Új Szó, 2015. február (68. évfolyam, 26-49. szám)

2015-02-18 / 40. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2015. FEBRUÁR 18. Gazdaság és fogyasztók - hirdetés 5 Görögország megint nem egyezett meg az eurózónával, a jelenlegi hitelkeretet makacsul elutasítja Rövidesen elfogy Athén pénze A mostani görögök még mindig azt hiszik, hogy a régi spártaiak erejével bírnak. Annak idején a perzsákat megverték, az eurózóna sáncát viszont eddig még nem vették be. Kormánya kockázatos kiállását támogató tüntető az athéni parlament előtt. (TASR/AP) Brüsszel/Athén. Péntekig adtak időt az euróövezet tagállamai hétfőn az athéni kormánynak arra, hogy hivatalosan is kérje a jelenlegi görög program átmeneti meghosszabbí­tását, ami időt és lehető­séget adna a jelenleginél rugalmasabb feltételek ki­tárgyalására. A görög pénzügyminiszter eluta­sítja ezt az ultimátumot. Athénnak március elejéig van elegendő pénze az összeomlás elkerülésére. ÖSSZEFOGLALÓ Egy héten belül a második görög kérdésnek szentelt pénz­ügyminiszteri ülés fulladt ku­darcba hétfőn késő este, miután Janisz Varufakisz görög pénz­ügyminiszter elutasította az eu- rócsoport tagjai által elé tett, a jelenleg futó program meg­hosszabbítására vonatkozó ter­vezetet. A Görögországnakhite- lező európai partnerek válaszul néhány napos gondolkodási időt adtak Athénnak arra, hogy hivatalosan is kezdeményezze a február 28-án lejáró görög program néhány, maximum 6 hónappal történő meghosszab­bítását. Pierre Moscovici, az Eu­rópai Bizottság gazdasági ügyekért felelős biztosa szerint ennek nincs is alternatívája. Az eurócsoport cserébe kész az átmeneti hosszabbítás ideje alatt a jelenleginél rugalma­sabb feltételekről tárgyalni, fi­gyelembe véve a mentőcsomag és megszorítás ellenes prog­rammal január végén választást nyert új görög kormány bizo­nyos igényeit. Ezt Jeroen Dijs- selbloem, az eurócsoport elnö­ke mondta a tanácskozás után. „Az első lépés a hosszabbítás, és utána beszélhetünk a tartalom­ról. De nem fordított sorrendben” - szögezte le a hol­land pénzügyminiszter, megje­gyezve, a látszólag szavakon va­ló lovaglás mögött kemény poli­tikai vita húzódik meg. Arra a kérdésre, hogy mi történik már­cius 1-jén, miután a mentő­program lejár, a holland pénz­ügyminiszter azt válaszolta, hogy minden finanszírozási ne­hézséggel szembesülő tagállam kérhet segítséget, de az mindig pénz és ahhoz kapcsolódó felté­telek párosításával érkezik. ,A történelem azt mutatja, hogy Európának soha semmi jó nem sült ki az ultimátumokból. A görög kormány nem blöfföl. Mi egy méltányos megállapo­dást szeretnénk. Egy teljesen új szerződést, amit két egyenran­gú partner ír alá, nem pedig egy gyarmattal iratnak alá” - szö­gezte le a görög pénzügymi­niszter. Arra a kérdésre, hogy akkor most elfogadja-e vagy sem az eurócsoport ajánlatát, Varufakisz közölte: „Néhány napon belül félúton találkozni fogunk. Európa úgy fog tenni, ahogy mindig: jó és méltányos megállapodást fog kötni.” Elemzők szerint a görög állam­csőd nagyon rossz üzenetet küldene az eurózóna egészéről, és ezzel más országoknak is gondot okozna. Meredeken drágult tegnap Londonban a görög államadósság-törlesztési kockázat ellen kínált ügyletek díjszabása, miután nem szüle­tett megállapodás a további gö­rög adósságkonszolidáció felté­teleiről. Londoni pénzügyi elemzők értékelései szerint je­lentősen nőtt annak az esélye, hogy Görögország távozni kényszerül az euróövezetből, és már e héten eldőlhet, hogy ez bekövetkezik-e. Miközben az új kormány a végsőkig ellenáll a hitelezők nyomásának, addig Alekszisz Ciprasz miniszterelnök Sziriza pártja otthon alpári stílusú unió- és németellenes hecc­kampányt folytat. EU-zászlókat égető, civilnek látszó tünteté­seket szerveznek a párt athéni központjából, ahol még a plakát jelszavait is megfestik a tünte­tőknek. A Sziriza szócsövének számító napilap, az Avgi a múlt héten odáig süllyedt, hogy a német pénzügyminisztert náci egyenruhában ábrázolta és a karikatúra szerint azt mondat­ják a miniszterrel: „Ragaszko­dunk hozzá, hogy szappant csi­náljunk a zsírotokból!” A kor­mány eddig nem határolódott el a pártlap stílusától, a Sziriza pedig szárnyal az új közvéle­mény-kutatások szerint. (MTI, Kitekintő, PrivatB.) 14 hét alatt kiürülnek a görög bankok Athén. A görögök hetente átlagosan 2 milliárd eurót vonnak ki a bankokból. A JP Morgan bankház szerint ha ez a tempó marad, 14 hét múlva fogynának ki a bankok a kifizethető pénzből. Az amerikai bankház számításai azt mutatják, a gö­rög kereskedelmi bankoknak az Európai Központi Bank által nyújtott 108 milliárdból már csak 28 van meg, a többit a beér­kezés pillanatában felhasználták. így számolták ki a 14 hetet, ami után teljessé válna a görög államcsőd. Persze, ha véletle­nül pánikszerűvé válna a pénzfelvétel és megnőne a heti mennyiség, ez az idő értelemszerűen lerövidülne. Ez a tény is nyomást gyakorolhat a görög kormányra, hogy az egy héten belül megrendezendő újabb eurózónás találkozón minden­képpen fogadja el a jelenleg érvényben lévő és február végén lejáró program átmeneti meghosszabbítását. (Privátbankár) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Feketegazdaság Szlovákiában Pozsony. Szlovákiában az árnyékgazdaság aránya las­san csökken: 2008-ban még a bruttó hazai össztermék (GDP) 16 százalékát tette ki, ami 10,4 milliárd eurónak fe­lelt meg, napjainkban az arány 15 százalékra mérsék­lődött, ami 11 milliárd eurót jelent - derült ki a Visa pénz­ügyi csoport tanulmányából. Ez még mindig magas arány, hiszen Ausztriában 8%-os a feketegazdaság súlya. Cseh­országban a feketegazdaság forgalma a cseh bruttó hazai termék 15,4%-át teszi ki. A Visa szerint az árnyékgazda­ság leginkább Kelet-Európá- ban elterjedt: GDP-részese- dése Bulgáriában 31%, Ro­mániában, Horvátország­ban, Litvániában és Észtor­szágban 28%, Lengyelor­szágban 24%, Magyarorszá­gon 22%. (MTI, SITA) Zuhan az ukrán gazdaság Kijev. Felgyorsult az ukrán gazdaság visszaesése a tava­lyi negyedik negyedévben, az ukrán statisztikai hivatal tegnap közzétett jelentése szerint a hazai össztermék (GDP) 15,2%-kal csökkent 2013 utolsó negyedévéhez képest. A harmadik negyed­évben 5,1%-kal, a második­ban 4,6 százalékkal, az első­ben pedig még csak 1,1%-kal zsugorodott a gazdaság éves összehasonlításban. Az ada­tok kiszámolásakor nem vet­ték figyelembe a háború súj­totta övezetek egy részét, va­lamint az Oroszország által annektált Krím félszigetet és Szevasztopolt sem. Az ukrán kormány várakozása szerint tavaly 7-7,5%-kal zsugoro­dott a gazdaság, az idei évben pedig várhatóan 5,5%-os lesz a visszaesés. Az ukrán GDP utoljára 2013 utolsó negye­dévében nőtt. (MTI) 10 százalékkal több utas Pozsony. A kedvezményes heti és havi vonatjegyek be­vezetését követően 10%-kal nőtt a bérletet vásárlók szá­ma - derül ki a szlovák vasút­társaság közleményéből. A kormány februárban 50%-os kedvezményt vezetett be azok részére, akik minden nap vonattal közlekednek munkahelyükre. (TASR, ie) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK I VALUTA ÁRFOLYAM | VALUTA IKB Angol font 0,7434 Lengyel zloty 4,4467 Q Cseh korona 27,619 Magyar forint 307,81 n Horvát kuna 7,725 n Román lej 4,4467 Q Japán jen 135,61 Q Svájci frank 1,0631 D Kanadai dollár 1,4125 U USA-dollár 1,1415 a VÉTEL - ELADÁS I BANK 1 DOLLÁR I I CSEH KORONA FORINT Sberbank 1,18-1,11 28,46-26,80 320,32-292,73 OTP Bank 1,19-1,09 28,85-26,41 320,21-293,22 Postabank 1,18-1,10 28,59-26,66­Szí. Takarékpénztár 1,18-1,10 28,37-26,80 320,31-,73 Tatra banka 1,18-1,11 28,46-26,80 318,80-294,58 ČSOB 1,17-1,11 28,33-26,92­Általános Hitelbank 1,18-1,11 28,48-26,82 320,61-292,99 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) A Telekom kisebbségi tulajdonrészéért kapott pénzből bevásárolnának Villamosműveket venne Fico (Képarchívum) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A kormány több­ségi tulajdonrészt szeretne sze­rezni a Szlovák Villamos Művekben (SE). A nem kevés pénzt a Slovak Telekom ki­sebbségi részvénycsomagjának privatizációjából teremtenék elő. Az elképzelést elsőként a Hospodárske noviny szellőztet­te meg, amelynek Robert Fico szóvivője nyilatkozott a témá­ban. „A kormány keresi a lehe­tőségét, hogy hogyan tudná erősíteni befolyását néhány ál­lami cégben, például a villamosművekben, a Slovak Telekomban lévő kisebbségi résztulajdon kárára” - mondta Beatrice Szabóová. A Telekom többségi tulajdonosa a német Deutsche Telekom, a kabinet az elmúlt hetekben döntött ar­ról, hogy megszabadul 49%-os részvénycsomagjától. A Szlo­vák Villamos Művekben az ál­Erdeklődik az állam lamnak jelenleg 34%-os része­sedése van, a 66%-os többségi csomag tulajdonosa az Énei. Az olasz állami energetikai cég a következő hónapokban fogja eladni saját részesedését. Szakértők szerint a Telekom 49%-os részesedéséért nem fog annyi pénzt szerezni a kormány (az eladásból 600-800 millió eurót várnak), hogy meg tudja venni a villamosművek többsé­gi tulajdonrészét (ennek értéke 3 milliárd euró felett van). Elemzők szerint lehet, hogy a kabinet megelégszik a részvé­nyek egy részével, kérdéses, az Éneinek megéri-e szétválaszta­nia az eladásra szánt részvény- csomagját. (MSz) Melléklet az Új Szóban! Február 19-én keresse kedvenc napilapjával együtt az újságárusoknál! •IA tartalomból: • Mérgező dísznövényeinket kiirtani nem kell, de ismerni igen! • Elvirágzás után dobjuk ki a csodaszemet • Kedvencünk volt és marad a ciklámen és a csuporka • Kora tavasszal metsszük vissza a szomorúfüzet

Next

/
Oldalképek
Tartalom