Új Szó, 2015. március (68. évfolyam, 50-75. szám)
2015-03-13 / 60. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2015. MÁRCIUS 13. Vélemény És háttér 7 Athén menekültözönt zúdítana Berlinre, azt sem bánná, ha dzsihádisták lepnék el Európát Görög fóbiák és tiltott szavak Görögország abszurd követelései lassan megőrjítik az eurózónát, válaszul Berlin „tiltott” szavakkal hergeli Athént. HÍRHÁTTÉR Az akadékoskodó görög kormány ugyan megkezdte az egyeztetést nemzetközi hitelezőivel, hogy Görögország mihamarabb elkezdhesse a gazdasági reformok végrehajtását és adóssága folyamatos törlesztését, azonban fogyni látszik az euróövezet pénzügyminisztereinek türelme. Jeroen Dijsselblo- em, az eurócsoport elnöke arra figyelmeztetett, hogy a görög javaslatok nem elég részletesek. Bár újraindult a technikai jellegű konzultáció az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és Athén között, ám arról is vita folyik, hol legyenek a tárgyalások és hogyan nevezzék a felsorolt szervezeteket. Teodorosz Paraszkevopou- losz görög igazságügy-miniszter egy parlamenti vitában felvetette, kormánya jelzálog alá venné a német állam görögországi ingatlanjait, ha nem születik egyezség Németországgal a II. világháborúban a nácik által elkövetett bűnök jóvátételéről. Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök pedig azzal vádolta meg Németországot, jogi trükköket vetett be, hogy ne kelljen jóvátételt fizetnie a II. világháborús náci megszállás miatt. Ciprasz máris jóváhagyta egy, az üggyel foglalkozó parlamenti bizottság felállítását. A Ciprasz- kabinet korábban azt közölte, Berlin 162 milliárd euróval, azaz nagyjából a 315 milliárd eurós görög államadósság felével tartozik Athénnak. Az összeg két részből áll össze: a náci megszállás alatt (1941-1945) véghezvitt pusztításért járó jóvátételből, másrészt a görög nemzeti banktól kikényszerített, 476 millió akkori német márkás hitelből. Berlin szerint az athéni követelésnek nincs jogalapja, hiszen a Németország újraegyesítésének elismeréséről szóló 1990-es megállapodás jogilag minden ilyen témát lezárt. Athén a dzsihádistákkal fenyeget Johanna Mikl-Leitner osztrák belügyminiszter „felfoghatat- lannak és embertelennek” nevezte a görög kormány fenyegetőzését, hogyha Európa nem jut dűlőre Athénnal az adósságrendezés kérdésében, akkor Görögország válaszul menekültekkel árasztja el a kontinenst. Johanna Mikl-Leitner szerint legfőbb ideje, hogy a görög vezetés az abszurd fenyegetések helyett megoldási javaslatokkal gondoskodjon a szalagcímekről. „Ha a görög kormány részéről bárki is komolyan gondolta ezt a képtelen fenyegetést, akkor arra világos uniós szabályzat van. A menekülteket automatikusan visszaküldenénk Görögországba, és azután a határokat is felhúzhatjuk” - fakadt ki Mikl- Leitner. Panosz Kammenosz görögvédelmi miniszter, a Független Görögök nevű jobboldali populista párt (ANEL) vezetője ugyanis Németországnak azt üzente: „ha Görögországot cserben hagyják a németek, akkor Athén megadja a bevándorlóknak a schengeni övezetbe való beutazáshoz szükséges okmányokat és az emberáradat meg sem áll Berlinig. Ha a menekültek között az Iszlám Állam terrorszervezet dzsihádistái is ott lesznek, akkor azt Európa magának és a Görögországgal szembeni kompromisszumképtelen magatartásának köszönheti.” Ki ne mondd, hogy trojka! Athén szerint az ország fő hitelezőit, az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hármasát mostantól kezdve tilos trojkának nevezni, mert ettől a szótól a lakosság hideglelést kap, ezért az intézmények kifejezés javallott. Az eurózóna pénzügyminiszterei viszont továbbra is a trojka kifejezést használják, különösen a mumusként beállított Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter. „Az a következetesség, ahogyan Schäuble a trojka szót használja, kormányunk megalázása, még ezt a szimbolikus eredményünket is elveszi tőlünk” - nyilatkozta a kormányzó Sziriza párt egyik