Új Szó, 2015. március (68. évfolyam, 50-75. szám)
2015-03-14 / 61. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2015. MÁRCIUS 14. Közélet 3 Aki még nem múlt el 50 éves, állandó munkával rendelkezik s a kilátásai is viszonylag biztos munkát ígérnek, inkább maradjon a 2. pillérben Pillérnyitás: menni vagy maradni? Kinek éri meg a kétpilléres rendszer?* 28 éves (Egyetemi végzettség, az iskola elvégzése óta pénztártag a 2. pillérben) Jövedelem 350 550 750 1300 1600 2000 A nyugdíj a Szociális Biztosítóból 446 488 612 955 1098 1288 A nyugdíj összege a 2. pillért is beszámítva (garantált nyugdíjalap) 324 452 580 932 1094 1308 A nyugdíj összege a 2. pillért is beszámítva (nem garantált nyugdíjalap) 412 590 768 1256 1492 1823 28 éves (Középiskolai végzettség, az iskola elvégzése óta pénztártag a 2. pillérben) Jövedelem 350 550 750 1300 1600 2000 A nyugdíj a Szociális Biztosítóból 510 566 709 1106 1272 1492 A nyugdíj összege a 2. pillért is beszámítva (garantált nyugdíjalap) 374 524 673 1086 1276 1528 A nyugdíj összege a 2. pillért is beszámítva (nem garantált nyugdíjalap) 527 764 1000 1649 1968 2 425 Figyelembe véve a nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralévő hosszú időt, a 40 év alattiaknak ajánlott a második pillérben maradni. Ki kellene használniuk azonban nemcsak a garantált, hanem a nem garantált és az indexált alapok nyújtotta lehetőséget is. A megtakarítások ideális megosztásának aránya; 80% nem garantált alap, 20% garantált alap. 40 éves (Egyetemi végzettség, az új rendszer bevezetése óta pénztártag a 2. pillérben) Jövedelem 350 550 750 1300 1600 2000 A nyugdíj a Szociális Biztosítóból 396 409 512 799 918 1078 A nyugdíj összege a 2. pillért is beszámítva (garantált nyugdíjalap) 272 377 483 774 906 1081 A nyugdíj összege a 2. pillért is beszámítva (nem garantált nyugdíjalap) 327 463 600 976 1154 1402 40 éves (Középiskolai végzettség, az iskola elvégzése óta pénztártag a 2. pillérben) Jövedelem 350 550 750 1300 1600 2000 A nyugdíj a Szociális Biztosítóból 453 473 593 925 1063 1248 A nyugdíj összege a 2. pillért is beszámítva (garantált nyugdíjalap) 320 442 564 900 1051 1252 A nyugdíj összege a 2. pillért is beszámítva (nem garantált nyugdíjalap) 375 528 681 1102 1299 1572 A 2. pillér jobb választásnak tűnik a 40-50 év közöttieknek. Esetükben a megtakarítások elosztásának javasolt aránya 40% garantált alap, 60% nem garantált alap. 55 éves (Egyetemi végzettség, az új rendszer bevezetése óta pénztártag a 2. pillérben) Jövedelem 350 550 750 1300 1600 2000 A nyugdíj a Szociális Biztosítóból 341 341 409 639 735 862 A nyugdíj összege a 2. pillért is beszámítva (garantált nyugdíjalap) 227 310 392 621 720 853 A nyugdíj összege a 2. pillért is beszámítva (nem garantált nyugdíjalap) 238 326 415 659 768 914 55 éves (Középiskolai végzettség, az új rendszer bevezetése óta pénztártag a 2. pillérben) Jövedelem 350 550 750 1300 1600 2000 A nyugdíj a Szociális Biztosítóból 390 390 474 740 851 998 A nyugdíj összege a 2. pillért is beszámítva (garantált nyugdíjalap) 266 361 457 722 836 989 A nyugdíj összege a 2. pillért is beszámítva (nem garantált nyugdíjalap) 276 378 479 760 884 1050 Az 50-60 éves korosztályban mindenkinek egyénileg kell mérlegelnie a maradást a 2. pillérben, tekintettel a nyugdíjkorhatár elérésig hátralévő viszonylag rövid időre. Hátrány, hogy kötelező a garantált alapban tartani a megtakarítást. * az adatok euróbán ** a garantált alapok esetében 2,36%-os éves hozammal számolva, a nem garantált alapok esetében 5,90%-os éves hozammal számolva • Forrás: financnykompas.sk Hétfőtől újra megnyílik a 2. nyugdíjpillér, a