Új Szó, 2015. február (68. évfolyam, 26-49. szám)
2015-02-25 / 46. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2015. FEBRUÁR 25. Vélemény És háttér 7 A legfőbb gond az egyszerű szabályok és az azok betartatásához szükséges mechanizmusok hiánya Az euró görög tragédiája A közös európai pénz legnagyobb problémája, hogy kezdettől elsősorban politikai projekt volt és a gazdasági racionalitás gyakran háttérbe szorult. Máig ennek isszuk a levét a sok- felvonásos, végtelenségig nyúló görög drámában is. GÁL ZSOLT . Súlyos a kollektív amnézia, ezért nem árt feleleveníteni Görögország többszöri megmentésének sztoriját. Amikor az ország 2010-ben a csőd szélére került, a mentőövet dobni szándékozók egyebek között úgy érveltek, azért van szükség pár tízrmlliárd euróra, hogy megmentsék az országot az államcsődtől (szolidaritás a görögökkel), megakadályozzák a krízis továbbterjedését, meg az eurózóna szétesését. Aztán az első mentőcsomag 110 milliárdra hízott, majd a 2012-es másodikkal együtt 240 milli- árdra. De ez sem volt elég, először átmeneti eurós mentőalap kellett, majd ezt kellett megnövelni, s végül állandó mentőalapot létrehozni. Eközben az Európai Központi Bank (EKB) párhuzamos mentőakciókat folytatott: görög államkötvényeket vásárolt a másodlagos piacokon, illetve elfogadta azokat fedezetként a bankoknak adott hiteleknél, életben tartva ezzel a görög pénzügyi szektort. Az eredmények: Görögország azóta kétszer csődbe ment (2012- ben a magánbefektetők leírták az általuk birtokolt görög adósság névértékének 53,5%-át, majd a mentőalaptól kapott hiteleket is átstrukturálták hosz- szabb futamidejű és alacsonyabb kamatozású kötvényekre), a válság pedig továbbterjedt a periféria többi államára. 2015 elején ott tartunk, ahol 2010-ben: görög államcsőd fenyeget... Ä fő gond az, hogy az euró megteremtése (bár sok gazdasági racionalitás is állt mögötte) a német újraegyesítés körüli politikai alku eredménye volt, és a politika azóta is gyakran fölülírja a gazdasági ésszerűséget. Kialakult egy klub, ahonnan nem lehet kilépni (sem senkit kizárni), mert nincsenek rá szabályok. Ahogy egy esetleges államcsőd kezelésére sem. Az eurózóna története a nem létező szabályok és a létező szabályok be nem tartásának a története. Szemelgessünk csak a görög példákból. Bár a többiek is kreatívan könyveltek és az elbírálás is kellően „rugalmas” volt, a görögök egyenesen meghamisították a statisztikákat, hogy teljesíthessék a bejutási (maast- richti) kritériumokat. Ezért minden normális klubból repülnének, de az EU-ban erre nem voltak szabályok. Az államháztartási hiány 3% alatt tartására viszont voltak (Stabilitási és Növekedési Paktum). Ezt a görög kormányok minden évben módszeresen és nagy különbséggel megszegték. Szankció nem volt (másokkal szemben sem), mert a büntetést a tagállamok pénzügyminisztereinek kellett volna jóváhagyni... Aztán az EKB is „kivételt tett”, megszegve saját szabályait, amikor kölcsönei fedezeteként bóvli minősítésű görög állampapírokat fogadott el. Felmerül a kérdés, hogyan működhet egy valutaövezet egyszerű, átlátható, betartható szabályok nélkül, illetve mire vannak a szabályok, ha rendszeresen megszegik azokat, és menynyire komolyak, ha még semmilyen szankcióra nem került sor? A szerző a Comenius Egyetem politológia tanszékének oktatója és a Híd frakcióvezetőjének gazdasági tanácsadója JEGYZET Házibuli VERES ISTVÁN Egészen elgondolkodtatott Colleen Bell magyarországi USA- nagykövet tegnapi felhívása. Colleen Bell videoüzeneté- ben arra kéri Magyarország lakóit, adjanak neki tippeket, mely helyeket keresse fel az országban. Megfogadta ugyanis, hogy olyan szegleteit is felkeresi az országnak, ahová nagykövetek nem szoktak járni. Mindezzel állítólag az a célja, hogy a magyarok gondolkodását jobban megértse. Ételrecepteket is vár - ha valaki úgy gondolja, a velős pacal vagy a harcsapaprikás letesztelése nélkül nem távozhat az országból nagykövet, megírhatja neki azt is. Bármennyire is igyekeztem, nem sikerült komolyan vennem a nagykövet asszony felhívását. Született néhány írás az interneten, amelyekben a szerzők problémás magyar- országi helyszínekre külde- nék Bellt, hogy megtapasztalja a nagy büdös magyar valóságot. Menjen el egy borsodi cigányfaluba, nézze meg a pesti bulinegyedet, és egyen pulykasonkát a CBA-ból. Valamiért úgy érzem, teljesen mindegy, hova utazik, és mit csinál a nagykövet asszony magyarországi tartózkodása alatt - nefn fogja megérteni a magyarokat. Leginkább azért, mert egy ország lakóinak a gondolkodását nem lehet csak úgy megérteni, mint egy matekpéldát. Másrészt a magyarok talán saját magukat sem értik. Leszámítva persze Bayer Zsoltot, a Magyar Hírlap publicistáját, aki a múlt héten Budapestre érkező Vlagyimir Putyint köszöntő írásában megállapította, hogy az igazi, mély, semmihez sem hasonlítható orosz bánatot megértve azt is megértette, hogy az tényleg semmihez sem hasonlítható, talán csak az igazi, mély, semmihez sem hasonlítható magyar bánathoz. Mindezt nyilván Colleen Bell is tudja, hiszen nem most csöppent ide Beverly Hillsből (ja, de mégis...). Szóval itt van már néhány hete, és mivel mégiscsak ő az amerikai nagykövet, illene találkoznia a miniszterelnökkel. Orbán Viktor viszont eddig még nem fogadta. Biztosan elfoglalt. A hétvégén viszont mégis összefutottak, méghozzá egy házibulin, Andy Vájná filmproducer hajlékában. A nagykövet asszony és a miniszterelnök jó hangulatú beszélgetést folytattak, állítja a miniszter- elnöki sajtóiroda. Talán kielemezték a legfrissebb NB I- es eredményeket, megnéztek a YouTube-on a tüsszentő pandát, majd amikor már kezdtek elbóbiskolni, hazavitették magukat. Esedékes hivatalos találkozójuk nyilván szóba sem került. Ezek után nem csoda, hogy Colleen Bell inkább az internet népétől kérdezi, mivel csapja agyon az időt ebben a szép országban. Aztán ki tudja, talán a következő házibulin... KOMMENTÁR Kodéba harakirije MARIÁN LEŠKO Marián Kotleba besztercebányai megyei elnök megakadályozta, hogy a képviselőkjanuári határozata alapján a héten rendkívüli megyei közgyűlést tartsanak, amelyen a leváltásáról szavaznának a képviselők. Miroslav Beblavýparlamenti képviselő nyomozásának köszönhetően már két és fél Hónapja tudjuk, milyen törvénysértéseket követett el köztisztviselőként Kotleba. Alkotmánytörvény írja elő, hogy aki választott funkcióba kerül, hivatala elfoglalását követően 30 napon belül fel kell hagynia vállalkozói tevékenységével. A vállalkozói nyilvántartás szerint Kotleba ezt négy hónapos késéssel tette meg. Ezzel megsértette az alkotmánytörvényt, amiért büntetés jár- hat havi fizetéselvonás. Az összeférhetetlenségi törvény megtiltja a köztisztviselőknek, hogy „ajándékot fogadjanak el” és „ajándékozásra ösztönözzenek másokat”. Kotleba bevallotta, hogy ajándékokatfo- gad el. Amikor a Plus 7 dní hetilap kiderítette, hogy több megyei alkalmazott a fizetése egy részét Kotleba számlájára utalja, a megyefőnöka kamerák előtt büszkén kijelentette: „Természetesen tudomásom van róla, hogy néhányan a hivatalból is úgy támogatjákatevékenységemet, hogy pénzt küldenek nekem... Beismerem, hogy kapok tőlük pénzt, így akarnak támogatni, én ebben semmi rosszat nem látok”. Kotleba nemcsak elfogadja a pénzt, hanem adományozásra ösztönöz másokat, pártjának honlapján még mindig olvasható az erre vonatkozó felhívás. Mindezzel ismételten alkotmánytörvényt sértett, amiért büntetés jár - tizenkét havi fizetésmegvonás. De ez nem minden. A közérdek védelméről szóló alkotmánytörvény kimondja, hogy ha „egy korábbi határozatban érvényes döntés s^jiletett arról, hogy egy köztisztviselő törvényt sértett”, a következő alkalommal, ha ilyesmire sor kerül, „a köztisztviselőt megfosztják mandátumától vagy hivatalától”. Egyszóval ha a megyei képviselők háromötöde a szavazás során megerősítené azt a tényt, hogy Kotleba nem fejezte be vállalkozói tevékenységét, ahogy azt a törvény előírja, majd háromötödük azt is megszavazná, hogy a törvényt megszegve ajándékokat fogadott el - nem lenne visszaút. Az alkotmánytörvény alapján a megyegyűlésnek ki kellene hirdetnie, hogy Kotleba elveszítette megyei elnöki funkcióját. Ezután még az Alkotmánybíróságon fellebbezhetne, amely végérvényesen kimondaná, hogy el kell hagynia hivatalát. Egyes források szerint azonban a megyei képviselők aggódnak. Aggódnak, hogy ha leváltják Kotlebát, mártírt csinálnak belőle. Csakhogy, ha a képviselők úgy állnak hozzá az alkotmánytörvényekhez, hogy azok csak akkor érvényesek, ha a végrehajtásuk miatt senkinek sem kell aggódnia, akkor mindannyian elkezdhetünk félni. Mert ezzel a megyei képviselők csakis a beszariságuk miatt nem tartanák be az alkotmánytörvényeket. A szerző az Állítsuk Meg a Korrupciót Alapítvány munkatársa FIGYELŐ Nem szép kilátás A Frankfurter Allgemeine Zeitung Orbán kis válsága címmel közölt kommentárt a veszprémi választásról, amely „ugyan vereség Orbán pártjának, de nem az ellenzék győzelme”. Miközben a Fidesz országszerte veszít támogatottságából, a baloldali és liberális ellenzéknem tudja alternatívaként bemutatni magát. Aki Orbánt szidja, annak nem szabad elfelejtenie, hogy az volt az oka a Fidesz öt évvel ezelőtti kétharmados győzelmének, hogy a szocialista-liberális koalíció „botrányok végtelen sorozatába keveredett, miközben az ország egyre mélyebben süly- lyedt a válságba”. Ezek az erők még nem szerezték vissza hitelességüket, a Jobbik az egyetlen, amely profitál Orbán Ids válságából, s ez „nem szép kilátás”. (MTI) A Charlie Hebdo új száma 2,5 millió példányban, Újraindul felirattal jelenik meg ma a Charlie Hebdo francia hetilap, amelynek 12 tagját iszlám terroristák január elején megölték. „A lapszám lényege, hogy kimondja: az élet megy tovább” - mondta Riss karikaturista, a Charlie új lapigazgatója, akit a jobb vállán ért lövés a támadás során. A címlapon egy kiskutya látható, a Charlie Hebdót tartja a szájában, s egy vicsorgó falka üldözi. A vérebek között Marine Le Pennek, a szélsőjobb- oldali Nemzeti Front elnökének, Nicolas Sarkozy volt államfőnek, a pápának és egy fogai között Kalasnyikovot tartó terroristának a kutyakarikatúrája is látható. A merénylet óta a lap egyszer jelent meg, január 14-én a „túlélők számával”, 8 millió példányban kelt el a világban. (MTI) Orbán Viktor és Ahmet Davutoglu török kormányfő