tisztségviselője. Athén ráadásul azt akarja, hogy a trojka képviselői többé ne tegyék be a lábukat a fővárosukba, inkább minden adatot elvisznek Brüsszelbe. A szélsőbalos-nacionalista görög kormány németellenessége odáig fajult, hogy Panagiotisz Szguridisz környezetvédelmi miniszterhelyettes azzal vádolta meg Berlint, hogy az athéni műszaki egyetem falán éktelenkedő hatalmas graffiti (görög eredetű szó, jelentése felirat) német falfirkálók műve. Ez már igazi fóbia, ami szintén görög eredetű szó.... Miközben a lényeg változatlan, ez pedig a közel 320 milliárd eurós görög adósságállomány visszafizetésének módja. De az eurózóná- nak is marad egy rémisztő félelme, a krometofóbia: félelem attól, hogy rosszul kezelik a pénzt. A görögök. (MTI, só) Titokzatos graffiti az athéni műegyetem falán. A görög kormány szerint a németek keze van a dologban. (Képarchívum) JEGYZET Szomorú vasárnap JUHÁSZ KATALIN Aki holnapután Magyarországra készül, ne tervezzen vásárlást. Hatályba lép ugyanis a kiskereskedelmet érintő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvény, vagyis az üzletek vasárnap bezárnak. A magyar kormány nemes célja, hogy a hét utolsó napján senkit ne lehessen dolgoztatni, hogy a családok együtt lehessenek, több szempontból visszatetsző. Elég, ha csak az egészségügyben, közlekedésben, vendéglátóiparban, sajtóban dolgozókat említjük, akiktől nem kérdezik meg, akarnak-e dolgozni vasárnap. De említhetjük a családi vállalkozásokat is, amelyek akkor tarthatnak nyitva, ha a tulaj donos vagy családtagjai állnak a pult mögött. (A család meghitt együtt- léténekjegyében). Azt viszont nem tiltja törvény, hogy a tulajdonos berendelje a dolgozókat vasárnap árufeltöltésre vagy takarítani a zárva tartó boltba, és az sem világos, hogy családtagnak számít-e az élettárs, a nevelt lány, vagy annak barátja. Egyelőre nem tudni, hogyan reagál a lakosság, szombatonként rohamozza-e a boltokat, vagy a vásárlóerő eloszlik a hét többi napjára. Március 15-e ugyanis államünnep, és ilyenkor amúgy is minden zárva tart Magyarországon. A plázák már hetekkel ezelőtt jelezték, meghosszabbítjákahétköz- ' napi nyitva tartást, hogy enyhítsék a veszteséget. Tehát az alkalmazottak még rosszabbul járhatnak: lehet, hogy havi egy vasárnapi szolgálat helyett ezentúl minden szombaton este tízig dolgozniuk kell. Szakértők szerint fél évig is eltarthat, amíg megváltoznak a fogyasztói szokások, főleg a nagyobb városokban, ahol más az életritmus, mint faluhelyen. Az éjjel-nappali boltoknak is annyi, a Balaton sem lehet kivétel, a hajóállomásokon és kikötőkben működő üzletek viszont mentesülnek a vasárnapi zárva tartás alól. (Sokak szerint azért, mert a miniszterelnök veje, Tiborcz István nemrég kikötőtulajdonos is lett.) Szóval nem a mostani ünnepnapon, hanem inkábbjövő vasárnap lesz érdemes figyelni, mi történik az anyaországban, illetve a határ menti városokban. Az itteni kereskedők vélhetően jóljárnak, én legalábbis rengeteg olyan kommentet olvastam az interneten, hogy ezentúl Komáromba, Párkányba, Ipolyságra, Rozsnyóra ugrik majd át vásárolni, aki teheti. És mivel a korlátozás az online kereskedőket is érinti, akár az is elképzelhető, hogy a webáruházak kamionjai vasárnaponként Szlovákiából indulva viszik házhoz a csomagokat, illetve vasárnap is nyitva lévő helyeket, például benzinkutakat jelölnek meg átadási pontnak. Ez ellen semmit sem tehet a magyar kormány. Hacsak nem rendeli el a vasárnapi határzárat. VENDEGKOMMENTAR A terrorizmus apró előnyei SERES LÁSZLÓ Mindannyian tudjuk, a terrorizmus rossz dolog. Egy egzotikus országban valakik levágják valakiknek a fejét; öngyilkos robbantást mutatnak a híradóban, ami miatt kimarad egy falat chips; nyáron órákig tartó sora reptéren, zoknira vetkőzve kell átsétálni egy kapun, ami jól besípol, ha magunkon hagytuk az övét; plusz ugye csomó pénzünkbe kerül a terrorizmus, az államnak védenie kell minket, kamerákkal figyel, elolvassa a