Új Szó, 2015. február (68. évfolyam, 26-49. szám)
2015-02-19 / 41. szám, csütörtök
^ I Állatfarm 2015. február • www.ujszo.com KERT ÉS UDVARI A sertéstartás nemcsak életforma, A sertéstermelés szakmai részét a közgazdasági háttér - mint pl. a költségek, a piac és az árak - nagymértékben befolyásolja. A jövőben is ez várható, ezért javítani kell a kistermlelői állományok vágósertéseinek színhúsa- rányát, a napi tömeggyarapodást és.az 1 kilogramm élőtömeg előállításához szükséges takarmányfelhasználást. Fontos a megbízható állat-egészségügyi és élelmiszer-higiéniai háttér, a humán egészségügyi szempontok (élelmiszer- törvény, hazai és nemzetközi minőségbiztosítási rendszerek, szabványok) és a tennék csomagolása. A termék sikerét pedig a vásárló igénye és ízlése dönti el, befolyásolja a táplálkozási szokás, a kultúra és a vásárló anyagi helyzete. A sertéshús és állati termék előállítása történhet hagyományos módon és szakosodással, azaz intenzív, koncentrált termeléssel. Külön téma az ökológiai gazdálkodás, ezen belül a biotermék előállítása. A minőségi követelményeket nemzetközi szabványok rögzítik. Ezek a következők: # ISO = International Organization for Standardization = Nemzetközi Szabványosító Szervezet (megfelelő szervezeti felépítés, szak- tanácsadás, mérhetőség, képzett személyzet). # HACCP = Hazard Analysis and Critical Control Points = veszélyelemzés és kritikus szabályozási pontok (célja a kockázati tényezők felderítése és elhárítása, mikrobiológiai veszély elhárítása, vágási minősítés, termékforgalmazás). • CMP = Good Manufacturing Practice = jó gyártási gyakorlat - a termelési technológia leírását és betartását jelenti (állatjelölés, gyógyszerfelhasználás, takarmányok béltartalma). A SERTÉSTARTÁS TELTÉTELEI A sertéstermelés csak részben függ a sertés genetikai (öröklődő) képességeitől, nagyrészt a környezet határozza meg. A sertés elhelyezése még napjainkA tetővel szemben támasztott követelések a legszigorúbbak, mert télen a tetőn át a legnagyobb a hőveszteség. A páradús levegő felfelé száll, a rossz tetőszerkezetű istállóban a tető alatt lehűl, a pára kicsapódik, csöpög. Padozat: az istállóban fontos a padozat kialakítása. A természetes alomanyagnál (búzaszalma) jobb padozat nincs. Előnyei: jó hőszigetelő, meleg, rugalmas, kényelmes pihenést biztosít, beszívja a nedvességet, megköti a bomlástermékeket, a port, a vizet, és naponta cserélve tiszta környezetet biztosít. Az agyagpadló átázik, nehezen tisztítható, nem fertőtleníthető. A tégla hideg, átereszti a vizet, nehezen tisztítható. A deszka olcsó, de nem tartós, hamar rothad. A beton hideg, nyirkos, fekvőtérnek alkalmatlan. Munkatermelékenységi és higéniai szempontból kialakítható a rácspadozat. Követelménye a malacnevelésben a jó öntisztuló képesség, koca- és hízótartáskor pedig az állás- és járásbiztonság, szilárdság. A rácspadlók kerekített élekkel készüljenek a sérülések megelőzése végett. A tőkeszegény gazdák a hazai éghajlati viszonyok között nyaranta megvalósíthatják a nyaraltatós sertéstartást, süldőnevelést, fiaztatást is. E módszer leginkább az alternatív sertéstermelésben és a biosertéstartásban érvényesül. Természetesen ez nem az intenzív sertéshústermelés módszere. Gáspár Julianna állattenyésztő mérnök m hanem szakma is! A sertéstartás és -tenyésztés napjainkra szakmává nőtte ki magát, a tenyésztést nemesítő üzemek, törzstenyészetek végzik. Feladatuk nagy genetikai értékű fajták, hibridek előállítása, fenntartása. Az árutermelő gazda feladata, hogy a genetikai képességeket ideális környezettel, tartástechnológiával és takarmányozással érvényesíteni tudja. méter távolságban legyen. Használjunk olyan építőanyagot, amelynek jó a hő- és nedvességgazdálkodása, mert befolyásolja az istálló levegőjének állapotát. Legyen könnyen tisztítható, fertőtleníthető, a rágcsálókkal szemben pedig ellenálló. A nyílászárók (ajtó, ablak, falak, tető) feladata, hogy az istállóban levő levegő hőmérséklete független legyen a külső időjárástól. A téli-nyári külső ingadozás gyakran a 40-50°C-ot is elérheti (télen -10°C, nyáron +30°Q. Egy napon belül is lehet akár 10-15°C eltérés, amelyhez a sertésnek alkalmazkodnia kell. Falak, nyílászárók: a falak legyenek jó hőszigetelők, falvastagságuk legalább 400-500 mm. A vizes fal jó hővezető, ezért fontos, hogy a falak belső felületére a pára ne csapódjon ki. Az ajtók és ablakok jól zárjanak, szellőztetéskor se érje az állatokat a hirtelen hideg és a huzat. Ügyeljünk az ablakok tisztaságára. A piszkos és befagyott ablakok akár 50-80%- ban visszatartják a napsugarak áthatolását az üvegen. ban is nagyon változatos képet mutat. Ha kevesebb munkaráfordítással nagyobb tömegű, jobban értékesíthető terméket szeretnénk előállítani, igen fontos a tartási körülmény. Az udvarelhelyezésnek ember-és állat-egészségügyi és környezetvédelmi szempontból (ember-állat- növény hármas egyensúly) is meg kell felelnie a kor követelményienek, ami nem annyira pénzt, inkább több törődést igényel. Az állattartó épületeket úgy kell kialakítani, hogy bennük az egyes munkálatok rövid idő alatt jól elvégezhetők legyenek. Nyújtsanak védelmet a fertőző betegségek ellen, és illeszkedjenek a kulturált falusi életformához. Célszerű kilakítani a lakóépület és a gazdasági udvar közé mosdó- és öltözőhelyiséget. Ajánlom, hogy a gazdasági udvar felé egy bejárat nyíljon. Legyen előtte fertőtlenítőtálca a lábbeli fertőtlenítéséhez és mosdótál a kéz fertőtlenítéséhez. Lényeges, hogy használjuk is ezeket a járványvédelem szempontjából. Jóleső látvány, ha áz állattartó épületeket kerítéssel vagy élő sövénynyel választjuk el. Az ólak és a trágyatelep köré fasorokat ültethetünk, a lakóház körül pedig virágos- vagy pihenőkertet alakíthatunk ki. MILYEN LEGYEN A SERTÉSTARTÓ ÉPÜLET? Ha zárt sertésólat tervezünk, akkor annak a rövi- debb oldala nézzen északdéli irányba. A kifutós ólnak a nyitott oldala szélárnyékban legyen, a hosszú, zárt oldala az uralkodó szélirány felé nézzen. A kétoldalt nyitott épületeket hossz- tengelyükkel észak-déli irányban építjük. A sertésól a lakástól, ásott kúttól legalább 15-20
