Új Szó, 2015. március (68. évfolyam, 50-75. szám)

2015-03-03 / 51. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2015. AAÁRCIUS 3. Közélet-hirdetés 3 Fodor Attila: Az ŠPÚ-ban értik a mi problémáinkat, bele is mentek volna, hogy a magyarórák száma magasabb legyen, mint a szlováké Levelet írtak a tanárok Juraj Draxlernek Szűkül a mozgástér (TASR-felvétel Pozsony. Tiltakozó levelet írt a pedagógusszövetség (SZMPSZ) az oktatási miniszternek. A tanárok azt kérik, hogy a tárcavezető halassza el az állami kérettantervek hatályba lépésének idő­pontját, s dolgoztassa át azokat. Draxler egyelőre nem reagált, legkésőbb március végén találkoz­nia kellene a magyar pe­dagógusokkal. MÓZES SZABOLCS Több szempontból sem jó az állami kerettanterv, ezért azt kérjük, ne vezessék be most szeptembertől - ezt írta és ja­vasolja Juraj Draxler oktatási miniszternek az SZMPSZ. A szövetség vezetősége egy hete tartott gyűlésén megfogalma­zott kritikák alapján írták meg a levelet, amelyet a múlt héten postáztak a tárcavezetőnek. A levél tartalmát tegnap küldte át szerkesztőségünknek a peda­gógusszövetség. „Megírtuk kérésünket, erre a minisztériumnak kellene rea­gálnia. Ha hamarább nem, ak­kor Rozsnyón az országos ta­lálkozón találkozunk a miniszterrel” - nyilatkozta la­punknak Fodor Attila, a Come- nius Pedagógiai Intézet vezető­je, az SZMPSZ szakértője. A miniszter, valamint a kerettan- tervet előkészítő Állami Peda­gógiai Intézet (ŠPÚ) vezetője már hetekkel ezelőtt megígér­te, hogy részt vesz a szövetség március végi rozsnyói országos találkozóján. Kevés magyaróra A kerettantervnek magyar szempontból két nagy hiányos­sága van az SZMPSZ szerint, ezek részben össze is függnek. Egyrészt szűkült a mozgástér, ugyanis sokkal több az állami­lag előírt óraszám, évfolya­monként átlagosan csak 1-2 órát választhat szabadon az is­kola. A másik probléma, hogy továbbra is nagyon alacsony maradt a magyarórák dotáció­ja. „Az alapiskola első, második évfolyamában a gyerekek min­den nap olvasnak, írnak. Ebben a jelenlegi tervezetben van na­pi öt óra. Csak összevetésként a szlovák iskoláknak kilenc. A magyar gyerekeknek tehát az írást, olvasást heti öt órában kell megtanulniuk, hozzá ter­helődik a belépéstől öt óra szlovák” - mondta Fodor Atti­la. A probléma 2008 óta jelen van, azóta ezt a választható órákból toldották meg. „Most viszont a mozgástér szűkült, alig van miből kompenzálni” - tette hozzá a szakember. Ha az iskolák a magyarórákat a vá­lasztható keretből pótolják, gyakorlatilag a szabadon be­osztható órákat teljesen el­használják. „A magyar iskolák­nál gyakorlatilag elesik a sza­badon választható rész” - mondta Fodor Attila. Minisztériumi mélyszlovákok Az SZMPSZ a levélben azt javasolja a miniszternek, hogy az alsó tagozat első két évfo­lyamában csökkentsék a szlo­vákórák számát, így az írás és olvasás - vagyis az alapkészsé­gek - elsajátítására több idő juthat. Kérdéses, ez a javaslat- főként politikailag - mennyire lesz elfogadható a tárca számá­ra, főleg, hogy szlovák szem­pontból a magyar iskolák a szlovák nyelv oktatása miatt szoktak terítékre kerülni. A pedagógusszövetség már korábban jelezte fenntartásait a kerettantervet szakmailag előkészítő ŠPÚ-nak. Ott állító­lag megértésre találtak. „Az ŠPÚ-ban értik a mi problémá­inkat, bele is mentek volna, hogy a magyarórák száma ma­gasabb legyen, mint a szlováké” - fejtette ki Fodor At­tila. Ám itt lép be a képbe a po­litika: a minisztériumban bizo­nyos szintű vezetők hallani sem akarnak erről. „Ha a mi­nisztérium hajthatatlan lesz, akkor nincs mozgástér” - is­merte el a szakértő, hozzátéve: volt, amikor a szlovák nyelv ok­tatása a második osztályban kezdődött. „Hatékony szlovák­oktatással ezt a fáziskésést be lehet hozni” - véli a pedagógus. A levélben egyébként pont ezt javasolják: jobb módszertannal alacsonyabb óraszámmal, ké­sőbbi kezdéssel is jó eredmé­nyeket lehet elérni. Több mint kérdéses, hogy ez meghatja-e