Új Szó, 2015. február (68. évfolyam, 26-49. szám)

2015-02-04 / 28. szám, szerda

9. oldal CSALLÓKÖZ ÉS MÁTOSFÖLD 2015. február 4., szerda Tiltakoznak a lakosok az üzem ellen, a lakossági gyűlésen heves vita alakult ki Albáron nem gumiégető, hanem műanyag-feldolgozó épülhet Többen bekiabáltak, hangosan méltatlankodtak, gyakran meg sem hallgatták a kérdéseikre adott választ (A szerző felvétele) Százötvenezer euróval emelték az alaptőkét Újabb mentőöv a Galandiának Albár. A napokban terje­dő pletyka szerint Albá­ron gumiégetőt szeretne létesíteni egy cég, a la­kosság heves tiltakozás­sal fogadta az informáci­ót. Időközben kiderült, nem gumiégetőt, hanem műanyag-feldolgozó üzemet. Hétfő délután tájékoztató fórumot tar­tottak a községi hivatal­ban. SZABÓ CSILLA A vágújhelyi székhelyű De- tech vállalat környezetkímélő technikával működő műanyag- feldolgozó-üzemet szeretne lé­tesíteni Albár község területén. A környezeti hatástanulmány elkészült, folyamatban van elbí­rálása, a környezetvédelmi mi­nisztérium véleményezésre el­juttatta a helyi önkormányzat­nak. A hatástanulmányt Michal Veselý projektmenedzser, va­lamint a tanulmányt készítő cég képviselője, Milan Vydarený mutatta be. Az üzemben termő- katalitikus hőbontással dolgoz­nák fel a különféle polietilén és polipropilén anyagokat, például műanyag csomagolásokat, zacskókat, üdítős-, tusfürdős- flakonokat, játékokat. Az eljárás eredményeként cseppfolyós fűtőolajat kapnak, végterméke azonnal hasznosítható hő- és elektromos energia előállításá­ra. A folyamat során az apró da­rabokra vágott műanyag hulla­dékot egy oxigénmentes reak­torba juttatják, a reaktort közel 400 Celsius-fokra hevítik. A műanyag nem ég, nem kelet­keznek lángok, a levegőbe nem kerül szennyezőanyag. Az üzem a munka beindítása után ön­fenntartó lesz, mivel a hevítés során keletkező gázt újrahasz­nosítják a reaktor melegítésére. Rekultíválnák a szemétdomb egy részét Az üzemet Albáron a Vásárát felé vezető úton, a napkollek­torfarm mellett, a helyi szemét- lerakó közelében szeretnék lét­rehozni, az ipari park terüle­tén. Michal Veselý elmondta, ha megvalósul a projekt, a szemétdomb egy részét rekul- tiválni tudják. Veselý elismerte, hogy a hatástanulmányban szerepel a gumi feldolgozása is, de ezt vállalatuk már elvetette. Közölte, cégük érdeke, hogy minél több tiszta fűtőolajat tudjanak előállítani, ehhez pe­dig tiszta alapanyag kell - ha gumit dolgoznának fel, veszte­séges lenne a termelés. Milan Vydarený elmondta, megvizs­gálták a gyár hatását az emberi egészségre, és megállapították, a lakosok életkörülményei nem romlanának, víz- és lég- szennyezés nem veszélyeztet, a zajszint sem nő, és mivel az el­járás zárt, szag sem terjedhet. A lakossági fórumra közel hat- vanan érkeztek, sokan nehez­ményezték, hogy Bereck Osz­kár polgármester délután 2 órára tette a gyűlést. A fóru­mon többször heves vita ala­kult ki a lakosok, a vállalat ve­zetősége és a falu polgármeste­re között. Többen bekiabálá­sokkal zavarták meg az elő­adást, a vállalat válaszait gyak­ran meg sem hallgatva folytat­ták a tiltakozást. Néhányan a környezetet féltik Többen felszólaltak a kör­nyezet védelméért, mások tilta­koztak az ellen, hogy házuktól mintegy 500 méterre épüljön meg a gyár. Sokan szkeptikusok azzal kapcsolatban, hogy az üzem betartja majd a megsza­bott előírásokat, úgy vélik, Szlovákiában papíron bármi lé­tezhet, a valóság attól általában eltér: szerintük pár éven belül gumit is égetnének ott. A tilta­kozó lakosok kilátásba helyez­ték, hogy petíciót indítanak az üzem létrehozása ellen. 6000 tonna hulladékot hasznosítanának újra A műanyag-feldolgozóban évente 6000 tonna hulladékot hasznosítanának újra, a tech­nológiát az Európai Unió is el­ismeri. A vállalat szerint na­ponta két teherautó szállítaná a hulladékot az üzembe, szin­tén két teherautó vinné el a ki­termelt olajat. A lakosok felszó­laltak a vélhetően megnöveke­dő teherforgalom ellen is. Be­reck Oszkár, a falu polgármes­tere közölte, naponta 600 ka­mion halad át a településen a 63-as út miatt. Az előzetes számítások alapján az üzem négy családi háznak megfelelő mennyiségű hulladékot ter­melne évente. Munkahelyek, adóbevétel ,A projekt legelején va­gyunk, építkezésről még szó sincs. A községnek ez a beru­házás a helyi adók szintjén je­lentene bevételt, az ipari park­ban valósulna meg” - mondta Bereczk Oszkár. A feldolgozó­ban tizenegy munkahely jönne létre. „Vegyészmérnök vagyok, tisztában vagyok a technológi­ával, gumiégetőről szó sincs, ezért is támogatom a beruhá­zást. Ha a szakértők nem tarta­nák megfelelőnek a kezdemé­nyezést, a falu sem lenne mel­lette. De mivel a szakértők is engedélyezik, megvizsgálva minden lehetséges körül­ményt, nekünk célunk, hogy meg tudjuk tölteni az ipari par­kunkat, így tudunk munkahe­lyeket teremteni, a bevételből pedig a falut fejleszteni” - kö­zölte a polgármester. BARTALOS ÉVA Galánta. Gazdasági gondjai vannak a járási székhely ter­málközpontjának. A városi tu­lajdonú cégnek tavaly ötven­ezer euró kölcsönt adott az ön- kormányzat, most az alaptőkét emelték. A város már az indulásnál támogatta a 2007-ben megnyi­tott termálközpontot. A nyolc és fél millió koronás kölcsönt azóta visszafizette a Galandia. Tavaly ősszel újra segítségre szorult a fürdő. Az önkor­mányzat akkori döntése értel­mében az ötvenezer euró, egy­százalékos kamatú kölcsön visszafizetésére négy éve van a vállalatnak. A múlt kedden el­fogadott határozattal meg­szüntették ezt a feltételt. A vá­ros az alaptőke emelésével próbál enyhíteni a termálköz­pont gondjain, százötvenezer euróval emelik a tőkét. „A tava­lyi ötvenezer eurót nem tudja visszafizetni a fürdő. Ezt a pénzt további százezer euróval együtt befektetjük az alaptőkébe” - nyilatkozta Peter Závodský képviselő, a pénz­ügyi bizottság elnöke. Hozzá­tette, ha jobb helyzetben lesz a Galandia, az önkormányzat csökkentheti a tőkét. Peter Paška polgármester elmondta, másként is elkölthetnék a pénzt. „Meg akarom győzni önöket arról, hogy máshogy is működhetünk” - közölte a pol­gármester. A Galandia bevétele szezonális, a gyenge nyári idény után ősszel új igazgató került a termálfürdő élére. Iveta Michalíková képviselő­ként lett a fürdő igazgatója, Ladislav Majerníket váltotta a poszton. Ősztől több akcióval készült a fürdő, kedvezményes belépőjegyet és bérletet vált­hattak a vendégek. A testület leszögezte, ren­dezni kell a fürdő melletti te­niszpályák alatti földterület tu­lajdonjogát. Závodský elmond­ta, a város adott területet és építőanyagot a teniszpályák­hoz, amelyeket a sportkedve­lők alakítottak ki. A határozat értelmében hatvan napon belül rendezni kell a teniszpályák alatti terület tulajdonjogát. Pe­ter Aštary a város építésze kö­zölte, a városfejlesztési terv alapján sportra és üdülésre szolgál a terület. A Galandia bevételi forrása szezonális, kedvezményes belépővel és bérlettel csalogatják a látogatókat (A szerző felvétele) Nyitra megye a járatok üzemeltetése, a magisztrátus a plakátok miatt fordult az ügyészséghez Megkérdőjelezik a RegioJet működési engedélyét VRABEC MÁRIA Nyitra. Feljelentést tett Nyitra megye a RegioJet közlekedési társaság ellen, de nem a korrup­cióról szóló óriásplakátok, ha­nem a Besztercebányán kapott engedély miatt. A Nyitra Megyei Hivatal de­cemberben azzal az indoklással tagadta meg az engedélyt a Re- gioJettől, hogy a buszpályaudvar már most is túlzsúfolt, nemsoká­ra elkezdik a felújítását. Ám a Re­gioJet tulajdonosai klienteliz- musra gyanakodnak, úgy vélik, a két önkormányzat a hazai Arriva és a Turancar közlekedési társa­ságnak kedvez. Véleményüknek azokon az óriásplakátokon is hangot adtak, amelyeken Nyitra megyét a korrupció földjének ne­vezik, a megyeelnököt és a pol­gármestert vonják felelősségre. Milan Belica megyeelnök és Jozef Dvonč polgármester tagadja, hogy a két legerősebb helyi köz­lekedési vállalat befolyása állna a háttérben. Mindketten azt mond­ták, rágalmazásért feljelentik a RegioJet tulajdonosait, de egye­lőre csak a polgármester fordult az ügyészséghez az óriásplaká­tok miatt. A RegioJet végül a Beszterce­bánya Megyei Hivataltól kapott engedélyt arra, hogy Nyitra érin­tésével járatot indítson Beszter­Besztercebányára. Ellenkező irányba is tizennégy járat közle­kedik naponta. Nyitráról Po­zsonyba mindössze 2 euróért szállítja az utasokat a társaság, míg a többi közlekedési vállalat 4,60-ért. Nyitráról Besztercebá­nyára naponta hét járatot indít a RegioJet, a jegy ára 4 euró. Az ár tartalmazza a napi sajtót, folyó­iratokat, a Wifi-hálózatot és az üdítőt. Az ülések támláján érin­tőképernyős monitorok vannak USB-kapcsolattalés rádióval. A megyeelnök és Nyitra pol­gármestere szerint a sárga bu­szok illegálisan közlekednek, azt állítják, minden érintett megye- székhely engedélyére szükség Nyitra megyét a korrupció földjének nevezik, a megyeelnököt, és a polgármestert vonják felelősségre (Gabriel Kuchta felvétele) van. A RegioJet akkor fordult a Besztercebánya Megyei Hivatal­hoz, amikor Pozsonyban és Nyit- rán is elutasították. A nyitrai ma­gisztrátus szerint a RegioJet a buszmegálló-létesítéshez sem kért engedélyt, és a menetrendet sem adta be jóváhagyásra. „Ezért kértük a megyei hivatalt, vizsgál­ja felül, törvényesen működik-e a társaság a városban” - mondta IgorKršiak, aNyitraiVárosi Hiva­tal vezetője. A megyei hivatal nem érezte magát kompetens­nek, az ügyészséghez fordult. A vádhatóságnak arról kell dön­tenie, kötelező érvényű-e Nyit­ra számára a Besztercebányán kiadottműködésiengedély. cebánya és Pozsony között. Feb­ruár 2-án el is indította járatait, amelyek Pozsonyból 6.30 és 19.30 között óránként indulnak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom