Új Szó, 2015. február (68. évfolyam, 26-49. szám)
2015-02-02 / 26. szám, hétfő
10 GYÓGYHÍREK Egészség 2015. FEBRUAR 2. www.ujszo.com •Könnyebb megfázni, ha hideg a lábunk “özei 25 éve foglalkozik a témával Dr. Ron Eccles, a Cardiff University kutatója. «Elmondta, hogy nagyon sokan hordozzák magukban (elsősorban az orr nyálkahártyáján) a náthát okozó vírusokat anélkül, hogy azok valóban beteggé tennék őket, vagy tüneteket okoznának. De ha a lábunk hőmérséklete csökken, az az egész szervezetünkre hatással lehet. Megnöveli a nátha kialakulásának esélyét, ráadásul az orrunk is hidegebb lesz, ez pedig csak még betegebbé tesz minket. „Ha hideg a lábunk, az egész szervezetünk azon kezd dolgozni, hogy maghőmérsékletét megőrizze, vagyis elkerülje azt, hogy belső szerveink kihűljenek” - mondta dr. Eccles. „Ha a láb hideg, akkor az orrban lévő vérerek összehúzódnak, így az orrunk még hidegebb lesz.” Mivel az orrunkban csökken a véráramlás, a kórokozók elleni küzdelemhez szükséges fehérvérsejtek száma is kevesebb lesz, ezért a vírusok könnyebben szaporodnak el. A hideg miatt az orrban található apró szőrszálak, csiliócskák mozgása is lelassul, így azok sem tudják olyan hatékonyan eltávolítani a kórokozókat szervezetünkből. Ha tehát hideg a lábunk, akkor jóval nagyobb az esélye annak, hogy a már bennünk bujkáló vírusoktól valóban betegek leszünk, még akkor is, ha egyébként ezeket le tudná győzni a szervezetünk. A krónikus betegek, a gyerekek, az idősek különösen fogékonyak lehetnek a betegségekre, ezért nekik jóval fontosabb, hogy meleg zoknit és meleg, vízhadan cipőt viseljenek. Nemrég amerikai tudósok megállapították, hogy azok a kórokozók, melyek a nátháért felelősek, sokkal könnyebben és gyorsabban képesek 33 fokos környezetben szaporodni (általában ez jellemző a hidegebb orra), mint 37 fokon (ez a szervezetünk maghőmérséklete), ugyanakkor az immunrendszerünk éppen a hidegebb környezetben működik kevésbé hatékonyan. A száj belsejében mért hőmérséklet nem befolyásolja a kórokozók szaporodását, így a szakember szerint hideg italtól vagy fagylalttól (még Ha kint hideg és nyirkos az idő, nincs is kényelmesebb, mint bebújni egy meleg takaró alá, felhúzni egy puha zoknit vagy házicipőt. A legújabb kutatási eredmények szerint ez a betegségeket is segíthet megelőzni. akkor sem, ha télen esszük azt) nem fázhatunk meg. Nemcsak azzal kerülhetjük el az influenzát, a náthát és a megfázást, ha rendszeresen tisztán tartjuk a kezünket, védőoltást kérünk vagy megfelelő mennyiségű vitaminnal erősítjük magunkat. Nem árt, ha a nem feltételezett okokra is odafigyelünk. íme néhány: • Túl sokat aggódunk? A pánikolás, a szorongás nem erősíti az egészséget! Az aggodalmaskodás, a stressz számos betegség kialakulásához hozzájárul, a i í V bőrproblémákéhoz, a refluxhoz, az álmadansághoz és persze a depresz- szióhoz. Észrevettük már, hogy akkor kap el minket gyakran valamilyen betegség, ha hosszabb időn át idegesek, feszültek vagyunk? Erről van szó. Ha gyengül az immun- rendszerünk, hamarabb legyűr minket a betegség. • Amit nehezen kerülhetünk el: az ölelés, a csók/puszi, a kézfogás. Mind közeli kontaktus az esedeg már fertőzött személlyel. Könnyen elkapható a betegség egymástól. Ez nem jelenti, hogy antiszociálisnak kell lennünk és távol tartanunk magunkat másoktól, de legyünk résen: ha látható jelei is vannak, hogy valaki kicsit is meg van fázva, inkább kerüljük vele a kontaktust. Még valami: ha szükséges a fizikai érintkezés, ne érintsük meg utána a szánkat, szemünket, hanem mielőbb mossunk kezet. • Dohányzás: gyengíti a szervezetet, kevésbé lesz ellenálló a betegséggel szemben. A probléma itt a már kezdődő tüdőkárosodás, amelyet a cigaretta okozott - ez nagy rizikót jelent a betegség szempontjából, és komolyabb komplikációk lehetőségét rejtí magában. A dohányosok mindig jobban ki vannak téve a légúti típusú vírusos fertőzéseknek. • Túl sok edzés: bizonyos dolgok, melyek mérsékelt mennyiségben jót tesznek, extrém mennyiségben már nem előnyösek az immun- rendszerre nézve. A túl sok edzés megakadályozhatja a szervezetet abban, hogy sikerrel védekezzen a betegség kialakulásával szemben. Különösen, ha mellette nem alszunk eleget, nem hidratáljuk megfelelően a szervezetet. Az edzőteremben pedig kiválóan meg is fertőződhetünk. Jobb, ha használat előtt akár le is töröljük egy nedves törlőkendővel a gépet, amelyen edzilnk majd. • Alkoholfogyasztás: rosszabbal is kelhetünk másnap reggel, mint a macskajaj. Az alkohol nagyobb mennyiségű fogyasztása gyengíti az immunrendszert, kisebb védelmet nyújt a betegséggel szemben legalább 24 órán át - ez idő alatt bő» Legalább tíz alkalommal kell naponta kezet mosnunk Köhögés, orrfiíjás után sem árt! ven lebetegedhetünk. Az alkohol könnyen és gyorsan dehidratál bennünket, csökken képességünk a baktériumok távol tartására. • Használjuk a folyékony szappant: mivel dobozban vannak, nem forgathatták a kezükben any- nyian a szappant, így kisebb az esélye annak, hogy megfertőződünk. • Megfelelően mossunk kezet: sokan nem így tesznek, csak „el- mismásolják” a dolgot. Legalább tíz alkalommal kell naponta kezet mosnunk. Köhögés, orrfújás után sem árt! Egy alapos kézmosás egyébként 20 másodpercig tart. Legtöbben sokkal hamarabb túl vannak a kézmosáson. • Célszerű maszkot viselnünk. Ellenőrizzük, hogy rendeltetésszerűen használjuk-e, és helyesen tá- volítjuk-e el. Nagyon kell vigyázni az eltávolításnál, hiszen halmozódhat bennük a vírus. Dobjuk ki, és mossunk utána kezet. • A túl kevés aggódás sem jó: ne higgyük azt, hogy mi nem vagyunk esélyesek a betegségre. Igen, a legtöbb beteg 60 éven felüli, 2 éven aluli, terhes nő, illetve már egyéb betegségben szenvedő páciens. De ugyanúgy előfordul más korosztályban is a betegség. Ne becsüljük le, és védekezzünk megfelelően! (ma, hazipatika) ALUUNK FELLABON! Tegyük próbára testünk épségét Nehézségei akadnak a féllábon álldogálással? Ez igen egyszerű próbája annak (a neurológiában), hogy megtudjuk, van-e az illetőnek bármilyen agyi károsodása - egyébként látszatra teljesen egészségesnek tűnő egyéneken is. Az amerikai Stroke című folyóiratban megjelent cikk szerint összefüggés található az egyensúlyozás zavara és az agyi érkárosodás között, amit a kognitív képesség károsodása is kísérhet, hangsúlyozzuk, hogy egyébként teljesen egészségesnek látszó embereken... Ennek legegyszerűbb vizsgálata a féllábon való egyensúlyozás különböző pozíciói. Korábban e témában már jelentek meg cikkek orvosi szaklapokban, ahol utaltak arra, hogy összefüggést találtak átlagosan 53 éves személyek egyensúlyozási képességeinek változása és a halálozási arányok alakulása között. Voltaképpen érthető a fenti kapcsolat. A kis erek (itt az agyban lévő kis artériákra gondolunk) károsodása miatt az agyi keringés károsodik, ez nyilvánvalóan az életkor előrehaladtával gyakoribbá válik. Az agyi keringési zavar, agyi érkárosodás viszont alapja lehet egy később bekövetkező sztróknak, elzáródásos vagy vérzéses agyi eseménynek. Kimutatták, hogy a koordináció zavara (beleértve az egyensúlyozást is) és a kognitív működés károsodása már erre utaló jelek lehetnek. Hogy néz ki mindez a gyakorlatban? A kutatók arra kérték a résztvevőket, hogy nyitott szemmel, 1 percig folytonosan álljanak féllábon. A kísérletet megismételték, és ezek után értékelték az eredményeket. Közel 1400 személyt vizsgáltak, átlagosan 67 éves életkorúakat, nagyobb részben nőket. Ezt követően agyi MRI-felvé- teleket készítettek a résztvevőkről. Azt keresték, fennáll-e valót ban agyi kisér-károsodás náluk. Az esetleges kognitív, értelmi zavart kérdőíves módszerrel mérték. Az eredmények szerint agyi kisérbetegség esetén az illető nem volt képes 20 másodpercen túl féllábon egyensúlyozni! Egyéb megfigyeléseket is tettek. A betegek 34,5%-ánál egy vagy több, 16%-nál az agy kisartéria-elzá- ródás miatti mikroinfarktus, 30%-nál több, és 15,3%-nál legalább egy agyi mikrovérzés volt észlelhető. Azt is megfigyelték, hogy az agyi kisérbetegség mellett jellemző volt a résztvevőknél a magas vérnyomás és a nyald artériák meszesedése. Mi a tanulság? A viccesnek tűnő féllábon áll- dogálás egyértelműen a helyzeti instabilitásra, egyensúlyzavarra utal. A kutatás felfedte, hogy e jelenség és az agyi kisérbetegségek, sztrókhoz vezető folyamatok között kapcsolat állhat fenn. (Nem vizsgálták, hogy a vizsgált személyek általános fittségi állapota milyen volt, mennyi volt a korábbi elesések száma stb.) Természetesen túl egyszerűnek tűnik a betegnek azt mondani, tessék egy kicsit féllábon egyensúlyozni, és megmondjuk, mennyi az agyi érkatasztrófa kockázata... További vizsgálatok szükségesek, nagyobb betegszámon, és a lehetséges zavaró tényezők kizárása mellett. (egeszsegkalauz)