mailünket, ilyenek. Ámne feledjük, hogy a terrorizmusnak vannak bizonyos el nem hanyagolható pozitív oldalai. Az egyik, hogy Magyarországon meg lehet vele indokolni az egyetlen szakértő által sem javasolt, a haza érdekeit a putyini birodaloméhoz csatoló paksi bővítés 30 évre történő titkosítását. Ezt nem mástól, mint a magyar köztársasági elnöktől hallottuk, aki közölte: „Egy atomerőmű nem biciklitároló, ezért terrorizmussal fenyegetett világunkban nemcsak indokolt, hanem egyenesen szükséges egy atomerőmű építésével és működésével kapcsolatos adatok védelme, titkosítása.” Az első állításba nehéz belekötni: Áder János teljesenjól látja, az atomerőmű nem biciklitároló, ahogy nem kávéfőző vagy 6-os villamos. Jó. De akkorazért, mert valakik megtámadhatják, a lakosság elől el kell hallgatni az oroszokkal - eleve a hátunk mögött - kötött deal részleteit, a hatástanulmányokat? Aki tehát az állampolgárok adatnyilvánossághoz való jogához ragaszkodik, az lényegében az Iszlám Állam szálláscsinálója? Néhány éve Orbán Viktor még a tízéves titkosítást is sokallta, mi történt vele azóta? (És mi történt velünk?) A másik dolog, amire a terrorizmust használni lehet, az a kommunista időszak titkosszolgálati iratainak, az „ügynöklisták” publikálásának megakadályozása. Ezt a célt széles politikai koalíció képviseli Magyarországon úgy 25 éve, és talán senki nem tett érte többet, mint Boross Péter volt belügyminiszter és irattitkosíttató. Sok éve kijelentette: „Ha egy ország bármilyen indíttatásból köznyilvánossá teszi a titkosszolgálataival együttműködő ügynökök névsorát, lemond a védekezés lehetőségéről. (...) Márpedig napjainkban többnyire a titkosszolgálatok is csak közösen tudnak eredményeket elérni olyan közös ellenséggel szemben, mint például a terrorizmus.” Hogy mi van? Oké, a titkosszolgálati iratállomány nem biciklitároló, és nem is atomerőmű. De mi, EU- és NATO-tagként halál komolyan így védekeznénk a terrorizmus ellen, hogy elhallgatjuk a 25 éve véget ért pártállami múltat? Védekezni erős, öntudatos és igen: liberális demokráciák tudnak, amelyek elemi fontosságúnak tartják a múlt rendezését, az információs önrendelkezést, ajoguralmat, a jogbiztonságot. Ehhez képest ez az ember, aki az életét tette fel arra, nehogy valaha kiderüljön a rendszereken átívelő nemzetbiztonsági kontinuitás, a napokban azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy még 1990-ben, a titkosszolgálatokat felügyelő miniszterként „bekérette” Orbán Viktor állambiztonsági megfigyelési aktáját, és semmi kompromittálót nem látott benne (tette ezt válaszul a napokban újra felbukkant hazug ügynökvádra) . Egy évvel a rendszerváltás után tehát Boross Péter fogta magát, kikerestette és belenézett. Ma pedig észt oszt. Szerintem azért ne háborodjunk fel ezen túlságosan, mert azzal is a terrorizmust segítenénk. A szerző a hvg.hu publicistája FIGYELŐ Az Orbán-karton A katonai elhárításnak jelentett a HVG szerint Orbán Viktor. A hetilap megnevezte azt az elhárítótisztet, aki 1981-82-ben kapcsolatban volt a jelenlegi miniszterelnökkel. A lap szerint Orbán Viktor társadalmi kapcsolat volt. Az eddig nyilvánosságra került dokumentumokból kitűnik, hogy nem sikerült ügynöknek beszervezni. Megvan viszont a miniszterelnöknek a katonai elhárításnál az állambiztonsággal együttműködő társadalmi kapcsolatokról vezetett,^’’kartonja, amelyet Major Mihály elhárítótiszt töltött ki. E szerint 1981. október 20-án lett Orbán társadalmi kapcsolat, s ez 1982. augusztusi leszereléséig tartott. A HVG arról nem ír, hogy a birtokában van ilyen dokumentum. Major őrnagy azt is rávezette a kartonra, hogy közvetlenül ő állt kapcsolatban Orbánnal. Az állambiztonságnál megkülönböztetett szerepük volt az úgynevezett társadalmi kapcsolatoknak. Ezek általában önként segítették a szervezetet, jó információforrásnak számítottak, de nem volt érdemes ügynökként használni őket. Viszont többen voltak, mint a beszervezettügynökök. (HVG)