Új Szó, 2015. február (68. évfolyam, 26-49. szám)

2015-02-26 / 47. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2015. FEBRUÁR 26. Vélemény és háttér 7 Ma Szlovákiában, ha fel akarnak állítani egy szobrot, akkor felállítják A nemzeti önismeret hiánya Vasil Bil’ak szobrát az a Pe­ter Kalmus öntötte le vö­rös festékkel, aki Esterhá­zy János kassai mellszob­rát vécépapírral dobálta meg az avatása napján, blaszfémiába fullasztva az egyébként méltóságteljes ünnepséget, így örömünk nem lehet felhőtlen a „né­pi igazságtétel” felett. K0CUR LÁSZLÓ Szobrok, emlékművek meg­rongálásáról olvasva a kultúr- emberben visszás érzések tá­madhatnak. Eszünkbe juthat­nak az afganisztáni Bámiján- völgyben T-72-esekkel szenvte- lenül rommá lőtt Buddha-szob­rok éppúgy, mint Mária Terézia pozsonyi szobra, amely nem él­te túl a találkozást a cseh légi­ókkal, a román felirattal „kiegé­szített” kolozsvári Mátyás-szo­bor, neuralgikus közép-európai térségünkből megannyi példát tudnánk még említeni... Igaz, ezek szobrok voltak. Bil’ak büsztje meg egy rossz vicc. E so­rok írója, minden általános jellegű szoborrongálás-ellenes fenntartását fenntartva ezúttal a földgyaluért kiáltókkal van. Mert vannak dolgok, amiket nem lehet relativizálni. Vasil Bil’akot jogerősen soha nem ítélte el törvényes szlovák bíróság, simán kapott volna er­kölcsi bizonyítványt. Lehet, hogy a kis északkelet-szlovákiai falu polgármestere az államfér­fit, esetleg az alig négyszáz lel­kes település legmagasabbra ju­tott - még egyszer hangsúlyoz­zuk, jogi szempontból feddhe­tetlennek minősülő - emberét látta benne. Ez esetben valószí­nűsíthetjük, hogy Ján Štefanco talán nem a világ legokosabb embere. A szobor „Az igazság igazság marad” feliratát látva azonban arra kell gondolnunk, a helyzet még ennél is rosszabb. Idegen állam hadseregét az or­szág területére hívni akkor is hazaárulás, ha ezt a hazai igaz­ságszolgáltatási rendszer töket- lensége és/vagy kommunista káderekkel való átszőttsége mi­att Bil’ak életében nem sikerült kimondani. Bil’ak közvetlenül felelős az 1968 utáni neosztáli- nista normalizációért. Ennek áldozatai és károsultjai köztünk élnek, szobrot emelni Bilaknak az ő szemberöhögésük, illetve a már elhunytak emlékének meggyalázása. Ma Szlovákiában, ha fel akar­nak állítani egy szobrot, akkor felállítják. Jó példa erre a komá­romi Cirill és Metód-szoborcso- port, amelyet az önkormányzat tiltakozása ellenére is felállítot­tak, kétszer is. De zavartalanul dacol az idővel a hazaárulás mi­att kivégzett Jozef Tiso szlovák elnök csekeji szobra is, a vele egy perben távollétében halálra ítélt Ferdinand Ďurčanskýt is szo­borba öntötték szülőfalujában. Egy szoborállítás tehát megaka- dáíyozhatatlan, főként, ha az önkormányzat hathatósan asz- szisztál hozzá. Gátat csupán a félmúlttal való szembenézésből fakadó helyes nemzeti önisme­retszabhatna. Friss hidegháborús csokifelirat: „Férfiak, asszonyok, ne fecsegjetek! Obama lehallgat benneteket!" Politikai csokoládé, hazafias orosz bonbon MTl-HÁTTÉR Politikai csokoládékat do­bott a piacra egy orosz cég. A bonbonos dobozok borítói az egykori szovjet propaganda­plakátok mintájára készültek, és olyan feliratok olvashatók rajtuk, mint: „Férfiak és asszo­nyok, ne fecsegjetek! Obama lehallgat benneteket!”. A Kon- fael cég a hazafias bonbonok mellett a nyugati vezetők szati­rikus portréját ábrázoló nyaló­kákat is piacra dobott. A nyaló­kákon Barack Obama amerikai elnökről, Angela Merkel német kancellárról és Francois Hol­landé francia elnökről rajzolt karikatúrák láthatók. Ellenben a bonbonkollekció egyik darab­ja Vlagyimir Putyin orosz elnö­köt dicsőíti. „Krímcsoki - veddel!” Putyin 62. születésnapjára tavaly nyáron az orosz államfő képével díszített pólókat és pu­lóvereket árultak a Vörös tér melletti GUM-ban, Moszkva egyik legdrágább bevásárló- központjában. Tavaly júniusban a szibériai Novoszibirszkben olyan csoko­ládé került piacra, amelynek a csomagolásán egy orosz szu- permen szerepelt a Krím félszi­gettel a háttérben. A csokin a következő felirat állt: Krím - gyerünk, vedd el! Csomagolás, a szovjet propagandafegyver Már a sztálinizmus alatt ideológiai fegyverként hasz­nálták a csomagolást a Szov­jetunióban, s az édességek sem úszták meg a marxizmus-leni- nizmust. Volt olyan bonbonos doboz, amelyen büszkén virí­tott a felirat: „Világ proletáijai, egyesüljetek!” A Krasznaja Zvezda (Vörös Csillag) csokoládésorozat cso­magolását puzzle formában összerakva felbukkant a jele­net, amint a Vörös Hadsereg megfutamodásra kényszeríti a fehéreket. „A Vörös Hadsereg Polityícseszkij sokolad megóvja a köztársaságot az el­vadult ellenség pusztításától” - állt a csokoládépapíron. A Belomorkanal cigaretta, amelyet a Fehér- és a Balti-ten­ger közötti csatorna képe dí­szít, ma is forgalomban van. Sztálin 1933-ban avatta fel a csatornát, amelynek építésén 60 ezer Gulag-rab pusztult el. Szovjet dobozos sörhöz konzervnyitó kellett Az 1950-es évektől megje­lenő újabb termékek a Szov­jetunió űrkutatási sikereit di­csőítették. A Ljubityelszkije cigaretta, dobozán a felszálló űrraké­tával, az első űrhajós, Jurij (Konfael.ru Gagarin dicsőségét és tisztele­tét zengte. A Belka és Sztrelka bonbon csomagolásán az űr­utazást túlélő Lajka kutya volt látható. Az 1980-as moszkvai olim­pia alkalmából jelentek meg az első szovjet dobozos sörök. Igaz, még csak konzervnyitó- val lehetett őket kinyitni... KOMMENTÁR Buszok vakvágányon MÓZES SZABOLCS Miután egyre több csoport számára lett in­gyenes vagy fél áron elérhető a vonatozás, to­vább csökkent a busszal utazók száma - ami egyre nagyobb gondot okoz a busztársasá­goknak, áttételesen pedig a megyéknek is. Kezdetben volt egy vereség - súlyos és várat­lan. Robert Fico egy éve kikapott Andrej Kis­kátéi, a felmérések alapján a Smer választóinak egy része el­bizonytalanodott. A kormánypárt részéről nyár elején szüle­tett meg a válasz: néhány kozmetikai jellegű személycsere és egy „ütős” szociális csomag. Magyarán osztogatás. A Smer javára legyen mondva: nem teljesen fejetlen, és főleg, nem megfizethetetlenül drága. A csomag részeként tavaly novembertől bevezették az in­gyenes vonatozást a nyugdíjasok és a diákok részére, majd év elejétől a munkába ingázók is fél áron vonatozhatnak. Az intézkedés néni kerül százmüliókba - főként a második ap­rópénz -, olcsón lehet vele politikai pluszpontokat szerezni. Ugyanakkor: mint minden populista húzásnak, ennek is megvannak az áldozatai. A busztársaságok jelezték, ötödével kevesebben ültek