Új Szó, 2015. február (68. évfolyam, 26-49. szám)

2015-02-17 / 39. szám, kedd

www.ujszo.com FOCITIPP ■ 2015. FEBRUAR 17. SPANYOL BAJNOKSÁG H delmet a hitetlenséggel szemben, de végül a külföldről hozott szellemi erő lett-az, ami sikerre vitte a spa­nyolokat 2008-ban. Ám a folyamat itt nem állt meg. Ha létezik spanyol kisebbségi étzés a nemzetközi mezőnyben, annál inkább létezik katalán kisebbségi érzés Spanyolországban. A katalá­nok - és közte az FC Barcelona - nehezen feledik a Real Madrid évti­zedes uralkodását, nehezen lépnek túl azon, amit a múlt súlya teher­ként rájuk ró. Az ebből való kiutat a válogatott sikere hozta el, ahogy azt Xavi elmondta a Luis Aragonés halálakor írt nyílt búcsúlevelében. „Luis egy olyan időszakban hitet­te el velem, hogy fontos vagyok, amikor az önbecsülésem éppen a mélyponton volt. Megadta nekem, hogy teljes mértékben önállóan irá­nyíthassak egy csapatot, ami koráb­ban soha nem volt adott számomra a Barcelonánál. Te vagy itt a főnök! - mondta nekem - a felelősséget pedig én vállalom. Ügy döntött, hogy visszaállítja az önmagamba vetett hitet. Neki köszönhetem, hogy megkaptam a torna karrierje szamokban MESSI folyamat megforduljon. A tanít­ványokból szinte egyik pillanatról a másikra mesterek lettek. Az an­golok felismerték, hogy leszakad­tak a futball élvonalától, és sorban csábítják magukhoz a spanyol já­tékosokat - de szakembereket is­igyekezvén eltanulni a sikerük tit­kát. Az első fecske (Nayim, 1992 Barcelonából a Tottenhambe) óta 2008-ig mindösszesen har­mincnégy spanyol játékos igazolt a Premier League-be. 2008 után napjainkig már negyvenkilencen, közte olyan nevekkel, mint David Silva, Roberto Soldado, Alvaro Negredo, Juan Mata, Jesus Navas, Cesc Fábregas, Santi Cazorla, vagy Diego Costa. A 2008-at megelőző időszakból alig néhányan tudnak közülük emléke­zetes pályafutást beíútni, így Luis García, Xabi Alonso, Cesc Fábregas és Fernando Torres azok, akiket így említhetünk. 2008 után az át­igazolás mértéke dömpingszerűvé vált azzal, hogy a tehetségek nagy számban érkeztek Angliába, de az­zal is, hogy a játékosok immár nem elsősorban közép- vagy kiscsapatok célpontjai, de a bajnoki élvonal alapemberei. És a mindennapok sporthíreinek központi alakjai. f A Levante ellen 300. bajnoki mérkőzé- ^ š ■% sét játszott a Barcelonában, ezeken a ß 'ísgr meccseken összesen 269 gól szerzett (ligarekord), és 106 gólpasszt osztott ki A hétvégi mesterhármasával befogta Cristiano Ronaldót a spanyol bajnokságban elért triplák tekintetében, immár közös csúcstartók Minden versenysorozatot beleértve Messi már 31 mesterhármasnál jár klubjában, ez spanyol csúcsbeállítás A La Liga 2014/15-ös szezonjában Messi 26 gól mellé 13 gólpasszt is adott - az utolsót szintén a Levante elleni meccsen Neymarnak. Cristiano Ronaldo 38 „pontnál" jár: 28 gól és 10 gólpassz Zsinórban ez a hetedik olyan szezon, amelyben Messi legalább 40 gólt szerez a válogatottban és a klubcsapatában összesen (41-48-57-82- 69-48 és 40 a jelenleg is zajló szezonban) nyolok a válogatotthoz érkeztek. Fernando Torres, Xabi Alonso, Cesc Fábregas, Pepe Reina - majd később Gerard Piqué - lettek azok, akik bebizonyították a spanyolok­nak, hiába gondoltak magukra „Espana de Cojones”-ként (Tökös Spanyolhon), ez a hozzáállás kö­zelében nincs annak a határozott­ságnak, keménységnek, és legfő­képp győztes mentalitásnak, amit ők Angliában megtapasztaltak, és személyiségük részévé tettek. Luis Aragonés sportpszichológusokat alkalmazva, minden nap a pozitív gondolkodás fontosságát bizonyít­va időben felvette a küz­szinte egy csapásra rivaldafénybe került, a világsajtó immár tőlük volt hangos, nem kizárólag Messitől vagy Cristiano Ronaldótól. Anglia és Spanyolország: együtt, egymás ellen Az évtizedeken keresztül háttérbe szoruló spanyolok és katalánok pillanatok alatt az angol, brazil, német világsztárokhoz hasonló népszerűségre tesznek szert, de en­nél is fontosabb, hogy fejben ké­pesek lettek győzni a legnagyobb tornákon is. A spanyolok elsősor­ban a Premier League-nek köszön­hetően jutottak világuralomra, hogy alig néhány évvel később a Spanyolországnak sikeressége érde­kében Angliától kellett megtanul­nia a futball küzdőszellemét, most Anglián a sor, hogy Spanyolország­tól tanulja a futball művészetét. Évtizedes fotballnagyhatalmak, akik nem szégyellik önmaguk előtt is beismerni hiányosságaikat és ta­nulni másoktól. Miközben vannak fútballkishatalmak, akik továbbra is töretlenül hisznek önmaguk zárt világában, elutasítva minden olyan kezdeményezést, amely a „kárté­kony külvilágból” érkezik. Manchester City—FC Barcelona. Mesterek és tanítványok, tanítvá­nyok és mesterek. Hogy melyik szerep kié lesz a közeljövőben? Ha­marosan kiderül. Barkóczi László A spanyol bajnokságban szerzett újabb mesterhármasával befogta a német Klaus Fischert az öt topli­ga összesített, örökös góllövő­listáján. Messi előtt Silvio Piola (Olaszország) áll 274 góllal, a listát Gerd Müller vezeti 365 találattal legjobbjának járó címet, még akkor is, ha ő mindig tagadta ezt.” Az FC Barcelona történelmét min­dig is meghatározta a ki nem mon­dott alapelv, melynek értelmében a spanyolok mindig csak szürke háttérszerepet töltenek be a csa­patban, a csillogás pedig a külföl­di sztároknak jut. Kubala, Cruyff, Maradona, Ronaldo, Rivaldo, Ronaldinho a sztárok, Migueli, Rexach, Guardiola pedig minden értékük és kiválóságuk ellenére is „csupán” háttérszereplők. Ám 2008-ban eljött a pillanat, ami­kor a világ megtanulta másként emlegetni a „szürke eminenci­ásokat”. Puyol, Xavi és Iniesta á0* Mir,den sorozatot beleszámítva Messi gj“|| § I 555 meccsen lépett pályára a Barcelo- \tß ssF nában, ezeken 436 gólt szerzett és 173 gólpasszt adott David Silva, a Manchester City legjobbja egyben a spanyol válogatott kulcsembere is

Next

/
Oldalképek
Tartalom