Új Szó, 2015. február (68. évfolyam, 26-49. szám)
2015-02-19 / 41. szám, csütörtök
12 Hasznos tanács ÚJ SZÓ 2015. FEBRUÁR 19. www.ujszo.com A független közvetítők közvetítői díjat kérnek Nem mindig kell biztosítási ügynök TÁJÉKOZTATÓ Életbiztosítást köthetünk biztosítási ügynök, független közvetítő, internetes közvetítő segítségével, vagy teljesen egyedül is. Az utóbbi megoldás annak ajánlott, aki kiismeri magát az egyes társaságok kínálatában, a termékekben, jártas a pénzügyekben, és képes saját maga kiszámolni a megfelelő biztosítási díjat. Aki nem bízik a biztosítási ügynökökben, az internetes közvetítő szolgáltatásait is igénybe veheti - ez főleg a kevésbé igényes biztosítások esetében jelent segítséget. A biztosítási ügynökök az általuk képviselt biztosító valamennyi termékét ismerik, kínálják. Általában nagyon széles kínálatról van szó, ebből kifolyólag az ügyfél valószínűleg képes az igényeinek megfelelő csomagot választani. Az ügynökök rendszerint nagyon jól ismerik a termékeket. Az ügyfél számára hátrányt az jelenthet, hogy így nem tájékozódik a konkurens társaság(ok) ajánlatairól. A független közvetítők nem ügynökök, egyetlen konkrét biztosító számára sem dolgoznak, több társaság termékeit bemutathatják, egyszerre tájékoztatnak a konkurens cégek ajánlatairól, ugyanakkor közvetítői díjat is számláznak. (sza) A biztosítási feltételeket alaposan nézzük át Rákos megbetegedésekre is köthető biztosítás TÁJÉKOZTATÓ Sok embernek van életbiztosítása, melyet időnként érdemes egy kicsit leporolni s ellenőrizni, a megfelelő kockázatok, helyezetek esetére nyűjt-e védettséget. A biztosítók folyamatosan újítják, bővítik termékeiket, s előfordulhat, hogy az adott társaság listájára időközben felkerültek olyan betegségek is, melyek esetére korábban nem lehetett biztosítást kötni. Szükség esetén az eredeti szerződést lehet módosítani, illetve kiegészítő biztosítást is lehet kötni. Főleg a civilizációs betegségekre érdemes odafigyelni - ez esetben jó, ha a biztosítási összeg az éves kiadásoknak legalább a duplája, és ez a pénz vagy elég a gyógykezelésre, vagy pótolja a jövedelemkiesést. Ha a családban gyakori a daganatos betegség, érdemes rák esetére biztosítást kötni, ugyanakkor figyelmesen el kell olvasni a biztosítás feltételeit. A rák bizonyos fajtáit nem biztosítják, és más betegségek esetében sem mindig fizet a biztosító. Rák és szívinfarktus esetében például a legtöbb biztosító megköveteli, hogy az orvos által igazolt diagnózissal az ügyfél még legalább 30 napig életben maradjon. Bizonyos betegségek esetében pedig a diagnózist 2-3 hónap elteltével ismét meg kell erősíteni. Alzheimer- vagy Parkinson-kór esetében a biztosítók általában csak 12 hónap elteltével, a diagnózist megerősítő ellenőrző kivizsgálások eredménye alapján fizetnek, (sza) A biztosítás segíthet baleset és betegség esetén is (Gabriel Kuchta felvétele) Az extrém sportok kedvelőinek ajánlott az életbiztosítás (Vladimír Šimíček felvétele Az életbiztosítás nem takarékoskodásra szolgál, és semmiképpen sem nyereséges Mire szolgál az életbiztosítás? Az élet gyakran előre nem látható körülményekkel jár, naponta ezer veszély leselkedik ránk. Sokan úgy próbálják védeni magukat a negatív hatásokkal szemben, hogy életbiztosítást kötnek, ami ugyan nem csökkenti a veszélyt, nem is véd meg az esetleges tragédiáktól, viszont egyes kedvezőtlen élethelyzetekben megkönnyítheti a dolgunk. Összeállításunkban az életbiztosítással foglalkozunk. ÖSSZEFOGLALÓ Az életbiztosítás akkor segít, amikor a legnagyobb szükségünk van segítségre, amikor nem várt esemény miatt az életszínvonalunk hirtelen zuhan, családunk kiszolgáltatottá válik. Ha betegség, baleset vagy halál következtében hirtelen kiürül a családi kassza, s nem tudjuk törleszteni a kölcsönt vagy taníttatni a gyermeket, jól jön egy kis pénz. Ezenkívül az életbiztosítás a nyugdíjas évekre is megfelelő hátteret jelenthet. Általánosságban elmondható: az életbiztosítás a többi biztosításhoz hasonlóan úgy működik, hogy a biztosított személy rendszeresen fizeti a meghatározott járulékot, és valamilyen esemény bekövetkeztekor - bizonyos feltételek teljesülése mellett - hozzájut a biztosítási összeghez. Az élet- biztosításnak három fő típusa van: kockázati, megtakarításos és befektetési biztosítás. Kockázati életbiztosítás A kockázati életbiztosítás olyan termék, mely kizárólag a biztosított (vagy a biztosítottak egyikének) halála, betegsége, balesete esetén fizet. Ha a biztosítási idő alatt biztosítási esemény nem történt, kifizetés nélkül megszűnik. Ez nem megtakarítás célú életbiztosítás, jellegét tekintve leginkább a lakásbiztosításhoz hasonlítható abban az értelemben, hogy csak káreset esetén fizet. Vagyis egyedüli értelme abban rejlik, hogy valamilyen tragikus esemény esetére az ügyfél anyagilag bebiztosíthatja saját magát, illetve hozzátartozóit. Általában modulonként kérhető, hogy milyen esetekre fizessen (baleseti halál, baleseti rokkantság, kórházi ápolás, súlyos betegségek stb.), természetesen a fizetendő havi díjat befolyásolja, hogy milyen esetekben térít a biztosító. Ez a fajta biztosítás nem írható le az adóból. Megtakarítási célú életbiztosítás A spórolásos életbiztosítás lehet fix tartamú vagy teljes életre szóló. A biztosító a rendszeresen befizetett járulékokból garantál egy bizonyos minimális hasznot, úgynevezett technikai kamatmértéket (technická úroková miera). Ezenkívül rendszerint kifizetnek egy bizonyos részesedést is abból a haszonból, mely a biztosítási díj befektetéséből származik. Az ügyfél azonban nem befolyásolhatja a járulékok befektetését, a kockázat is a biztosítót terheli. Mivel a biztosító garantálja, hogy a meghatározott időben kifizet egy meghatározott összeget, úgy kell befektetni az ügyfél pénzét, hogy az az adott időpontban a rendelkezésre álljon. Ebből kifolyólag csak nagyon biztonságos befektetést választhatnak, amely ugyanakkor alacsony hozamot biztosít. Ez a biztosítás leírható az adóból. Befektetési életbiztosítás A befektetés célú életbiztosítás első ránézésre megegyezik a spórolásos biztosítással, a különbség azonban az, hogy a befizetett járulékok befektetését az ügyfél befolyásolhatja. Mindenki saját befektetési stratégiát választhat. A biztoaz életbiztosítás sító nem garantál semmilyen minimális hasznot, az ügyfél a megtakarításait a saját maga által választott eszközalapokban (különböző alapok, értékpapírok) gyűjtheti, felvállalva azoknak minden kockázatát és élvezve elvileg azoknak hasznát is. A befektetéses életbiztosítás előnye, hogy tartama alatt aktívan módosítható a befektetési stratégia, a szerződés lejárta előtt is ki lehet venni pénzt, kiegészítő biztosításokat lehet hozzá kötni, leírható az adóból. Hátránya, hogy bármiféle módosítás esetén előre nem látható illetéket számlázhatnak ki, és előre nem garantálnak semmilyen hasznot. Szlovákia lakosságának csaknem fele - 43 százaléka - rendelkezik életbiztosítással. Az emberek többsége a spórolásos biztosítást választotta, a második legnépszerűbb a befektetési biztosítás, és mindössze 10% döntött a kockázati biztosítás mellett. A Partners Alapítvány felmérése szerint nagyon sokan az életbiztosításra még ma is úgy tekintenek, mint valamilyen spórolásos termékre, amihez a biztosítás csak bonuszként jár. Pedig elemzők szerint manapság már nem éri meg spórolásos biztosítást kötni, az ún. technikai kamatmérték ugyanis egyre csökken, s ebből kifolyólag a biztosítók csak nagyon alacsony hasznot garantálnak. Tavaly a kamatlábak 2,5 százalékról 1,9 százalékra csökkentek, s várhatóan ez a trend folytatódni fog. Nem árt tudatosítani, hogy az életbiztosítás nem takarékoskodásra szolgál, és semmiképpen sem nyereséges. Aki azonban mindenképpen ragaszkodik hozzá, hogy az élet- biztosítás egyben spórolás is legyen, akkor szakemberek szerint érdemesebb a befektetés célú biztosítást választani, és ez esetben is olyan alapokat kell kiválasztani, amelyekből viszonylag magas hozamra lehet számítani, (sza)