a minisztériumot. Fodor Attila szerint a szaktárcánál egyesek görcsösen ragaszkodnak ah­hoz, hogy a szlovákórák száma nem lehet alacsonyabb, mint a magyaróráké - ezért már az in­dulástól ugyanolyan a két tan­tárgy óradotációja. Dicsérnek is A pedagógusszövetség pozi­tívnak tartja, hogy nagyobb hangsúlyt kapnak a természet- tudományi tantárgyak, hogy választható tárgy lesz a máso­dik idegen nyelv az alapisko­lákban, valamint, hogy ismét bevezetésre kerül a munkára nevelés. ,A magyar iskolákban sem mindenki kiemelkedő tanuló. Eddig egy hetedikesnek köte­lezően négy nyelv volt (ma­gyar, szlovák, angol és általá­ban a német), egy közepesen gyenge tanulónak ez felesle­ges. Az ilyen gyerekek szem­pontjából nem káros, ha szer­számot lát az alapiskolában” - fejtette ki Fodor Attila. A gond az, hogy a műhelyek és a mun­kára nevelés szakú pedagógu­sok is hiányoznak. Az utóbbi 25 évben ugyanis ez a típusú neve­lés teljesen háttérbe szorult. Az SZMPSZ szerint ideális esetben a munkára nevelést és a második idegen nyelvet vá­lasztható óraként lehetne kombinálni. Vagy ezt, vagy azt lehetne választani a hetedik, nyolcadik és kilencedik osz­tályban. Áz új kerettantervet három hete hozta nyilvánosságra a minisztérium. Szeptembertől lép hatályba, ám fokozatosan vezetik be: idén az első és az ötödik osztályokban kellene ezek szerint oktatni, jövőre ve­zetnék be a második és hatodik osztályokba. A pedagógusszö­vetség bízik benne, hogy a szak­tárca legalább részben megvál­toztatja eredeti elképzelését. m Európska komisia Mérlegeli, hogy külföldön, az Európai Unió mv.má s i Ltaaá 11 a má ba n,vá I la Lmu n kát?. Szlovákia uniós tagságának köszönhetően a szlovák állampolgárok előtt nyitva áll mind a 28 tagállam munkaerőpiaca. A személyek, az áru és a szolgáltatások szabad mozgása az európai uniós polgári státusból következő egyik alapjog. Ha az Európai Unió más tagországában dolgozik, akkor önnek és családjának automatikusan joga van az ott-tartózkodásra. Ha munkaszerződése van, joga van másik uniós államban élni akkor is, ha nem teljes állásban dolgozik, vagy munkaszerződése meghatározott időre szól. Ha ön egyéni vállalkozó, akkor jogában áll másik uniós tagállamban élni, ha ott stabil és folyamatos gazdasági tevékenységet folytat. A külföldi tartózkodás adminisztratív feltételei az ott-tartózkodás hosszának függvényében változnak. Az unió más tagállamában dolgozó polgáraként önnek és család­jának ugyanolyan jogai vannak, mint a tagállam állampolgárainak. Ez azt jelenti, hogy az első munkanaptól ugyanolyan állami támoga­tást kaphat, mint a hazai dolgozók. Ez magába foglalhatja azokat az előnyöket is, amelyek nem köz­vetlenül kapcsolódnak a munkahelyhez {olcsóbb vonatközlekedés, nyugdíj-kiegészítés, képzési támogatások vagy munkanélküli-se­gély a gyerekeknek, akik első munkahelyüket keresik). Joga kelet­kezhet nem pénzügyi jellegű támogatásokra is (például a tolmács­hoz való jog a jogi eljárások során). Hogyan juthat munkához? Ha külföldi munkát keres, akkor ugyanolyan jogok illetik meg, mint a befogadó ország állampolgárait, legyen szó a munkához való hoz­zájutáshoz, segítségnyújtásról a munkahelykeresésben vagy pénzbeli támogatásról. Kivételt képezhetnek a közszférában levő munkahelyek. Az egyes tagországok szabad munkahelyeiről tájékoztatást kap­hat az európai foglalkoztatás mobilitási portálján, az EURES (Európai Foglalkoztatási Szolgáltatások): http://ec.europa.eu/eures, amely gyakorlati információkkal is szolgál az új országról, az ottani életről és munkáról. Bármilyen területen vállalhat munkát. Néhány szakma azonban specifikus, és egyes tagállamokban szabályozott lehet. Szabályozott szakma például a gyógyszerész, a specializált egészségügyi nővér, az építész stb. Ha azonban az ön szakmája az adott országban nem szabályozott, akkor ugyanolyan feltételekkel végezheti, mint az ország állampol­gárai, anélkül, hogy a képzettséget hivatalosan el kellene ismertet­nie. Ha viszont az ön szakmája a szabályozottak közé tartozik, szük­sége lesz arra, hogy a befogadó ország elismerje a végzettségét. Ha olyan szakmája van, amely az adott országban szabályozott, de az ön hazájában szabadon végezhető, akkor előfordulhat, hogy igazolnia kell, hogy ebben a szakmában dolgozott legalább két évig az utóbbi tíz évben. A hivatalok kérhetik például a végzettségét iga­zoló bizonyítványok hitelesített másolatát vagy fordítását. Ha épí­tészmérnökként, fogorvosként, orvosként, szülészasszisztensként, egészségügyi nővérként, gyógyszerészként vagy állatorvosként akar dolgozni, a fogadó ország kérheti a képesítés igazolását a hazai illetékes szervektől, amelyben feltüntetik, hogy megfelel az erre a foglalkozásra vonatkozó minimális európai követelményeknek. A képzettségi szint elismerése országonként eltérő, ezért jobb mindig előre megtudni, hogy a célország mit követel meg attól, aki ellenőrzött szakmát választ. Az egyes szakmákra vonatkozó szabá­lyok megtalálhatók a következő honlapon: http://ec.europa.eu/ internaLmarket/qualifications/regprof, de ezek az információk ál­talában megtudhatók a nemzeti munkaügyi minisztériumokban is. Ha a munkakeresés idején munkanélküli, és otthon munkanélküli­segélyt kap, az illetékes munkaügyi hivatallal megegyezhet abban, hogy másik uniós államba utazik munkát keresni. Ez nem jelenti minden esetben a munkanélküli-segély megvonását, kérvényezni lehet a segély külföldi folyósítását három hónapra, amit további három hónappal meg lehet hosszabbítani. A kérvényt a helyileg il­letékes munkaügyi hivatalban kell benyújtani, ott részletes tájékoz­tatást kaphat a további lépésekről. Ha munkát talál más uniós országban, családjával odaköltözik, és ott legalább 6 hónapot tölt egy évben, akkor nagy valószínűséggel adófizető lesz az adott országban. Ez azt jelenti, hogy ebben az or­szágban kell adót fizetnie a teljes jövedelme után. Az Európai Uni­óban nincs egységes szabályozás olyan személyek jövedelemadó­jára, akik az egyik tagállamból a másikba költöztek. Erre a helyzetre az egyes nemzeti jogi előírások vonatkoznak, valamint az országok közti megállapodások a kettős adózás elkerüléséről. Ugyanolyan bánásmódra van joga, mint a hazai állampolgároknak. A jövedelemadót általában abban az országban kell fizetni, ahol a jövedelem keletkezett. Ha másik országban él, mint ahol dolgozik, az az ország is kérheti a jövedelemadó megfizetését, ahol állandó lakhelye van, arra a jövedelemre is, amelyet abban az országban szerzett, ahol dolgozik. Az ilyen helyzetek megakadályozására szü­lettek meg a kettős adózás megakadályozását szolgáló egyezmé­nyek. Ilyen egyezményt szerencsére az országok többsége kötött egymással, ezek az egyezmények lehetővé teszik, hogy az egyik országban befizetett adó nagyságát figyelembe vegyék a másik or­szágban az adó kivetésekor. Kicsit más helyzetben vannak az országhatáron át ingázó alkalma­zottak. Akkor lesz határon át ingázó alkalmazott, ha nem ugyanabban az uniós tagállamban dolgozik, ahol él, és naponta (vagy legalább hetente egyszer) ingázik a két ország között. Ilyenkor tájékozódjon, hogy ez milyen hatással lehet a társadalombiztosítására, beleértve az egészségügyi ellátást, a munkanélküliséget, a családtámogatást, a nyugdíjat, és azt is tudja meg, melyik országban kell adót fizetnie. A mindennapi életben mindkét állam törvényei vonatkoznak önre. Annak az országnak a törvényei, ahol dolgozik, a foglalkozásá­ra, a jövedelemadó-fizetési kötelezettségére és a társadalombiztosí­tási jogosultságainak nagyobb részére vonatkoznak. Annak az országnak a törvényei, ahol él, elsősorban a vagyonadót és a többi adófajta többségét érintik, valamint a tartós lakhellyel kapcsolatos feltételeket. Ezek az információk magyarul is megtalálhatók a következő hon­lapon: http://europa.eu/youreurope/citizens/work/index_hu.htm. MP150064

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom