Új Szó, 2015. február (68. évfolyam, 26-49. szám)

2015-02-18 / 40. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2015. FEBRUÁR 18. ____________________________________Régió-SZÜLŐFÖLD-HIRDETÉS 13 A jó felvételt, akárcsak a jó pampuskát, akarni kell - állítja M. Nagy László fotóriporter Jó fotót csak alázattal lehet készíteni egy bárányfelhő / égi réteken legel / holt lelkek őrzik A közelmúltban a Pozso­nyi Casinóban is bemu­tatták M. Nagy László fo­tóriporter díjnyertes kis- filmjeit, amelyek koráb­ban Pécsett, a budapesti Operett Színházban, Miskolcon és Léván is könnyet csaltak a közön­ség szemébe. A két kis- filmet - pontosabban diaporámát - az Idősek Határon Átívelő Kulturá­lis és Művészeti Vetélke­dőjén a zsűri különdíjjal jutalmazta. GULYÁS ZSUZSANNA M. Nagy László neve elvá­laszthatatlanul összeforrt a fényképzéssel. Fotóriportjai, a szlovákiai magyar írókról ké­szített fotósorozata és számta­lan kiállítása révén nemcsak Szlovákia-szerte vált ismertté. Neve Magyarországon is a mi­nőség védjegye. Aktív éveiben a Nő, a Štart és a Šport munka­társa volt. Nyugdíjazása után feleségével Helembán vettek házat. Otthonában kerestük fel, ahol neje almás süte­ménnyel és frissen sült pam- puskával, László gyógynövé­nyekkel ízesített forralt borával fogadott. Cicáik érkezésünkre vérmérsékletük alapján reagál­tak: voltak, amelyeket az ajtón kívülre tessékeltek, hogy ne zavarják a beszélgetést, de vol­tak, amelyek végig a kályha melletti fotelben és díványo­kon szunyókáltak. A fotózás mellett mikor, hogyan és miért kezdtél film- készítéssel foglalkozni? Az Idősek Kárpát-medencei Ki Mit Tudjára szerettem volna benevezni a fotóimmal. Szállí­tásukat és az ezzel összefüggő dolgokat azonban nem tudtam megoldani, ezért úgy döntöt­tem, diaporámát készítek belő­lük. Mivel a diaporáma vi­szonylag nehéz fogalom és so­kan nem is értik, mit takar, egyszerűbb, ha azt mondom, kisfilmet készítettem. Két kis- filmmel neveztem be az Idősek Határon Átívelő Kulturális és Művészeti Vetélkedőjére, ahol elnyertem a zsűri különdíját. A díj önmagában nem érdekes. Sokkal fontosabbnak tartom, hogy a filmekkel sikerült meg­érintenem az emberek lelkét. (Közben bekapcsolja a számí­tógépet, és elkezdődik a házi ve­títés. Meghitt percek következ­nek a szobában doromboló macskákkal és a kályhában pat­togó tűzzel. Az egymást követő felvételeken az erdők mesevilá­ga, ezer ránc mögül mosolygó arcok és tekintetek villannak fel intim közelségből. Margit asszony hangja - az Ave Mariát dalolja - lágyan, balzsamosan tölti be a teret. Az utolsó felvétel után a néző torkát szorító gom­bóctól mély csend telepedik a szobára.) Tisztelet a távozónak Szokatlan, különös felvéte­lek fákról és zavarba ejtően közeli,-intim pillanatok em­berekről... Mikor készültek ezek a felvételek? A természetfotók az elmúlt két-három évben, de van közöt­tük néhány régebbi. Ez utóbbi­ak egy része még szülőfalum­ban és riportútjaimon készült. Hol születtél? Mennyire volt meghatározó a környe­zet, ahol felnőttél? Erre egy haikuval válaszol­nék: Ne kérdezd, honnan jöt­tem e tiszta szívvel, csak nézd, mit hoztam. Egyébként Rá- rósmulyadról származom egy nagyon egyszerű családból. Otthon nem volt szinte egy könyvünk sem. Kérdésemre haikuval vála­szoltál. Saját versed? Igen. Az utóbbi években éreztem rá az ízükre. Tömören, ütősen fejezik ki a lényeget. Ugyanakkor nem biztos, hogy első olvasatra megértik őket. Kicsit olyanok, mint a fotóid? Van köztük hasonlóság. Ép­pen ezért a kisfilm készítésénél fontosnak tartottam, hogy saját haikuimat használjam. Költő és író barátaim közül sokakat meg­ihlettek a felvételeim. Vannak fotók, amelyekhez több haiku is született. Ezeket a kiállításokon nagy szeretettel fel is haszná­lom. A képeimnek ugyanis nem