buszra az utóbbi hónapokban. A visszaesés pedig csakis az ingyenes vonatozás számlájára írható. Míg a vasút a kormányzat já­tékszere, a buszközlekedés a megyék hatásköre. Utóbbiak­nak pedig sokkal szűkösebb pénzügyi mozgásterük van, mint a kabinetnek, így az ingyenesítésre nem tudnak hason­lójellegű „kiárusítással” válaszolni. Ezért a megyék húzzák a rövidebbet. Politikailag is. Ha ugyanis kevesebb az utas, drá­gább a vonalak fenntartása: vagy máshonnan vonnak el for­rásokat, vagy megszüntetik a ráfizetésesebb járatok egy ré­szét. Egyik sem népszerű feladat, főleg ez utóbbi miatt orrol- hatnak meg rájuk a választók. A megye pedig hiába muto­gatna a kormányra - már amelyik, egy smeres vezetésű alig­ha a választók nagy részével nehéz megértetni az össze­függést az állam és a megye, az ingyenes vonatozás és a rit­kuló buszjáratok között. A közlekedési tárca azzal védekezik, hogy az állam számára a vonatközlekedés a prioritás, nem gazdaságos a vasúti jára­tokkal párhuzamosan buszjáratokat is üzemeltetni. Gratulá­lunk! Ezzel a tárca gyakorlatilag beismerte, hogy eddig hibás politikát folytatott, s most sem egy rendszerszintű megoldást alkalmazott, csupán egy populista akció negatív következ­ményeként ritkulhatnak a járatok. Ami miatt nyomban mos­sa is kezeit... Avasúti forgalomban bevezetett kedvezmények már csak azért sem rendszerszintűek, mivel súlyosan diszkriminálják az ország lakosságának egyjelentős részét. Konkrétan azo­kat, akiknek a lakhelyén nincs vasút. Galántáról ingyen in­gázhat a diák, a somorjainak már pechje van. Pedig szüleikre ugyanazok az adótörvények vonatkoznak. FIGYELŐ Gúnyrajzverseny a holokausztról Németország elítélte a ho­lokauszt témájában meghir­detett iráni karikatúraver­senyt. „Rendkívül mélyen érintenek minket azok a próbálkozások, hogy hatmil­lió zsidó halála csúfolódás és nevetség tárgyává váljon” - sajnálkozott a német kül­ügyminisztérium szóvivője, és hozzátette, a német veze­tés iszonyodik e karikatúra­verseny gondolatától. A teheráni Karikatúra Há­za és egy kulturális központ hirdette meg a gúnyrajzver­senyt, tiltakozásul a Charlie Hebdo francia magazinban publikált Mohamed-karika- túrák ellen - írta a Tehran Times. A pályaműveket ápri­lis 1-jéig várják, az első há­rom helyezettet 12 ezer, 8000, illetve 5000 dollárral jutalmazzák. A „legjobb munkákat” a teheráni Kortárs Palesztin Művészeti Múzeumban és több más helyszínen mutat­ják be, majd egy albumban közzéteszik. Az első holokauszttagadó iráni karikatúraversenyt 2006-ban rendezték, akkor a dán Jyllands-Posten lapban megjelent Mohamed-karika- túrák elleni tiltakozásul, a pályázatra 1200 rajz érkezett 62 országból. Az iráni kulturális központ korábban arról panaszko­dott, hogy korlátozzák a ho­lokauszt kutatását. „Ha a Nyugat számára a vélemény szabadságának nincsenek határai, akkor a kutatóknak joga kellene, hogy legyen ahhoz, hogy a holokauszt témájában végezzenek kuta­tásokat” - mondta az intézet illetékese. Az intézet osztja azt az isz­lám világban széles körben elterjedt nézetet, miszerint Nyugaton eltúlozzák a holo­kauszt mértékét. Az nem vi­lágos, hogy az iráni rajzver­seny magánkezdeményezés vagy államilag támogatott akció. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom