Új Szó, 2015. február (68. évfolyam, 26-49. szám)
2015-02-24 / 45. szám, kedd
6 Gazdaság és fogyasztók - hirdetés ÚJ SZÓ 2015. FEBRUÁR 24. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Júniusban indít a Wizzair Kassán Kassa. Három hónappal korábban, június elején nyitja meg tervezett bázisát a Wizzair légitársaság Kassán. Mindezt a járatok iránti, vártnál nagyobb érdeklődéssel magyarázza a cég. A milánói Bergamo, illetve a shef- fieldi Robin Hood reptérre már június 5-én, illetve június 7-én elindítja első menetrend szerinti járatait. A társaság ezzel együtt bejelentette, hogy az eddiginél több járatot indít Kassáról Londonba - a két város között heti tíz alkalommal repülnek majd a Wizzair rózsaszínű, Airbus A320 típusú repülői. A nyári szezonban összesen heti 14 járatot üzemeltet a társaság Kassáról - ebben az időszakban a legnagyobb a légitársaságok forgalma. Az anna.aero szakportál értékelése alapján tavaly egyébként a kassai légikikötő volt a leggyorsabban fejlődő repülőtér Európában, a 2014-es több mint 300 ezer utas éves szinten 50,4 százalékos utasforgalom-növekedést jelentett. A reptér vezetősége idén újabb növekedést akar elérni, (dp, TASR) Prágán keresztül mossák a pénzt Prága. Több százmillió ko- ronányi vagyont menekítettek ki tavaly Oroszországból Csehországban működő cégeken keresztül Ciprusba vagy Hongkongba - állapította meg a cseh pénzügyminisztérium pénzügyi és elemző osztálya (FAÚ) legújabb éves jelentésében. Libor Kazda, a FAÚ igazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy számos külföldi cég, döntő mértékben oroszok, Csehországot tranzitországként használják nyereségeik adóparadicsomokba menekítéséhez. „Tavaly ezt a jelenséget kockázatként értékeltük, korábban ez nem így volt” - mutatott rá Kazda, leszögezve: az adóparadicsomokba utalt pénz nem mindig hozható összefüggésbe törvényellenes cselekményekkel. A FAÚ éves jelentése szerint tavaly 3192 gyanús pénzügyi tranzakciót vizsgáltak meg a hivatalok, míg 2013-ban csak 2721-et. A gyanús tranzakciók 70 százalékára a bankok hívták fel a hatóságok figyelmét. Büntetőeljárást tavaly 263 esetben indítottak, míg 2013-ban 177 alkalommal, (-kés) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA 1 ■EuESZ!3i EZZmHi Angol font 0,73520 il Lengyel zloty 4,4483 n Cseh korona 27,444 Magyar forint 305,09 n Horvát kuna 7,7115 Román lej 4,4483 Japán jen 134,50 H Svájci frank 1,0727 a Kanadai dollár 1,4256 Q USA-dollár 1,1298 n VÉTEL - ELADÁS [bank icnmi CSEH KORONA I FORINT I Sberbank 1,17-1,10 28,24-26,60 319,06-291,58 OTP Bank 1,18-1,08 28,64-26,23 318,29-291,46 Postabank 1,17-1,09 28,37-26,45Szí. Takarékpénztár 1,17-1,09 28,14-26,58 319,03-291,56 Tatra banka 1,17-1,10 28,25-26,60 317,26-293,14 ČSOB 1,16-1,11 28,11-26,71 Általános Hitelbank 1,17-1,10 28,23-26,58 319,29-291,80 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Megbukott Ľubomír Jahnátek elképzelése, nem lesz húsmentes „baromfi-szafaládé" Győzött a hagyományos szafaládé Pozsony. Ľubomír Jahnátek földművelésügyi miniszternek meg kellett hátrálnia: visszavonta azonjavaslatát, miszerint a több háztartásban is közkedvelt szafaládét úgyszólván hús nélkül, elsősorban baromfibőr- maradványok, porc és apróbb csontdarabkák keverékéből (szepará- tum) gyártsák. ÖSSZEFOGLALÓ Az ötlet a Szlovákiai Baromfiszövetségtől (ÚHS) származott, melynek illetékesei még tavaly nyáron vetették fel a témát. Azzal rukkoltak elő a baromfisok, hogy a szafaládé- gyártáshoz nem szükséges a húsösszetevő, elegendő például a baromfi-feldolgozásnál keletkező bőrmaradványok, porcok és apróbb csontdarabkák ledarálása és ilyen állapotban történő felhasználása. „A baromfi-feldolgozók csakis a jó minőségű alapanyagot használják fel termékeikben, melyet alacsony nyomással állítanak elő, ennek az alapanyagnak az összetétele hasonló a darált hús összetételéhez, és nem tartalmaz csontokat. Évközi viszonylatban a hazai baromfi-feldo- gozók részesedése a szlovákiai baromfihústermékek piacán tavaly a korábbi 54,5 százalékról 43,9%-ra esett vissza. Ennek fő oka, hogy a vöröshús-feldol- gozók a nagy kereskedelmi láncoknak alacsony áron kínálják a baromfihúsból készült termékeket, s ennek következményeként az üzletláncok kiiktatják kínálatukból a baromfi-feldolgozóktól származó jó minőségű termékeket” - fejtette ki lapunknak Ľubomír Urban, a baromfiszövetség sajtótitkára. Természetesen ózonnal hallatták hangjukat azok a húsfeldolgozó üzemek, melyek a minőségi szafaládégyártás szorgalmazói sertés- és marhahúsból. Hangsúlyozták: továbbra is csak és ldzárólag a sertés- és a marhahús szolgálhasson a szafaládé alapanyagául. Az erős nyomás terhe alatt az agrártárca vezetője visszavonta javaslatát. „A baromfiszövetség a téma megvitatását követően visszavonta javaslatát a baromfi-sza- faládéra vonatkozólag” - jelezte Peter Hajnala, a minisztérium sajtóosztályának a vezetője. A húsfeldolgozók receptje tehát továbbra is érvényben van, a szafaládénak legalább 2/5 részben húsanyagot kell tartalmaznia, és a gyártóknak nem szabad szeparátumokat, különféle maradványokat beledolgozniuk a termékbe. A produktumot csakis sertés- és marhahúsból, vagyis az eddigi klasszikus módon lehet előállítani, a baromfi-összetevőket mellőzni kell. Egy kilogramm szafaládéban így legalább 400 grammnyi húsnak kell lenni, ezzel szemben Jahnátek azt javasolta, hogy egy kilogramm termékre lebontva elegendő mindössze a 700 gramm baromfimaradvány és a 300 grammnyi zsírösszetevő. A baromfiszövetség javaslata olyan szempontból volt érdekes, hogy egyik vezető vállalata a Hyza, amely Andrej Babiš szlovákiai származású cseh pénzügyminiszter és milliárdos cége. A baromfiszövetség azzal védekezett, ők nem terveztek hús nélküli szafaládét gyártani, határozottan ellene voltak az ilyen technológiának. A szervezet azt állítja: ha sor került volna a baromfi-szafaládé gyártásának jóváhagyására, húsmaradványokat ugyan kevertek volna a produktumba, de porcot és csontot nem daráltak volna hozzá. Az ilyen maradványok például a csirkemell feldolgozásakor megmaradt kisebb húsdarabok. (susla) A bruttó hazai össztermék (GDP) 55%-ánál húzzák meg az államadósság megengedett felső határát Csehországban szintén lesz adósságplafon ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Prága. Szlovák mintára a cseh kormány is bevezeti az adósságplafon intézményét. A Sobotka-kabinet tegnapi döntése értelmében az adósságplafont a bruttó hazai össztermék (GDP) 55%-ánál húzzák meg, vagyis ha az államadósság elérné ezt a szintet, akkor automatikusan kötelezővé válna a mindenkori kormány számára, hogy csökkentse a Idadásokat. A plafon a megyék és az ön- kormányzatok számára is felső határt szab a hitelfelvétel terén - bevételeik 60%-a jelenti a limitet. A kormány tavaly fogadta el az uniós költségvetési stabilitási paktumot, az adósságplafon e paktum teljesítésének komolyságát jelentené. Egyébként Prágát akkor sem sújtanák szankciók, ha a paktum előírásait megsértené, ugyanis Csehország politikai akarat híján máig nem tagja az eurózóná- nak. Az adósságplafon egyébként csak látszólag szigorú, ugyanis Csehország állam- adóssága 2014 végén mindössze a GDP 43,2 százalékának felelt meg. Szlovákiában 2012 márciusától van érvényben az adósság fékentartását célzó felső határ: a plafon több lépcsős, 55%-nál kezdődik, ezt átlépve vissza kell vágni az egyes minisztériumok kiadásait néhány tized százalékkal, 60 százaléknál pedig bármi áron kiegyenlített költségvetést kell készíteni. (ct24, só) A melléklet tartalmából • Fontos az összehangolt növényvédelem • Kártevők a gabonafélékben • Gyomnövények a búzában • Sokféle engedély kell a mák termesztéséhez • A területalapú agrártámogatások új elemei Február 26-án! Keresse kedvenc napilapjával együtt az újságárusoknál! Az orosz pénzintézet magyarországi bankját is az OTP vásárolja fel Sberbank: az OTP lehet a vevő ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Az OTP Bank vagy a Prima Bank lehet az orosz Sberbank szlovákiai fiókjának új tulajdonosa, állítják a piacot ismerő források. Az orosz bankóriás le akaija építeni egyes közép-európai érdekeltségeit, a szlovákiai fiókintézete mellett eladó a magyarországi leányvállalata is. Lapinformációk szerint a szlovákiai Sberbankért legalább három társaság érdeklődött, a Prima és az OTP mellett az olasz UniCredit is elvégezte az úgynevezett due dil- ligence-t, vagyis átvilágította a bankot, ennek ellenére már nem tartják nyilván a lehetséges vevők között. A Sberbank megvásárlásával a Prima és az OTP is a lakossági ügyfélkörét bővítené, a Sberbank mintegy 4 százalékos piaci részesedéssel rendelkezik Szlovákiában. A tervezett üzletet egyelőre nem erősítette meg a Prima Bank, sem pedig annak tulajdonosa, a Penta befektetői csoport. A hazai OTP kérdésünkre csak annyit válaszolt, hogy a bank folyamatosan vizsgálja a bővülési lehetőségeket, mindenekelőtt azokban az országokban, ahol alacsony piaci részesedéssel rendelkezik. Az OTP vásárlási szándékát erősítheti az is, hogy a Sberbank magyarországi leányvállalatát várhatóan az OTP magyarországi anyabankja veszi meg. Üzleti körökben ezt már tényként kezelik, az üzletre állítólag Vlagyimir Putyin orosz elnök is rábólintott múlt heti magyarországi látogatása során. A Sberbank ugyanis a Kreml ellenőrzése alatt áll, 50 százalékos tulajdonosa az Orosz Központi Bank. Az orosz bank 2012-ben jelent meg Közép-Európában, az osztrák Volksbank International felvásárlásával. A szlovák Volksbank 2013. február közepén váltott nevet. Érdekesség, hogy a szlovák leányvállalat értékesebb, mint a magyar, a hazai bank értékét 2 milliárd eu- róra, míg a magyarországiét 1,6 milliárd euróra becsülik. Az orosz bank európai érdekeltségei tavaly kerültek nehéz helyzetbe az unió által Oroszország ellen bevezetett gazdasági szankciók miatt, az orosz bankok ugyanis már nem juthatnak európai pénzügyi forrásokhoz. A szlovák leányvállalat is válságba került, ügyfelei bizalma is megrendült a gazdasági korlátozások miatt. Nem segített Robert Fico miniszter- elnök nyilatkozata sem, aki megerősítette, hogy a bankra komoly gazdasági nyomás nehezedik. A pénzügyi helyzetét végül az orosz anyabank pénz- injekciója stabilizálta, (lpj) Minden marad a régiben
