Új Szó, 2015. február (68. évfolyam, 26-49. szám)
2015-02-19 / 41. szám, csütörtök
^ I Gyümölcsös 2015. február • www.ujszo.com KERT ÉS UDVARI Fontos! -4-5 C fok alatti hőmérsékletben Trágyázunk, metszünk, permetezünk A gyümölcsöskertben folytathatjuk a metszéseket, de gondoljunk a nyesedék eltávolítására, a trágyázásra, permetezésekre, tavaszi faültetésre stb. is. A középnehéz és nehéz talajokat ősszel istállótrágyázzuk, de a komposztot tavasszal is kiszórhatjuk rájuk. A könnyű, homokos talajok tápanyag-utánpótlása tavasszal is megoldható istállótrágyával, a gyümölcsösöket pedig négyévenként ajánlatos vele trágyázni. ZÖLDSÉG A FASOROK KÖZÖTT Ha a fasorok között zöldséget termesztünk, figyelembe kell vennünk a vetésforgót. Más növény- csoportot vetünk a frissen trágyázott parcellába, és mást a trágyázást követő első, második, illetve harmadik évben. Ennek tudatában kertünknek ezt a részét nem a gyümölcsfáknak, hanem a zöldségféléknek megfelelő időben és sorrendben trágyázzuk. Frissen trágyázott földbe vethetők: káposztafélék (karfiol, káposzta, kel), paradicsom, paprika, uborka, tök, cukkini, padlizsán, zeller, csemegekukorica, levélzöldségek. A trágyázást követő első évben vethetők: gyökérzöldségek (sárgarépa, petrezselyem, retek, cékla), hagymafélék (vöA februári havas napok után az előrejelzés szerint enyhülés várható. Használjuk ki a derűs, szélmentes napokat a kerti munkák folytatására. röshagyma, fokhagyma, póré), levélzöldségek (saláta, spenót, kínai kel). A trágyázást követő második évben vethetők: hüvelyesek (borsó, bab, lóbab) - ezek egyben jó elővetemények a gyökérzöldségek részére. A trágyázást követő harmadik évben vethetők: gyógynövények, esetleg újból gyökérzöldségek vagy hagymafélék. A LÉTFONTOSSÁGÚ METSZÉS Folytatjuk a gyümölcsfák metszését. A metszés fontosságával kapcsolatosan nem győzöm hangsúlyozni, hogy inkább metsszünk rosszul, mint sehogy. Az elhanyagolt, besűrűnem lehet metszeni, mert a fagytól kemény gallyak könnyen törnek. 1. A metszés elősegíti a fa vegetatív tevékenységét, mert a rügyek számát csökkenti, regulálja, s a megmaradt rügyeknek több tápanyag jut. 2. A metszés erősségének arányban kell lennie a fa életkorával és termőképességével, ami viszont összefüggésben van a talaj minőségével és a csapadékviszonyokkal. 3. Az ágak ritkítása generatív, visz- szavágásuk pedig vek hatolását a korona belsejébe. A jobb fényviszonyok elősegítik a termőrügyek képződését, valamint a gyümölcs színeződését. AZ ALMAFA KORONAFORMÁJA Az almát, abból kiindulva, hogy milyen alanyon van és milyen fajta, főleg karcsúorsó (M9, MM 106), termőkaros orsó, illetve sudaras koronaalakra (M4) neveljük. Karcsúorsó: Napjainkban ezt a koronaformát alkalmazzák a legy- gyakrabban, mind a nagyüzemi, mind pedig a házi termesztésben. A faiskolák azokat a fajtákat, amelyek erősebb ágrendszer kialakítására hajlamosak, MM106-ra oltják - ezeknél a sortávolság 180-220 cm. Ilyen pl. az Idared, Sampion, Mutsu stb., melyek 15- 20 évet érnek meg; a fák magassága 250-350 cm. Gyakori az M9-es alany is - erre a szerényebb növekedésű fajtákat oltják, ilyen pl.: Bohemia, Rubinola, Granny Smith, Gala. Áfákat 150-180 cm-re ültetjük a sorban, södött fa ugyanis felkopaszodik, nem alakulnak ki rajta termőrügyek, nem jut permet a korona belsejébe, a betegség és a kártevők eluralkodnak a növényen. FŐ GYÜMÖLCSFÁNK, AZ ALMA Az almafák metszése akkora legalkalmasabb, amikor nyugalmi állapotban vannak. Ez gyakorlatilag november végétől március elejéig tart. getatív változásokat eredményez a fa életében. A ritkítás, azaz a felesleges ágak tőből való eltávolítása lehetővé teszi a levegő és a fény jobb beajánlott magasságuk 220 cm, élettartamuk 15-18 év. Sudaras korona: Nevében is benne van, hogy sudarat (vezérágat) nevelünk, és
