Új Szó, 2015. március (68. évfolyam, 50-75. szám)

2015-03-11 / 58. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2015. MÁRCIUS 11. Vélemény És háttér 7 Fico újra a fenntarthatatlan első pillérbe terelne vissza minél több nyugdíjára takarékoskodót Több nyugdíjas, mint dolgozó Képtelen fikció ez vagy az állampolgárok felelőtlen ijesztgetése? Nem, az Eu­rópai Bizottság (EB) hiva­talos prognózisa Szlová­kia számára. A második nyugdíjpillérből való kilé­pést ennek fényében kel­lene mérlegelni. GÁL ZSOLT Nézzük a tényeket a népes­ség elöregedésről szóló vaskos, 2012-es EB-dokumentum alap­ján: Szlovákiában 2010-ben mintegy 2,1 millió járulékfizető befizetéseiből kellett (volna) állni csaknem 1,3 millió nyugdí­jas járadékát. Vagyis 100 nyug­díjasra csupán 164 aktív járu­lékfizető dolgozó jutott - már akkor is messze voltunk a.kettő az egyhez aránytól, és a demo­gráfiai mutatók tovább romla­nak. Az EB prognózisa szerint 2040 körül lesz egyforma a két csoport nagysága (egy dolgozó­ra jut egy nyugdíjas), 2060-ra pedig már csak 74 járulékfizető jut 100 nyugdíjasra. Aki a má­sodik pillérből való kilépést fon­tolgatja, annak nem árt tudato­sítani, hogy ebbe az első pillér­be lép vissza. A téma aktualitását az adja, hogy Robert Fico kormánya immár negyedszer készül meg­nyitni a második pillért március 15-től, három hónapra. Hogy minél több tagot visszaterelhes­sen, kizárólag az első nyugdíj- pillérbe. Abba az elsőbe, amely jelenlegi formájában egész biz­tos fenntarthatatlan a romló demográfiai helyzet miatt. Mint többnyire, a kilépési kampányt most is vaskos hazugságokkal fűszerezi a kormány. Fico és kormánya azzal érvel, hogy a második pillérben taka­rékoskodó másfél millió pénz­tártagból egymillió magasabb nyugdíjra számíthat, ha vissza­tér az első pillérbe! Ehhez a nagy felismeréshez úgy jutottak el, hogy összehasonlították a kör­tét az almával. Először is, aki a második pillérből is kap - idén először - nyugdíjat, az legfel­jebb 10 évig takarékoskodott ott. Tehát eleve 10 évnyi befize­tés áll szemben mondjuk 30-40 év befizetésével az első pillérbe. Ráadásul a befizetés aránya a második pillérbe a bruttó bér 9%-a volt, amit 2013-tól Ficóék levittek 4-re. Ezzel szemben az első pillér öregségi nyugdíjalap­jába 9, majd 14%jutott. Elvileg. Azért elvileg, mert a gyakor­latban az állami nyugdíjalap sú­lyos mínuszban van. Ezért rendre elnyeli a Szociális Bizto­sító összes többi alapjának több­letét és egész tartalékalapját, és mivel ez mindig nem elég a je­lenlegi nyugdíjak kifizetésére (mert tudjuk, már ma is csak 164 befizető jut 100 nyugdíjas­ra), ezért a költségvetésből be­lenyomnak még évente csak­nem egymilliárd eurót. Az öreg­ségi nyugdíjakra szánt összeg így reálisan a bruttó bér 20-25 százalékának felel meg, ezt kor­rekt szembeállítani a második pillérbe fizetett 9, majd 4%-os járulékkal. És végül, ha a második pillér­ben gyengék a hozamok, annak oka főleg a Fico-kormányok ide­jén elfogadott több mint 20 tör­vénymódosítás. Nemcsak a rendszer immár negyedik meg­nyitásáról és a II. pillérbe fizetett járulék több mint megfelezésé- ről van szó, hanem ennél sokkal bonyolultabb és alattomosabb lépésekről is. De a lényeg: azok a fiatalok és középkorúak, akik ki­lépnek a második pillérből, olyan rendszertől teszik kizáró­lagosan függővé a nyugdíjukat, amelyben 25 éven belül több lesz az eltartott, mint az eltartó. A szerző a Comenius Egyetem politológia tanszékének okta­tója és a Híd frakcióvezetőjé­nek gazdasági tanácsadója- Gondolod, hogy felavatja a Fico, ha