Új Szó, 2015. március (68. évfolyam, 50-75. szám)
2015-03-09 / 56. szám, hétfő
4 Vélemény És háttér ÚJ SZÓ 2015. AAÁRC1US 9. www.ujszo.com KOMMENTAR Belülről bomlasztanának S1DÓ H. ZOLTÁN Lassan politikai-gazdasági szappanoperává silányul a görög tűz folyamatos oltása. Az euró- csoport pénzügyminiszterei ma újra megvitatják Athén legújabb csomagtervét, ami olyan nyalánkságokat tartalmaz, hogy például az adóhivatal alkalmi besúgókat - turistákat, diákokat - bérelne fel az adózási fegyelem ellenőrzésére, miközben a koncepcióból „kifelejtették” a privatizációt, a munkaerőpiac reformját és az áfát. Egy hétvégi német lap név nélkül nyilatkozó brüsszeli, frankfurti és berlini forrásai szerint Alekszisz Ciprasz kormánya „hihetetlenül inkompetens”, tagjai „kávéházi forradalmárok”, akikmég mindig nem értették meg, mekkora veszélybe sodorták Görögországot. A miniszterelnök új védőhálóról beszél, ami gyakorlatilag egy harmadik méretes pénzügyi injekció szükségétjelenti, Janisz Varufakisz pénzügyminiszter pedig - aki német kollégáját, Wolfgang Schäublét rendre az őrület határára kergeti - azzal fenyegetett, akár új választások kiírására, vagy az euróövezeti tagságról tartott népszavazásra is sor kerülhet, ha nem fogadják el az új programjukat. A drámai görög nyilatkozatok között a pálmát mégis Nikosz Kociasz külügyminiszterviszi el, aki nemes egyszerűséggel kijelentette: ha Görögország összeomlik, akkor Európát elárasztják az illegális emigránsok és a dzsihádisták, az Európai Uniót pedig „kulturális rasszistának” bélyegezte. Mondja ezt az a Kociasz, aki az 1980-as években a lengyel Szolidaritást az amerikaiak tró- j ai falovának minősítette... Nagyon nehéz egy olyan országban fontos szerkezeti reformokat és takarékosságot követelni, ahol az egymást követő kormányok márl930(!)óta ígérik a vagyonnyilvántartó és telekkönyvi rendszer megvalósítását, ehhez képest sehol sem tartanak vele. Ahol humanitárius katasztrófáról beszélnek a kormányzó Sziriza politikusai, miközben az átlagbér még mindig 1300 euró környékén van. Még sincsen kedvünk derülni a hellének hanyagságán, egyrészt azért, mert veszélyeztetik a 240 milliárd eurós hitelcsomag törlesztését (ehhez Szlovákia 1,5 milliárddaljárult hozzá), másrészt mert egy további, 30-50 milliárdos mentőövre ácsingóznak, harmadrészt pedig azért, mert esetleg Európában negatív láncreakciót indíthatnak el. Ez utóbbinak tökéletesen tudatában van Ciprasz, aki nyíltan kimondta: ha Brüsszel „arrogáns és büntető” módon jár el Athénnal szemben, Görögország „lassan megfullad”; ez esetben nemcsak Görögország kerül veszélybe, hanem a megszorításokat elutasító mozgalmak is Eu- rópa-ellenes irányba fordulhatnak. „A Sziriza megbüntetése nem fékezné meg Spanyolországban a Podemost, csak szembefordítaná Európával, ami tovább növelné Olaszországban Beppe Grillo, Franciaországban Marine Le Pen erejét, az unióellenes brit Nigel Faragé pedig nagyon örülne ennek” - okoskodott a kormányfő. Látszólagjól gondolkodik a görög vezető, hiszen az Európai Központi Banktól mától havi 60 milliárd eurós pénzinjekciót kapó eurózóna már 2008 ősze óta válságtólstagnálásig,esetlegtörékenyfellendülésigporosz- kál, amit a lakosság egyre kevésbé visel el. Erre éreznek rá a rendszerkritikus és erőteljes populista vonásokat mutató pártok. A szintén uniós mentőcsomagra szorult Portugáliában és a hatalmas munkanélküliséggel küzdő Spanyolországban októberben, illetve decemberben parlamenti választásokat tartanak. Más sem hiányzik Európának, mint a Hugo Chavez olajra alapozott latin szocializmusát (éppen összeomlás előtt áll Venezuela...) példaértékűnek tartó Podemos párt győzelme Spanyolországban. Mert ha a gazdaságilag súlytalan Görögország ennyi gondot okoz, akkor rossz belegondolni, mi történne, ha az unió ötödik legnagyobb gazdasága mutatna fügét az európai egységet és stabilitást megalapozó kompromisszumokra. Ezért elengedhetetlen, hogy záros határidőn belül Görögországot fenntartható útra térítsék, vagy statuáljanak példát vele a többi „kávéházi forradalmár” okulására. TALLÓZÓ WELT AM SONNTAG Az Európai Uniónak közös hadsereget kellene felállítania ahhoz, hogy komolyan vehető külpolitikai szereplővé váljon, az eurózóna országainak pedig közös költségvetés-tervezésre és egy euró- pénzügyminiszteri posztra lenne szükségük - közölte Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. Juncker azt mondta, Európa a közös hadsereg felállításával képes lenne hitelesen fellépni egy tagállamát vagy egy szomszédos országot fenyegető veszély ellen. Ez a lépés „Oroszország számára is egyértelművé tenné, hogy komolyan vesszük az Unió értékeinek védelmét” - fogalmazott. Juncker szerint a hadsereg létrehozása azt is jelezné a világ felé, hogy az EU- tagállamok között soha többé nem törhet ki háború. (MTI) A Smer - a pártelnökkel az élen - a bunkó macsók pártja, akik a fővárosban kissé kultiváltabbak Agresszív vidéki káderek Vladimír János a Smer újabb fekete báránya. Az egyébként nem túl aktív, így nem is közismert-egy a nyolcvanháromból típusú - honatya azzal szerzett napok alatt sajnálatos ismertséget, hogy állítólag terrorizálta családját. KOCUR LÁSZLÓ A vizsgálat most kezdődött, így Jánost is megilleti az ártatlanság vélelme, pálcát törni felette korai volna, bár ha csak a fele is igaz annak, amit a családja állít, a helyzet elég szörnyű, főleg, hogy ilyen háttérrel a parlamentbe lehet kerülni. A János-ügynek - mert ügy, az most már van - több olvasata is lehet, mi a jelen keretek közt pártszintű interpretációra teszünk kísérletet. Az eset főbb vonalaiban emlékeztet a később bizonyítékok hiányában és a tanúk emlékezetének megkopása miatt felmentéssel végződött Ján Kvorka volt smeres parlamenti képviselő ügyére, amely az előző Fico-kormány idején robbant ki. Kvorka a rossz nyelvek szerint egy fiatalabb roma lánnyal tartott fenn kapcsolatot, amit a hölgy partnere nem nézett jó szemmel, és megrongálta Kvorka autóját. Erre az válaszként elrabolta és bántalmazta a férfit. A Kvorka-ügy ebben a narratívában jelent meg a közbeszédben. Ez még az első - SNS-es, HZDS-es, tehát bunkó - Smer-kormány idején történt. A parlament az ügyészi kezdeményezés ellenére sem adta ki az erőszakos képviselőt rendőrségi vizsgálatra. Az ügy ugyan még a nem képviselő Kvorkával történt, ám utána négy évig védte őt a mentelmi jog. Sőt, még a 2010-es listán is befutó helyet kapott, ha akkor is Ficóék nyertek volna, és a képviselők egy részének mandátuma kormányzati pozíciók betöltése miatt felszabadult volna, pótképviselőként ott ült volna újabb négy évig. Azonban 2010-ben másként alakultak a történések, így, alapos késéssel megindulhatott a vizsgálat, mely aztán 2013 novemberében zárult le, „a be nem bizonyított bűnösség egyenlő a bebizonyított ártatlanság” elvének alkalmazásával. Az ügy mindenesetre 2009-es kirobbanásától árnyékot vetett a Smerre, és erősítette azt a képet, hogy - a különböző hölgyekkel, különböző, félreérthető (félreérthetetlen?) helyzetekben lefotózott - pártelnökkel az élen a bunkó macsók pártja, akik a fővárosban kultiváltabbak, vidéken azonban ütnek is, ha kell. A párt tanult ebből. Győzelme a 2016-os választásokon valószínű, az egyedül kormányzás lehetősége nem, a viszonyok mások, mint 2006 és 2010 között, a családon belüli erőszak pedig egy társadalmilag különösen érzékeny téma. Ha az első Fico-kormány idején robbant volna ki az ügy, valószínű, Jánost is felfogja a smeres védőháló. Azonban ebben a helyzetben, és a Kvorka- ügy után már nem lehetett tolerálni egy János-ügyet is, ezért a képviselőt - legalábbis hazai léptékkel, és Kvorkához képest - pillanatok alatt „leszerelték”. Most már csak remélhetjük, hogy a vizsgálat nem fog évekig húzódni, és nem kvorkai döntés fog születni. Az Iszlám Állam szerint a világ... (Ľubomír Kotrha karikatúrája) JEGYZET Az ismeretlen McCartney PUHAJÓZSEF ■TI Herótomvan attól, hamagu- katvélemény- formálónak tar- Któ,abulváros jelzőt ugyan visszautasító internetes portálok a bulvársajtót követve a valóságot nem fedő írásokat közölnek, ráadásul ezeket sokszor a tartalomtól független címmel próbál - j ák fogyaszthatóbbá tenni, hogy minél többen rákattint- sanak. Többször a fórumozó- kat hívják segítségül, kiragadva egy-két hozzászólást, s úgy tálalják, mintha azok egy egész társadalom véleményét tükröznék. A Dal című tévéműsor révén is alkalmazták ezt a módszert. Az Eurovíziós Dal- fesztivál magyarországi fordulóját idénjóval kevesebben támadták, mint az elmúlt években, ami örömteli. Az előszeretettel kritizálok is belátták, a műsor a magyar könnyűzenére komoly hatást gyakorol. Csemer Boglárka győzelme után Európa-szerte beindult az esélylatolgatás, hogy a Wars for Nothing című zeneszám hogyan szerepelhet az összeurópai seregszemlén. Tudom, ások tucat dicsérő véleményből képtelenség izgalmas cikket írni, csak azt nem értem, hogy ezeket miért kell elhallgatni, s miért azt a pár, az igazságot mellőző, sok esetben sértő, uszító reakciót kell a kirakatba helyezni. Egy fórumo- zó megjegyezte, akkor lenne hatásos a háborúellenes dalocska, ha néhány frissen sebesült ukrán színesítené a színpadképet. Erre a hozzászólásra több portál ráharapott. Az internetes fórumozás uszító jellege már nem fér bele a sajtószabadságba. Nem engedném, hogy álnév mögé bújva bárki is írogasson. Ha szeretne hozzászólni, tegye valódi névvel. A fórumokat figyelve láthatjuk, hogy több „nick” mindig mindenhez hozzászól, pedig sokszor jobban tenné, ha csöndben maradna. Mintha így élnékki ilyen-olyan frusztrációjukat. Persze nemcsak mifelénk, másutt is ez a helyzet. A zeneiparnál maradva, az elmúlt hetekben egy furcsa alkalmi páros, Kanye West és Paul McCartney két dalt is megjelentetett. Az egyik vezető közösségi portálon sok amerikai fejtette ki a véleményét. Volt, aki annak örült, hogy a rapper az ismeretlen előadókat is felkarolja. Egy másikfó- rumozó szerint Kanye-nek remek füle van a tehetséghez, és Paulból is sztárt fog faragni. Akadt olyan is, aki felrótta a „hatalmas szívű rappernek”, hogy miért segít egy vénemberen. Paul McCartney tehát szerintük olyan, mint a megboldogult Uhrin Benedek bácsi, aki hetvenen túl épített karriert. A történet itt még nem ért véget. Az amerikai sajtóban nagy port kavart, hogy a fiatalok mennyire nem ismerik még az élő legendáikat sem. Egy cikkíró szerint Paul McCartney elgondolkodhatna ezen. Nos, neki kell a legkevésbé töprengenie. Leginkább a médiának kellene tükröt állítania maga elé, s megkeresni a választ arra, vajon hol rontottuk ezt ennyire el. S helyrehozhatók-e még a dolgok.
