smerhez, mint a másikhoz, de közös ellenségük mégis a Smer. Bár a KDH esetében ez azért megkérdőjelezhető. Arról pedig külön vitázni lehet, hogy például az OĽaNO mitől jobboldali. De még ha az is volna, ki veheti ma komolyan Matovičékat? Senki. Ki merne velük kormányozni azzal a tudattal, hogy bármikor bárkinek képesek elvágni a torkát? Csak olyanok, akik önmagukat sem veszik komolyan. Érdeke lehet-e olyan pártoknak a választások előtti együttműködés, amelyek biztos bejutónak számítanak, mint a KDH, a Sieť vagy Híd? Semmi ésszerűség nincs benne. Akiknek mindenképpen érdekük egy lista kialakítása, azok a 2-5 százalékos pártok. De azoknak meg akkora az egojuk, mint egy Jack Russell terriernek, amelyik azért nem néz tükörbe, hogyne lássa, milyen kicsi. Az SDKÚ, az SaS, a Nova, a Šanca, a Skok, Hlináék mind azt kockáztatják, hogy elveszhet akár 20 százaléknyi jobboldali szavazat, ami megint csak Ficónak kedvez. És saját politikai jövőjüket is kockáztatják. Mert ha nincs egyesülés, vagy legalább regisztrált partnerség köztük, csak a saját jelentéktelenségüknek állítanak szobrot. Az is tény, hogy ezzel a nagyobb jobboldali pártoknak kedveznek, mert a szavazatelszórás veszélye végül arra fogja kényszeríteni a jobboldali voksolót, hogy a biztosra szavazzon. Az MKP külön eset. Etnikai jellege miatt kénytelen lutrit játszani: Berényiékkel senki sem akar majd a választások előtt összeborulni, így újra orosz rulettezni fognak. Érdeke lehet-e egy országnak, hogy 5-6 vagy még több pártból álló koalíció irányítsa? Nem, még véletlenül sem. Úgyhogy jobb, ha hozzászokunk, hogy még mindig az egyik legkisebb rossz lesz 2016 után, ha a Smer kormányoz egyjobboldali párttal. Még akkor is, ha például a Smer-KDH koalíció rendkívül bizarrul hangzik, mert ez a két párt képes egymásból kihozni a legrosszabbat. De van még rosszabb rossz alternatíva. Az SNS. Látható, hogy a Smer az utóbbi időben megpróbálja helyzetbe hozni a nemzetieket. A Smer-médiá- ba Danko pártelnök szinte hazajár. Ficóék tudják, az SNS fogja a legkevesebbet kérni, s noha abban is biztosak, hogy az országnak ez még rosszabb, mintha nyolcpárti koalíció irányítaná, saját érdekük mindent felülír. Jobb, ha felkészülünk: lesz még rosszabb is. Nincs jó megoldás. Jobb pedig • egyáltalán. FIGYELŐ Besározzák Nyemcovot Féltékenység is állhat Borisz Nyemcov orosz ellenzéki politikus megölésének hátterében - számolt be szombaton a hatalomhoz közeli orosz hírtelevízió, a Life- News. Az orosz rendfenntartó szervek név nélkül nyilatkozó illetékese nem zárják ki a „hétköznapi konfliktus” lehetőségét. Arra utalt, hogy a politikus a gyilkosság időpontjában egy fiatal ukrán modellel sétált. Hozzátette, úgy tudják, Anna Durickaja nemrég Svájcban járt, ahol abortuszon esett át. Nyemcovtól esett teherbe. A Kreml- párti tévé részletes beszámolót közölt a megölt orosz ellenzéki vezető magánéletéről is, aki többször volt nős. Nyemcovot erőszakos embernek tüntette fel a tévé. Féltékenységből megrendelt gyilkosságról beszélt Nyikolaj Kovaljov, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat volt vezetője, törvényhozási képviselő is. Azt mondta, ritka, hogy egy bérgyilkosságnak tanúja van. Vagy a tanút is megölik, vagy olyan pillanatot választanak, amikor az áldozat egyedül van. Kovaljov szerint mindez alátámasztja, hogy