szeretek címet adni. A szobák falát a fotóid mel­lett a festményeid díszítik. Ez is egy új oldalad? Festeni nyugdíjba vonulá­som után kezdtem. A festés új lehetőséget, távlatokat nyit számomra. A festés a képi áb­rázolás olyan formája, ahol a fényképezéstől eltérően a fan­tázia szabadon szárnyalhat. Korábban nem gondoltam ar­ra, hogy egyszer festeni fogok. Festő barátaimnak néha vicce­sen meg is jegyeztem: nem saj­náljátok összemázolni ezt a szép, fehér vásznat? A fotózás, a haikuírás és a festés mellett mire futja még energiádból? Hóbortom lett a faragás is. Elsősorban használati tárgya­kat készítek. Ezek egy részét a Humorinas műsoromban is bemutattam. Ilyen a sztereó fakanál, a fafejű fakanál, a nyugdíjas diótörő kalapács és a visszapillantó tükörrel, lámpá­val és szájharmonikával felsze­relt sztereó kapa is. Akkor másként teszem fel a kérdést: a haikuírás, a fes­tés, a faragás és a poénkodás mellett jut még időd a fotó­zásra? Időm az lenne, csak sajnos a gépem már kicsit öregecske, és a nyugdíjból nem futja újra. így egyre kevesebbet fotózok, in­kább az archívumom rendez­getem. Néha bosszankodom is. Főleg az elharapódzó fotózási trend miatt. Ma már bárki ké­szíthet fotót. A mobiltelefonok beépített fényképezőgépe le­het, hogy többet tud, mint az én öreg Nikonom, de nagyon kevés és ritka ajó fotós. Mi kell ajó fotóhoz? Elsősorban alázat. A jó fotó nem ott keletkezik, ahol a vi­lágra jön. Korábban fogan va­lahol belül. Ez viszont csak ak­kor lehetséges, ha a talaja át van itatva tisztasággal, tisztes­séggel és emberszeretettel. Kiből lehet tehát jó fotós? Abból, aki láthatatlanná tud válni. Ez nekem velem született tulajdonságom. Vannak embe­rek, akik egy terembe lépve azonnal a társaság középpont­Kárókatona - moszatból jába kerülnek, és magukra irá­nyítják a figyelmet. Én szeretek láthatatlan maradni. Persze, ha a helyzet úgy kívánja, másként is tudok viselkedni. Szóval a láthatatlanná válás ugyanolyan elsajátítható tulajdonság, mint a közszereplés. Vannak tanítványaid? Én senkinek nem jutok eszé­be. Soha nem hívtak egyetlen táborba se, így tanítványaim sincsenek, akiknek átadhat­nám a tapasztalataimat. . Ezt panaszként mondod? Nem, csak tényként közöl­tem. A támogatók sosem keres­tek engem, és sajnos az én pró­bálkozásaim is sikertelenek voltak. így viszont egyre nehe­zebb megszervezni egy-egy ki­állítást, vetítést. Egy új fotó­összeállítás költségeit már nem tudom fedezni a nyugdíjamból. Megpróbálok alkalmazkodni a helyzethez. Például azzal, hogy diaporámákat készítek. Ha fel akar valaki fedezni, igyekeznie kell, már 72 éves vagyok. (Távozóban vagyunk, ami­kor fejéhez kap: a cikkben em­lítsük meg két közreműködő nevét: Nagy Margitot, aki éne­kével és Peck Esztert, aki Kürti Anna versével járul hozzá a két kisfilm - Fák-lények-ámyékok és a Fennmaradni, avagy virtu­ális szobor a mindenkori pa­rasztembernek - sikeréhez, amit eddig több mint négyez­ren láttak.) Elárvult udvar m&m. Jpg jskasjlOjj !- ■ Bfe r liwl A Horgásznapló havi bontásban mutatja be az aktuális horgászati lehetőségeket és feladatokat, külön-külön helyet adva a horgászhelyek, a felszerelések, fogások, időjárási megfigyelések leírására. Minden hónapban közli egy-egy jellegzetes halétel elkészítésének receptjét, és helyet ad további egyéni receptek feljegyzésére. A kötet végén szereplő táblázatok hasznos információkat tartalmaznak.­Az ajánlat 2015. március 12-ig tart. megrendelőlap- HORGÁSZN APLO darab 7 €/ darab + postaköltség Keresztnév: Utca, házszám Település: Telefonszám: Dátum: Vezetéknév: Postai irányítószám: E-mail: Aláírás: A kitöltött és aláírt 02/59233 266, E-mail: marketing@ujszo.com, Tájékoztat AI. Nagy László szögvégi otthonában (A szerző felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom