Új Szó, 2015. március (68. évfolyam, 50-75. szám)
2015-03-10 / 57. szám, kedd
6 Gazdaság és fogyasztók - hirdetés ÚJ SZÓ 2015. AAÁRC1US 10. www.ujszo.com gazdasági hírmorzsák Tovább drágul az üzemanyag Pozsony. Szlovákiában a benzinkutak egy része már a hétvégén 2 centtel növelte az üzemanyagok árát, a töltőállomások többsége pedig várhatóan legkésőbb holnapig követi a példájukat, az elemzők szerint az üzemanyagok drágulása ráadásul az elkövetkező két hétben is folytatódik. A mostani drágulást követően a 95-ös oktánszámú benzin literjéhez átlagosan 1,265, a gázolajhoz 1,165 euróért juthatunk hozzá. Az üzemanyagárak az elmúlt három hétben így mintegy 5 centtel nőttek, és a Natankuj.sk előrejelzése szerint az elkövetkező két hétben a benzin literje akár 6, a gázolajé 5 centtel drágulhat. Holnaptól Magyar- országon is drágul az üzemanyag: 4 forinttal nő a 95-ös benzin és 2 forinttal a gázolaj literenkénti ára. Az emeléssel a 95-ös benzin literenkénti átlagára 362-363 forintra, a gázolajé 374-375 forintra nő. A benzin literenkénti átlagára Magyarországon az utóbbi egy hónapban fokozatosan több mint 30 forinttal emelkedett, (ú) Élénkül az ingatlanpiac Pozsony. A szlovák főváros irodai ingatlanpiaca 1,54 millió négyzetméter, a helykihasználtság 99%-os, az átlagos havi bérleti díj 12,50 euró négyzetméterenként - közölte tegnap Oliver Galata, az amerikai CBRE ingatlanpiaci társaság szakembere. A CBRE nemzetközi egybevetéséből kiderül: Prágában az átlagos havi bérleti díj 16,50 euró, Budapesten 13 euró, Varsóban 14,50 euró és Bécsben pedig 25,75 euró. A helykihasználtságjónak mondható, ezért fokozatosan élénkül a piac, épülnek az új irodaházak. Ami a kereskedelmi ingatlanokat illeti, Szlovákiában az összterületük tavaly elérte az 1,55 millió négyzetmétert - 2014-ben a pozsonyi Bory Mallal (54 ezer négyzetméter), a nagyszombati The Mail Tmavával (14 ezer nm) és a lévai Dituriával (11 ezer nm) bővült az üzlet- központok hálózata. Tavaly összesen 95,6 ezer négyzet- méterrel nőtt az eladóterület, ami több mint Csehországban és Romániában (78-78 ezer nm), valamint Magyarországon (10,7 ezer nm). (shz) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM I VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,7186 ] Lengyel zloty 4,1181 n Cseh korona 27,251 H Magyar forint 305,21 n Horvát kuna 7,6325 Román lej 4,4428 Japán jen 131,31 H Svájci frank 1,0691 D Kanadai dollár 1,3674 USA-dollár 1,0860 D Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SíTA) A szlovákiai ellenzék szerint az EKB gazdaságösztönző programja akár újabb válsághoz is vezethet Veszélyes európai pénznyomda Az Európai Központi Bank eszközvásárlási programjával kapcsolatban az elemzők egyre borúlátóbbak (SITA/AP-felvétel) Frankfurt/Pozsony. Tegnap startolt az Európai Központi Bank (EKB) gazdaságösztönző céllal bejelentett eszközvásárlási programja, amit egyszerűen csak eurózónás pénznyomdának, pénzesőnek neveznek. A program sikerességével kapcsolatban rengeteg a kérdőjel, az ellenzéki pártok szerint Szlovákia is veszíthet rajta. ÖSSZEFOGLALÓ Mario Draghi, az EKB elnöke szerint a 2016 szeptemberéig tartó, havi 60 milliárd eurós - összességében 1100 milliárd eurós - kötvényvásárlási program keretében az EKB 2-30 év lejáratú befektetési minősítésű állam- kötvényeket, továbbá az EU intézményei és magánvállalatok által kibocsátott papírokat vásárol. Mindezt olyan pénzből teszi, ami eredetileg nincs a pénzügyi rendszerben, hanem erre a célra teremti a központi bank. Felmerül a kérdés: kihez kerül a pénz? Tulajdonképpen ez bárki lehet, aki állampapírokkal rendelkezik. Mindegy, hogy bank vagy befektetési alap. A program akkor érné el célját, ha az így likviditáshoz jutó bankok hitelezni kezdenének a vállalatoknak, amelyek ennek köszönhetően bővíteni tudnák a gyártásukat, beindítva a gazdasági növekedést. A gyakorlat azonban inkább azt mutatja, hogy az újabb befektetésre váró tőke az eladott állampapírok helyett a részvénypiacot veszi célba, és ott hajtja még följebb a már amúgy sem alacsony árakat. Ennek azonban a gazdaságra inkább csak lélektani hatása van: közvetlenül nem vált ki gazdasági aktivitást. Jens Weidmann, a német központi bank, a Bundesbank elnöke szerint ráadásul az olcsó pénz politikája megbosszulhatja magát, mert a túl olcsó hitelek egyes országokban késleltethetik a szükséges re- formokvégrehajtását. Az eurózónás pénznyomda Szlovákiában sem aratott osztatlan sikert. A Híd és a KDH tegnap közös sajtótájékoztatón jelentette be, hogy az ügyben a parlament pénzügyi bizottságának az összehívását javasolják. A rendkívüli bizottsági ülésen Jozef Makúch jegybankelnököt kérdeznék arról, müyen hatása lesz az eszközvásárlási programnak Szlovákiára. ,A program növeli a kockázatát egy újabb válság kirobbanásának, miközben Szlovákia, mint kis ország, képtelen lesz védekezni ennek a negatív hatásai ellen” - nyilatkozta Miloš Moravčík, a KDH alelnöke. Szerinte a pénznyomda egy újabb ingatlanlufival fenyeget, hiszen az olcsó hitelek miatt megugorhat az ingatlanok iránti kereslet, ami az árak gyors növekedéséhez vezethet. Az olcsó hitelek azonban a vállalati szektorban is növelhetik a kockázatos beruházások számát, arról nem is beszélve, hogy az olcsó pénznek köszönhetően a politikusok több országban is elhalaszthatják a gazdaság valódi felpörgetéséhez elengedhetetlen reformok bevezetését. „Ha a későbbiekben megugor- nak a kamatok, sokan képtelenek lesznek fizetni a törlesztőrészleteket, így akár újabb tömeges hitelbedőlések is várhatók” - vallj a Moravčík. Ivan Švejna, a Híd alelnöke szerint Makúchnak a pénzügyi bizottság ülésén a görögországi helyzetről is be kellene számolnia. „Az új görög kormány elutasítja a korábban vállalt kötelezettségek teljesítését, miközben a szlovák adófizetők is kezességet vállaltak a görög hiteltérítésért” - nyilatkozta Švejna. A Híd alelnöke azonban szkeptikus a bizottsági üléssel kapcsolatban. Makúchot már egy korábbi ülésre is meghívták, a jegybank elnöke azonban ezt visszautasította, (mi, SITA) A szlovák áramszolgáltatás Európában a második legdrágább az ipari fogyasztók számára Holjenčík szerint Brüsszel nem mond igazat ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Hazugsággal vádolja az Európai Bizottságot az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO). , A Szlovákiáról közzétett bizottsági jelentésben szereplő információk nem felelnek mega valóságnak, és számunkra ismeretlen forrásokból szerezték őket. A hivatalunk ugyan folyamatosan korrigálta az Európai Bizottság valótlan állításait, a jelentésben mégis úgyis állítanak be bennünket, mint egy együttműködésre képtelen despotát” - panaszkodik Jozef Holjenčík. Az Árszabályozási Hivatal elnöke arra a napokban közzétett jelentésre reagált, amely szerint az ÚRSO által megszabott áramszolgáltatási hálózati díjak a legmagasabbak közé tartoznak egész Európában. A legrosszabb helyzetben az ipari fogyasztók vannak, a cégek számára ugyanis ez a díj meghaladja az átviteli költségeket, miközben Szlovákia az egész EU-ban a második legdrágább az ipari fogyasztók számára. Márpedig a magas díjak miatt csökken a szlovákiai cégek versenyképessége, ami fékezi a foglalkoztatottság növelését. Holjenčík nem ért egyet az Európai Bizottság állításával, szerinte a szlovákiai díjak nem lógnak ki az európai átlagból. Az Árszabályozási Hivatal vezetése ezért Maroš Šefčovičcsal, az Európai Bizottság energiaunióért felelős alelnökével szeretné megvitatni az említett jelentés vitatottrészleteit. (SITA, mi) Melléklet az Új Szóban! A tartalomból: • Regi Favoritból divatos fixit! • Készítsd el a saját Passiflora-medálod! ROK • Alkoholista pontyok nyomában • Hogyan fotózzunk fénnyel szemben • Akváriumválasztás a halak békés együttélése jegyében Március 12-én keresse kedvenc napilapjával együtt az újságárusoknál! BTKESfl A cégvezetők többsége 1,5 és 3% közötti gazdasági növekedésben bízik Gazdagabb év lesz az idei Jelenleg is gondot okoz a szakképzett dolgozók hiánya (SITA-felv.) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A szlovákiai cégvezetők egyre derűlátóbbak az ország jövőbeni gazdasági teljesítményét illetően. A Deloitte könyvvizsgáló társaság most közzétett felmérése szerint a cégek pénzügyi igazgatóinak a 70 százaléka az idei évre 1,5 és 3 százalék közötti gazdasági növekedésben bízik. Egy évvel korábban ekkora növekedésben a vezetők kevesebb, mint fele reménykedett. Optimistábban nyilatkoznak azonban a munkanélküliség várható alakulásáról is. Csaknem minden második megkérdezett cégvezető szerint idén csökken az állástalanok száma. Míg tavaly csaknem a 40 százalékuk riogatott további elbocsátásokkal, idén ez utóbbiak aránya alig haladja meg a 20 százalékot. ,A cégvezetők saját vállalataik jövőjével kapcsolatban is derűlátóbbak. Csaknem a felük pozitív változásokra számít, és csak minden negyedik megkérdezett látja sötét színekben a jövőd’ - nyilatkozta Peter Horovčák, a Deloitte konzultációs részlegének az igazgatója. Szerinte a szlovákiai cégek az elkövetkező egy évben is a költségek csökkentésére és a bevételek növelésére összpontosítanak. A megkérdezett pénzügyi vezetők nagy többsége, mintegy 80 százaléka mindeközben úgy gondolja, hogy továbbra sincs itt az ideje a nagyobb beruházásoknak. A magas munkanélküliség ellenére még mindig gondot okoz a cégeknek a szakképzett munkaerő: a Deloitte elemzése szerint erre minden második pénzügyi igazgató panaszkodik. (mi, SITA)