Nyemcov megölésének hátterében Durickaja állhat. (MTI) A megemlékezések, ha tartalmukat vesztik, könnyen kiüresedett, patetikus kötelező körré válnak Egy évforduló margójára Pénteken volt 69 éve, hogy Magyarország és Csehszlovákia aláírta a lakosságcsere-egyezményt, melynek keretében mintegy 90 ezer magyar embert kényszerítettek lakhelye elhagyására. KOCUR LÁSZLÓ Azt vélhetően senki sem kívánja vitatni, hogy a 90 ezer nagy szám, az elmúlt két nép- számlálás, két évtized során is megközelítőleg ennyivel csökkent a magyarság lélekszáma Szlovákiában, akkor pedig valamivel több, mint egy év alatt tüntettek el ennyi embert. Április 12., az első transzport indulásának napja emléknap. A lakosságcserére kényszerítettek nagy száma miatt szinte alig van család, amelynek legalább a tágabb rokonságát ne érintette volna a félcédulások által kitalált „fehér cédula”, emlékeznünk tehát kötelesség, még ha e sorok írója nem is feltétlen híve annak, hogy „gyásznapokkal” traumatizáljuk önmagunkat. A megemlékezések ugyanis, ha tartalmukat vesztik, könnyen kiüresedett, patetikus kötelező körré válnak. Magánál az emlékezésnél sokkal fontosabb, hogy a történtek a megfelelő helyre kerüljenek nemzeti önismeretünkben. Ehhez pedig nem újságcikkeken, kopjafák, szobrok tövében elmondott formális megszólalásokon keresztül vezet az út. Ha azt szeretnénk, hogy a Felvidékről kitelepített magyaroknak ne csak emléknapja, hanem emléke legyen, az nehezen fog menni az oktatási rendszer hathatós segítsége nélkül. Ez biztosan nem lesz könnyű úgy, hogy a ’45 utáni történelemre kilencedikben, a felvételik közelében van pár óra, a középiskolákban pedig szinte nagyítóval kell keresni a történelmet. Legalább ennyire fontos a helyi közösségek (ön) reflexiója, hiszen a lakosságcsere nem „a néppel”, hanem konkrét emberekkel történt. Akik hiányoztak a családi asztaloktól, és most hiányoznak a temetőkből, idegenben porladva. Az előbb említettekhez képest csekélyebb, de nem elhanyagolható szerepe lenne ezen a területen politikai érdekképviseletünknek, legalább az intézményes feltételek megteremtése, biztosítása terén. Kifogásokat mindig lehet keresni, a lényeg azonban, hogy már 25 éve lehet beszélni ezekről a dolgokról, így a kérdés inkább az, miért nem tesszük, vagy miért nem tesszük elégszer? Nincsenek szavak. Az orosz ellenzék a vezérét gyászolja. (TASR/AP-felvétel) Az orosz állami média szerint Nyemcov gyilkosai Putyint akarják letaszítani a trónról „Putyin elleni provokáció a gyilkosság” MTl-HÁTTÉR A Majdan helyett a Donyec- medence érkezett el Oroszországba - írta a Novaja Gazeta ellenzéki újság. A Mihail Gorbacsov volt szovjet pártfőtitkár és AlekszandrLebegyev milliárdos által támogatott lap szerint szóba se jöhet, hogy a gyilkosság „hétköznapi ügy” volt. „Oroszország újkori történelmének hatalmas politikai terrorakciója zajlott, a gyilkosság annak az utóbbi 20 évben épített országnak a jelképe, ahol a szavakat ismét vérbe fojtják”. Nyemcov lelövése annak a gyűlölet-politikának a folytatása, amely normává vált az orosz állami sajtóban. „Azt mondták, a nemzet árulóinak még kell bűnhődniük. Hát megtörtént” - írta alap. Az orosz hatalom Ukrajna-po- litikáját ellenző értelmiségieket, politikusokat több esetben nyíltannevezték hazaárulóknak és a külföld által fizetett bérenceknek. Tavaly májusban óriásplakátok jelentek meg Moszkvában, melyeken a Putyin hatalmával szemben fellépő hat ismert ellenzéki volt látható. A felirat szerint ők az oroszországi rendet belülről támadó ötödik hadoszlop. A Gazprom állami energetikai céghez tartozó NTV televízió a tegnapra meghirdetett válságellenes tüntetéssel kapcsolatban az orosz ellenzék leleplezésére szánt összeállítást készített elő - hívta fel a figyelmet a Novaja Gazeta. A lap szerint Borisz Nyemcov megölése olyan pont, ahonnan már nincs visszatérés, az orosz belpolitikai helyzet radikálisan destabilizá- lódni fog, és ennek következményei megjósolhatadanok. „Régi orosz hagyomány, hogy a politikai gyilkosságokat a szabadság- jogokat elnyomó célokra használják”-írta a lap. Mihail Gorbacsov viszont úgy véli, a külföldi oroszellenes erők a helyzetet kihasználhatják arra, hogy „megszabaduljanak” az orosz államfőtől. Úgy véli, Nyemcov gyilkosai éppen erre számítottak. A hatalomhoz közeli Life- News orosz kereskedelmi tévé szerint a nyomozók azt is vizsgálják, hogy Nyemcovot anyagi okokból ölték-e meg, mert „sok pénzt kapott külföldről”. A nyomozócsoport név nélkül nyilatkozó tagja elmondta, pénzt adhattak Nyemcovnak az orosz belpolitikai helyzet elbizonytalanítására. Mivel azonban ennek az ellenkezője ment végbe, megértették, hogy eredményt nem várhatnak Nyemcovtól, s „nagyon is valószínű, hogy a szponzorai akartak tőle megszabadulni”. A nyomozó azt is kifejtette: Nyemcov megölésével az ellenzék akar csapást mérni az orosz hatalomra. SORRA HALNAK PUTYIN ÉS AZ OROSZ HATALOM BÍRÁLÓI Az utóbbi években több orosz ellenzéki politikust megöltek vagy gyanús körülmények között haltak meg. 2013. március: A 67 éves Borisz Berezovszkij oligarchát, aki nagy-britanniai emigrációban élt, miután szembekerült Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, holtan találták Londonhoz közeli otthonában, a ház belülről bezárt fürdőszobáj ában. 2009. november: Ä 37 éves Szergej Magnyitszkij jogász - aki magas rangú orosz belügyi tisztviselőket korrupcióval gyanúsított meg - a vizsgálati fogságban tisztázadan körül- ményekközött meghalt. 2009. július: Natalja Estemi- rovát, a Memorial jogvédő szervezet csecsenföldi munkatársát elrabolták Groznijban, majd néhány óra múlva holtan találtak rá. Az 50 éves emberi jogi aktivista a kaukázusi köztársaságban megfigyelt orosz hatalmi visszaélésekről tájékoztatta a vüágot. 2009. január: A34 éves Sztanyiszlav Markelov ügyvédet és a 25 éves Anasztaszija Baburo- vát, a Novaja Gazeta ellenzéki lap munkatársát fényes nappal agyonlőtték Moszkvában. 2006. október: Putyin egyik legkíméletienebb bírálóját, a 48 éves Anna Politkovszkaja újságírónőt moszkvai lakása előtt lőtték agyon. A politikai hátterű bűncselekmény világszerte megdöbbenéstváJtottki. 2006. november: Alek- szandr Litvinyenkót, az orosz állambiztonsági szolgálat egykori alezredesét, aki 2000-ben emigrált Londonba, polónium 210-es radioaktív izotóppal ölték meg. A mérgező anyagot Litvinyenko teájába tették bele egy londoni bárban, ahol két egykori ügynöktársával, Andrej Lugovojjal és Dmitrij Kov- tunnal találkozott. 2003. április: Moszkvában ismeretien támadó agyonlőtte az 52 éves Szergej Jusenkov képviselőt, a Liberális Oroszország párt elnökét, Berezovszkij egykori szövetségesét. (MTI)
