Új Szó, 2015. február (68. évfolyam, 26-49. szám)
2015-02-05 / 29. szám, csütörtök
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2015. FEBRUÁR 5. www.ujszo.com PENGE Élethamisítók Indulásakor Dániel Kehl- mann első írásai a jól marke- tingelhető ’csodagyerek’ címkét szállították, ma viszont már okos, nagyon tudatos íróként könyveli el őt az irodalmi diskurzus; a világhírnevet A világ fölmérése című regénye hozta meg számára. Első közelítésben az F családregény is lehetne, hiszen három generáció életébe enged bepillantást, azonban az olvasó rögtön gyanút fog: a családregény szétírása, de- konstruálása történik. Egy unalmasnak indult családi program - ezúttal egy hipnotizőr előadásának a megtekintése - hoz radikális fordulatot. Az apa a hipnózis hatására megváltoztatja életét, faképnél hagyja három fiát, és úgy dönt, hogy az írásnak szenteli magát. Hosszú évek múlva be is fut A nevem Senki című regényével. Évekkel később a három felnőtt fiú - Martin, a hitetlen pap a Ru- bik-kockával próbálja legyőzni az időt, Eric, az ügyfelei pénzét elvesztő befektetési tanácsadó, Iwan pedig volt élettársának, a festő Heinrich Eulenblöcknek a hagyatékát gondozza és a képeit hamisítja - egyszerre humoros és torokszorító életepizódjait olvassuk, melyek a papi, az üzleti és a művészi pálya szatírájaként is olvashatók. Mindhármuk élete hazugságra épül. Kehlmann úgy von be szövegterébe bennünket, olvasókat, hogy az involválódás során a saját életünk legfontosabb kérdéseivel vagyunk kénytelenekszembesülni. Vajon a megfelelő helyen va- gyunk-e, azt az életet éljük-e, melyről ábrándoztunk, melyet elképzeltünk magunknak? Milyen kompromisszumok, külső tényezők mérgezik az életünket, mivel jár a fölismerés, hogy örökre középszerűek maradunk, és hogyan lehet evvel együtt élni? A sokszor húsbavágó egzisztenciális és intellektuális kérdések mellett ugyancsak élvezetet nyújt a regény nyelvi megformáltsága, összetett és rafinált narratív szerkezete, időkezelése, gazdag motívumhálózata és az öntükröző alakzatok sokasága. A közeljövőben megjelenő terjedelmesebb írások és részletes elemzéseket fölvonultató tanulmányok bizonyára aprólékosan értekeznek majd a regény szerkezeti és műfaji kérdéseiről is. Föltétlenül ki kell emelnünk: Fodor Zsuzsa fordítása érzékletesen adja vissza a regény finom és összetett nyelvi komponáltságát. Dániel Kehlmann: F. Fordította: Fodor Zsuzsa. Magvető Könyvkiadó, 2014. 324 oldal. A Wachowski testvérek varázslatos galaxist teremtettek a Jupiter felemelkedése című sci-fiben Bolygóközi ármány és szerelem A Mátrix-trilógia alkotói, a Wachowski testvérek újabb fantasztikus világot teremtettek meg a ma mozikba kerülő, Jupiter fel- emelkedése című impozáns sci-fijükkel. Amit pillanatnyilag a mozi látványban kínálni tud, az ott van Wachowskiék virtuális galaxisában. A film időtlen időket átfogó, ármányban és fondorlatos támadásokban bővelkedő tudományos-fantasztikus története a végtelen kozmoszban, a bolygók közti korridorokban játszódik. TALLÓSl BÉLA A Jupiter felemelkedése lehetőséget ad a klasszikus mozgóképrögzítés és a számítógépes grafika (animáció) közötti különbség felmérésére. Wachowskiék a reális, létező világra grandiózus pompával építik rá a számítógépen létrehozott képet, amellyel a burjánzó képzeletvilágot fenomenális lát- ványmegjelenítéssel teszik láthatóvá. A nagyepikai mese Oroszországban indul. Egy megszállott csillagász (a Jupiter bolygó szerelmese) éjszakánként a fénylő eget pásztázza hordozható távcsövével. A fiatal férfit a földi szerelem is utoléri, és hamarosan apai örömök elébe néz. Úgy tervezi, születendő gyermekének a Jupiter nevet adja. Betörők támadnak rájuk, és a sors úgy hozza, hogy a feleségnek menekülnie kell. Az óceánon hajóznak, amikor egy éjszaka megszületik Jupiter. Az égi jelek szerint a lányra kivételesen nagy jövő vár. időugrással Jupiter Jonest (Mila Kunis) felnőttként látjuk viszont. Chicagóban előkelő családoknál takarít orosz meJupiter Jones (Mila Kunis) menyasszonyként egy távoli bolygón (Fotók: Continentalfilm FILMKOCKA Jupiter felemelkedése > Eredeti cím: Jupiter Ascending * Szlovák cím: Jupiter na vzostupe ■ Színes amerikai sci-fi, 125 perc, 2014 ■ Rendező: Lana Wachowski, Andy Wachowski ■ Zeneszerző: Michael Giacchino • Operatőr: John Toll ■ Szereplők: Mila Kunis, Channing Tatum, Sean Bean, Douglas Booth, Vanessa Kirby, Eddie Redmayne, Maria Doyle Kennedy A film előzetesét megnézhetik az ujszo.com-on. Caine (Channing Tatum), a genetikailag átalakított fóldönkívüli nekültekkel együtt. Feladata a luxuslakások vécéinek fényesre súrolása. Az egyik nap azt hozza számára, amit a másik, csak a vécékagyló formája változik. Jupiter minden egyes hajnali ébredésnél elátkozza az életét. Ezt a földhöz ragadt létet itt-ott széttöri egy-egy olyan képsor, melyen földön kívüli világ jelenik meg. Ez már sejteti, hogy az égi jelek jóslata szerint alakul majd a sztori. Speciális, gravitációt leküzdő csizmájában megérkezik a földre Caine (Chan- -ning Tatum), a genetikailag átalakított volt (lefokozott) szuperkatona, és Jupiter védelmére kel. A lány ugyanis veszélyben van. Képlékeny buborékokban megjelenő földönkívüliek törnek az életére. Messzi bolygók több évszázados uralkodói féltik tőle a hatalmukat, mivel olyan genetikai kódot örökölt, amely földönkívüli örökséget rejt. Innentől a kód megfejtéséről és Jupiter megmentéséről szól a film. A történet előre olvasható, sokbenne a blőd fordulat, a másutt már látott elem. A lány és a földönkívüli fiú szerelme sem hoz újat (legfeljebb némi kacagtató gesztust mutat), ám a galaxisok közötti harc - mely Jupiter, vele együtt a Föld megmentéséért folyik - látványbeli kivitelezése elképesztően profi. A vizuális mező, amelyet a mozgalmas, viliódzó és részletgazdag látvánnyal teremtettek az alkotók, ritkaságszámba megy (jóllehet, messze van a kortárs művészettől). Parádés a szereposztás is, ami szintén sok nézőt vonzhat a filmre. Remek a zene, néhány részlet zenekari és vokális operabetétként hat. Mestermunka pereg a vásznon. Varázslattal ér fel benne a technikacsodája. István, a király Novák módra Budapest. Novák Péter rendezi az István, a király című rockopera új előadását. Szörényi Levente és Bródy János műve augusztus 19-én az 1983-as bemutató helyszínén, a városligeti Királydombon lesz látható. Az eredeti szereplőgárdából hárman fognak szerepelni az új produkcióban: Varga Miklós most is István király lesz, Deák Bili Gyula a Táltost, míg a korábbi Koppány, Nagy Feró ezúttal Laborcot alakítja. Feke Pál most Koppány bőrébe bújik, a további főbb szerepekben pedig Keresztes Ildikó (Sarolt), Simon Boglárka (Gizella), Radics Gigi (Réka), Homonnay Zsolt (Asztrik) és Kocsis Tibor (Vecelin lovag) lesz látható. (MTI) Kiállítás a fennállásának 50. évfordulóját ünneplő Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusa történetéről A jubiláló pedagóguskórus képei: 600 hónap - 600 dal AJÁNLÓ Pozsony. Holnap 18 órakor nyitják meg Pozsonyban, a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumában (Žižka u. 18.) a 600 hónap - 600 dal című kiállítást, amely a fennállásának 50. évfordulóját ünneplő Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusa történetét foglalja össze. A kiállítás forgatókönyvét Miklósi Péter írta, az anyagot a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma állította össze, eleve azzal a céllal, hogy az vándorkiállításként, az énekkar jubileumi eseményeit követve több helyszínen is bemutatható legyen. A „premier” Komáromban volt, még a múlt év szeptemberében, a kórus jubileumi ünnepi rendezvényén. 1964. november 27-én tartották meg Zoboralján azt az összpontosítást, amelyen a kórus - Csehszlovákiai Magyar Egy kép, amely a következő fél évszázad nyitánya is lehet: a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusa 2014 októberében háromhetes turnén járt Kanadában és az USA-ban az amerikai magyar református egyház meghívására (Képarchívum) Tanítók Központi Énekkara néven - a tervezgetés hónapjai után ténylegesen megszületett. A 600 hónap - 600 dal című kiállítás a Fórum Intézet levéltárában és a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumában fellelhető dokumentumokból, valamint a kórus krónikájának válogatott fejezeteiből áll össze. Az első panelek a kezdeteket járják körül a zoboraljai összpontosítástól az 1965-ös első hivatalos hangversenyig. Majd évtizedenként haladva előre a szöveges magyarázatok mellett korabeli fotók, dokumentumok és a sajtóvisszhang idézi fel a legfontosabb eseményeket. Az utolsó egység az elsősorban a magyar népzenéből táplálkozó, emellett egyházi és világi műveket is tartalmazó repertoárt, a fellépéseket, a kórus tagjait és vezetőit mutatja be. Azokat a jeles személyiségeket - többek között Szíjjártó Jenőt, a névadó Vass Lajost, Janda Ivánt, Sap- szon Ferencet -, akik nemcsak a kórus életében, hanem a hazai magyar karnagyképzésben is meghatározó szerepet játszottak. A kiállításhoz hanganyag is kapcsolódik: meghallgatható a kórus repertoárjából válogatott CD, valamint egy 1983-as tévéfelvétel is megtekinthető. A holnapi pozsonyi megnyitón köszöntőt mond Bárdos Gyula, a Csemadok országos elnöke, a kiállítást megnyitja Miklósi Péter, a tárlat kurátora. Közreműködik: a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusa. (as)