Smer már negyedik alkalommal teszi próbára a magánnyugdíjpénztárak ügyfeleinek akaraterejét. A kormány ezúttal arra hivatkozik, hogy sokan a teljesen állami nyugdíjnál alacsonyabb nyugdíjra számíthatnak a kétpilléres rendszerből. LAJOS P. JÁNOS A kormány újra választás elé állítja az embereket, a szociális ügyi minisztérium szerint a második pillér ugyanis nagyon sok ember számára hátrányos. A következő hetekben a Szociális Biztosító levélben tájékoztatja a nyugdíjpénztártagokat a kilépés lehetőségéről. A honlapján (socpoist.sk) már külön rovatban nyújt tájékoztatást a pénztártagoknak, itt megtalálható minden információ azoknak is, akik inkább belépnének a második pillérbe. A pillér megnyitása ugyanis visszafelé is érvényes, tehát aki most nem pénztártag az választhat magának nyugdíjpénztárat. Mi alapján döntsünk? Gazdasági és nyugdíjszakértők szerint nem lehet mindenki számára egységes modellt kidolgozni. „Egyetlen modell sem pontos, de néhány modell hasznos lehet az embereknek” - állítja Michal Nalevanko a financnykompas.sk szakportál nyugdíjszakértője. A honlapon egy nyugdíjkalkulátor működik, amely az életkor és a 2. pillérben eltöltött évek alapján, valamint több általánosan érvényes szabály betartásával kiszámítja, hogy ki melyik rendszerből számíthat magasabb nyugdíjra. A kalkulátor azonban csak a jelenleg érvényes szabályokat veszi/veheti figyelembe, azt ugyanis senki sem tudja megjósolni, hogy a nyugdíjrendszer szabályozása milyen lesz 10-15-20 év múlva. Nalevanko szerint két fő mutatót kell figyelni: az ügyfél életkorát és a fizetése nagyságát. „Az első pillér azok számára előnyös, akik az átlagnál sokkal kevesebbet kerestek, hátrányos viszont azok számára, akik magasabb fizetést kaptak” - magyarázza Nalevanko. Természetesen a nyugdíj várható összegét befolyásolja az is, hogy az illető mennyi ideig volt munkanélküli, milyen végzettséggel rendelkezik. Általános szabályként szerinte elmondható, hogy aki 50 év alatti, állandó munkával rendelkezik s a kilátásai is viszonylag biztos munkát ígérnek, annak inkább maradni érdemes. A pénztárak hozamai Maroš Ovčarik, a portál igazgatója szerint az is fontos szempont, hogy a pénztártag jelenleg milyen - garantált vagy nem garantált - alapban tartja a megtakarításait. A fiatalabbak - a 40 év alattiak számára - azt javasolja, hogy megtakarításaik 80 százalékát nem garantált alapokban kell tartani. Ezek általában részvényekbe fektetik a megtakarítást, amelynek hozama ugyan nagyobb mértékben változhat, de hosszabb idő - 15-20 év - figyelembe vételével mindenképpen magasabb éves hozamot biztosítanak, mint a garantált alapok. Ez utóbbiak általában megbízhatóbb eszközökbe - például kötvényekbe fektetik ügyfeleik megtakarításait. Figyelmeztet arra is, hogy nem szabad megijedni, ha a választott alap hozama hirtelen esik, mivel ezt hosszú távon korrigálni tudja. A jelenleg legjobban jövedelmező, éves szinten 10 százaléknál is magasabb hozamot biztosító alapok az úgynevezett indexált alapok, viszont ezek jelentik a legmagasabb kockázatot is. Nalevanko szerint 40 éves kor körül érdemes változtatni a portfolió összetételén,' ekkor jobb 40 százalékra emelni a garantált alap arányát. 50 év felett a törvény már garantált alapot ír elő mindenkinek. Mi várható a nyugdíjrendszerben? A kormány a második pillérből származó első nyugdíjak összegére hivatkozva állítja, hogy a kétpilléres rendszer rosszabb, mint az állami pillér. Azt nem tette hozzá, hogy az állami rendszer jelenleg évente 1,5 milliárd euró hiányt termel, ebből mintegy 1 milliárdot a központi költségvetés tesz hozzá a Szociális Biztosító költség- vetéséhez. Vagyis csak azért tud „eredményesebb” lenni a második pillérnél, mert az adófizetők dotálják a nyugdíjak kifizetését, enélkül a rendszer már összeomlott volna. A hiány évről évre magasabb lesz, 2017-re mintegy 200 mü- lió euróval emelkedik, vagyis a rendszeren változtatni kell. Ebből következik, hogy az első pillérből származó nyugdíj arányait tekintve mindenképpen csökkenni fog, vagyis a második pillér egyre előnyösebb lesz. Hogyan számoltak? A financnykompas.sk modellje a következő feltételekkel dolgozik: folyamatos munkaviszony az iskola befejezése óta, a fizetés az átlagbér emelkedését figyelembe véve növekszik. Számítanak a minimálnyugdíjjal, ezt a törvénymódosítást most tárgyalja a parlament. Évi 1%-os növekedést jósolnak a létminimum esetében. A járadékhozam 5,12%, a garantált alapok esetében éves 2,36%-os hozammal, a nem garantált alapok esetében 5,9%-os éves hozammal számolnak dpj) Az ellenzék szerint az államnak le kellene állnia a különböző támogatások osztogatásával, különösen akkor, ha az igénylő nem komoly befektető Negyven új munkahely kialakításához kötnék az állami támogatást ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony, Módosítaná a gazdasági minisztérium az állami támogatások odaítélésének feltételeit. A tárca azt állítja, a törvénytervezet hatékonyabbá tenné az igénylések elbírálását, az ellenzék szerint a kormány- javaslat nem segíti a munkahelyteremtést. Pavol Pavlis gazdasági miniszter a tervezet beterjesztésekor azzal érvelt, hogy a jogszabályt összhangba kell hozni az Európai Unió rendeletéivel, mely júliustól lép hatályba. Brüsszel a korábbi 50 helyett 35 százalékra csökkentette a lehetséges támogatás mértékét. A tervezet 100 napra rövidíti az igénylések elbírálásának határidejét. Egyszerűbben juthatnának támogatáshoz azok, akik korábban már kaptak anyagi támogatást az államtól. Ha a parlament jóváhagyja a tervezetet, akkor a jövőben nyilvánosak lesznek a támogatásra vonatkozó döntések. Pavlis azt állítja, a gyakorlatban nem hozott eredményt az a feltétel, mely szerint a vállalatoknak a támogatás fejében 10 százalékkal kellett növelniük meglévő alkalmazottak számát. Ezért a tárca a tíz százalék helyett negyven új munkahely kialakításához kötné a támogatás odaítélését. Legutóbb a vágsellyei Duslo azért kapott tánmogatást, hogy nem Az ellenzék élesen bírálta a bocsásson el alkalmazottakat (TASR-felvétel) tervezetet. Jozef Mikuš (KDH) parlamenti képviselő szerint a vállalatokat azzal lehetne a leginkább új munkahelyek teremtésére ösztönözni, hogy az állam általánosan javít a vállalkozói környezeten, és fejlődésre motiválja a cégeket. „Megfelelő vállalkozói környezetet, kedvező feltételeket kell biztosítani azoknak, akik új munkahelyeket teremtenek. Minden más művileg létrehozott eszköznek csak ideiglenes hatása van az adott vállalakozásra, miközben a külső beavatkozások deformálják a vállalkozói környezetet” - mondta a képviselő. Véleménye szerint az államnak le kellene állnia a különböző támogatások osztogatásával, különösen akkor, ha az igénylő nem komoly befektető. Az ellenzék szerint a vállalatok már számolnak az állami támogatások folyósításának eddigi rendszerével, így nagyon nehéz lesz új alapokra helyezni a rendszert. Jozef Mikuš információi szerint több vállalat, köztük az autógyárak különböző fejlesztések előkészítésén dolgoznak, melyeket nem önerőből, hanem állami támogatásból szeretnének megvalósítani. „Az állami támogatásokat nem a már meglévő vállalatok további fejlesztésére kellene odaítélni, hanem az egyes régiók közötti különbségek csökkentésére. (ie, TASR)