kiderül, hogy Egypilléres rendszer a címe? (Peter G.ossányi rajza) KOMMENTÁR Kutyakomédia MARIÁN LEŠKO A kritikusok néha a tiszta műfaji keretek miatt is dicsérnek egy-egy művészi produkciót. Ha ezzel a mércével értékeljük azt, hogy hogyan fogadták el és módosítgatják a fantomcégek elleni törvényt, akkor a Smer előadásáról bát­ran kijelenthetjük, hogy műfajilag tökéletesen tiszta, hamisítatlan kutyakomédiát látunk. Az előadás még tavaly novemberben kezdődött, amikor né­hány ezer ember az utcákon tüntetett az egészségügyön élősködő levélszekrénycégek ellen. A kormányfő, aki már hosszú évek óta tudja, hogy „a levélszekrénycégek mögött olyan személyek állnak, akik nem akarják, hogy összefüg­gésbe hozhassák őket mindenféle üzleteléssel, pályázatok­kal és privatizációval”, viszont évek óta nem tett semmit ez ellen, szóval a kormányfő a néhány ezer ember láttán hiper- aktivitási rohamot kapott, és estéről reggelre elkészített egy törvénytervezetet, amit aztán a parlament gyorsított eljá­rásban el is fogadott. A gyorsított eljárásról pedig azt kell tudni, hogy akkor alkalmazza a Smer, amikor meg akarja akadályozni, hogy az ellenzék bármiféle érdemi vitát foly­tasson a tervezetről és szakmai kiegészítéseket próbáljon hozzáfűzni. így született hát a lex Fico - a törvényalkotás megcsúfolása és az átlátszó marketing kombinációjaként. A kormánypárti képviselők kétszer is megszavazták, holott maguk is bevallották, hogy a törvényt az elfogadása után minél hamarabb módosítani kell. A felejthetetlen Ivan Gašparovič szellemében jártak el, aki annak idején kijelen­tette: ,Az uniós alkotmánynak megvannak a hiányosságai, de el kell fogadni, aztán majd lehet módosítani”. A Smer képviselői 2014 decemberében olyan határozatot fogadtak el, mely szerint március végéig új törvényjavaslatot kell ké­szíteni a fantomcégek ellen. A főszerepet a Közbeszerzési Hivatal kapta meg - és szigorúan tartotta magát a kutyako­média műfaji kereteihez. A decemberi határozat szerint a le­vélszekrénycégeket nemcsak a közbeszerzési eljárásokból kell kizárni, hanem az állami és az önkormányzati vagyon­gazdálkodásból is. Az új javaslatot Andrej Holák, a hivatal elnöke a múlt héten hozta nyilvánosságra. Aszerint csak azoknak az offshore lovagoknak a fantomcégeit lepleznék le, akik részt akarnak venni valamilyen közbeszerzési eljárás­ban. A többi fantomcéget békén hagyják. A Közbeszerzési Hivatal mulatságos indokkal hozakodott elő. Ha olyan tör­vényt fogadnának el, amely az összes fantomcég összes vég­ső haszonélvezőjét leleplezné, olyan áldatlan állapot állhat­na elő, amit a hivatal el akar kerülni. Az Európai Unió ugyan­is egy ilyen átfogó törvénytervezeten dolgozik, ezért elkép­zelhető, hogy a szlovák törvényt néhány hónap múlva ismét módosítani kellene, hozzáigazítani az uniós normához... Ha kormánypárti marketinghúzásról van szó, a Smer vidá­man megszavazza, hogy már márciusban módosítani kell azt a törvényt, amely március-elsején lép életbe. De ha arról van szó, hogy valóban leplezzük le a „végső haszonélvezőket”, akkor várni kell, hogyan akarja ezt megoldani az unió. Hiá­ba, ez már csak ilyen műfaj. Csináljon bármit is a Smer vagy Robert Fico a fantomcégek ellen, a végén mindig kutyako­média kerekedik belőle. A szerző az Állítsuk Meg a Korrupciót Alapítvány munkatársa JEGYZET Érthetetlen politikusnők VERES ISTVÁN nem létezik csa­erőszak, vagy ha létezik is, mi­felénk az állam minden segít­séget megad azoknak a nők­nek, akik ilyen helyzetbe ke­rülnek. Pedig vannak ilyen po­litikusnők, a magyar és a szlo­vák parlamentben is. Ezt a me­rész állítást azzal az egyszerű ténnyel lehet alátámasztani, hogy a politikusnők nagy része nem készít törvénytervezete­ket a családon belüli erőszak megfékezésére. Ha pedig nem javasolnak ilyet, nyilván nem tartjákproblémának. Még ak­kor sem, amikor a felaprózott ellenzéki pártok egymással versenyeznek a tervezetek be­nyújtásában. A legbájosabb megnyilvánulást az ÓLaNO parlamenti alelnöke, Erika Ju- rinová produkálta. Mint mondta, értékeli a smeres Vla­dimír János gesztusát, aki nemrég lemondott parlamenti mandátumáról, miután meg­vádolták, hogy terrorizálja a feleségét meg a családját. „Ki­váltképp, mert á képviselő úr­ról korábban is lehetett ilyene­ket hallani” - tette hozzá böl­csen Jurinová. Nooormális? Kérdezné Besenyő Pista bácsi. A tisztelt képviselő asszony már korábban is hallotta, hogy a smeres kolléga veri a felesé­gét, most meg értékeli a gesz­tust, hogy lemondani méltóz- tatott? Miért nem járt inkább utána a dolgoknak? Közsze­replőről van szó! Esetleg hal­lott más képviselő-kollégákról is hasonlókat? Nem zárhatjuk ki, de az biztos, hogy ha annak idején a Jurinová-féléknek kel­lett volna harcolniuk a nők egyenjogúságáért, akkor valószínűleg még ma sem en­gednék a nőket nem hogy sza­vazni, de talán egyetemre sem. Szóval ha egy maszkulin tár­sadalomban a férfiaknem fáj- dítják a fejüket a családon be­lüli erőszak miatt, az vala­mennyire érthető: ők az erő­sebbek, nincs okuk panaszra. Elviccelhetik a dolgot úgy is, hogy hiába keresnek a nők ke­vesebbet, a férfiak fizetésének nagy részét úgy is ők költik el. De egy olyan társadalom, amely elvárja a nőktől, hogy a munkaerőpiacon egyre inkább viselkedjenek férfiként, köz­ben persze lássák el otthoni feladataikat is, egy ilyen társa­dalom talán nyújthatna vala­mit cserébe a nőknek, mini­mum egy olyan intézmény formájában, amely segítséget ad netók abban az esetben, ha. Mert a nő kihívhatja rendőrt, bírósághoz is fordulhat. De közben együtt kell élnie azzal a férfival, áld bántalmazza. Egyébként, ha minden na­gyobb városban működne egy olyan központ, amely ideigle­nes menedéket nyújt az ilyen helyzetben levő nőknek, alig­hanem folyamatosan lenné­nek lakói. De nincs. FIGYELŐ Putyin és a népakarat Közvélemény-kutatás előz­te meg a Krím félsziget Orosz­országhoz csatolását - jelen­tette ki Vlagyimir Putyin a Rosszija 1 televízióban közölt újabb interjúrészletben a Krím - A hazatérés című do­kumentumfilmben. Putyin azt mondta, szűk körben, a titkosszolgálati vezetők és a védelmi miniszter jelenlété­ben jelentette be a Krím egye­sítését Oroszországgal, a szo- csi téli olimpia lezárását meg­előzően, február 23-ra virra­dó éjjel. Az orosz államfő köz­lése szerint „zárt közvéle­mény-kutatás készült, és azt mutatta, hogy az újraegyesí­tést a lakosság 75 százaléka akarta”. A BBC orosz nyelvű hírportálja megjegyezte, nem világos, milyen közvélemény­kutatásról van szó, mikor és ki készítette. „Elgondolkodtam magamban. Ha az emberek annyira akarják, akkor legyen úgy” - mondta Putyin az inter­júban. A népszavazást tavaly március 16-án rendezték a Krím félszigeten, orosz fegy­veresek felügyelete alatt. A hivatalos adatok szerint a sza­vazók majdnem 100 százalé­ka voksolt az Oroszországhoz való csatlakozásra. A Rosszija 1 állami televízió munkatársai 8 hónapon át különböző helyszíneken for­gatták az elcsatolásának első évfordulójára időzített do­kumentumfilmet, amelyből a csatorna most naponta részle­teket mutat be. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom