Új Szó, 2015. február (68. évfolyam, 26-49. szám)
2015-02-02 / 26. szám, hétfő
4 Vélemény És háttér ÚJ SZÓ 2015. FEBRUÁR 2. www.ujszo.com KOMMENTAR Mikor fontos a polgár? KOCUR LÁSZLÓ Február 1 -jén, vasárnap lépett hatályba az a miniszteri rendelet, amelynek értelmében, egyedi elbírálás alapján visszakaphatják szlovák állampolgárságukat azok, akik korábban azért vesztették el, mert más állam állampolgárságát vették fel. A szlovákiai jogi környezetben bevett gyakorlat, hogy a törvények alól, indokolt esetben a végrehajtó szerv kivételt adhat. Hétvégémé az utakon kamionstop van, de például éppen az elmúlt hétvégén a pénteki hóhelyzet miatt engedélyezték a kamionoknak a célállomásig közlekedést. Van ilyen. A törvényhozásnál alacsonyabb szerv általi kivételadás lehetősége nem rossz, különben - a fenti példánál maradva - minden hóvihar esetén parlamenti ülést kellene összehívni, hogy szegény kamionosokne fagyjanak meg az utak mentén várakozva. A kivétel által annak alanya kivételes pozícióra tesz szert, kivétetik a törvény hatálya alól. Ha azonban a kivételt általánossá tesszük, értelmét veszti, mivel megszűnik kivételes volta. Éppen ez történik a Robert Kaliňák belügyminiszter hozta kivételes miniszteri rendelet által. 2010-ben, Robert Fico első kormányának végnapjaiban, a magyar egyszerűsített honosításra reagálva terjesztette be drákói szigorú törvényét, mely azonnal a szlovák állampolgárság elvesztésével sújtotta a más állam állampolgárságát felvevőket, napjainkig mintegy 970 személyt. A sebtében megalkotott törvény a fürdővízzel kiöntött gyerek tipikus esete, ugyanis nem elsősorban azokat érintette, akik ellen meghozták. Kaliňák rendelete eleve nem számol az egyszerűsített honosítás keretében elvesztett szlovák állam- polgárság visszaadásával, azt ugyanis a rendelet külföldi lakhelyhez köti. A szabályozásnak van egy olyan kitétele is, hogy a külföldi lakhely mellett a kérelmezőnek szlovákiai tartózkodási engedéllyel kell rendelkezni. Gondoljuk át, mennyire életszerű ez a helyzet... Az állampolgársági törvény alól már eddig is adható volt kivétel, ha azt az ország érdeke úgy kívánta. Általában sportolók esetében szoktak ehhez folyamodni. A belügyminiszteri rendelet a kivételadási folyamatnak ezt a részét is meghagyja. Tehát a szlovák állampolgárság akkor szerezhető vissza, ha az Uletőnek van külföldi lakhelye, szlovák tartózkodási engedélye, és még e haza érdekei is úgy kívánják. A kérelmeket a járási hivatalok, mint alacsonyabb szintű államigazgatási szervek fogják elbírálni. Valószínűleg az állam számára való hasznosság értelmezéséhez nagyon liberálisan kell viszonyulniuk. Mert azt, hogy egy Anasztázia Kuzmina honosítását megkívánja-e az állam érdeke, relatíve könnyű eldönteni. De annak a helyében nem szívesen lennék, akinek azt fog kelleni eldönteni, hogy egy karosszérialakatos, egy nyugdíjas vagy egy Linux-rendszergazda visszahonosítása államérdek-e. Mert a 970 állampolgárságát vesztett bizonyára nem mind élsportoló vagy Nobel-díj várományos tudós elme. Persze, az is lehet, hogy a hivatalok nem fogják ilyen mélységeiben vizsgálni a társadalmi hasznosságot, megelégszenek azzal is, ha a kérelmező nem magyar. FIGYELŐ Merkel miatt pezseg Pest Kormányellenes tüntetés és kiterjedt útlezárások sora kíséri Angela Merkel német kancellár mai budapesti villámlátogatását. Tegnap délután a Tavasz jön - Orbán megy! elnevezésű tüntetés volt a Kossuth téren. A megmozdulások szervezői szerint Merkel látogatása jó alkalom, hogy megmutassák, Magyarország nem kér Orbán maffiaállamából és antidemokratikus kormányzásából. Látványos meglepetések nem várhatók Angela Merkel látogatásától, noha az összetett magyar-német viszony talán kívánna némi fordulatot. Ezért is ismételgethette a látogatás közeledtével mind sűrűbben a magyar kormányoldal azt a reménykedését: „Nem érezzük, hogy kritizálni jönne”. Kai-Olaf Lang tekintélyes politikai elemző szerint a berlini koalíció egyetért abban, hogy a mai világhelyzetben nem szabad elszigetelni Magyar- országot. Ami még nem zárja ki a „kritikus pragmatizmust”: a célokba, feladatokba öltöztetett bírálatok megfogalmazását. Lieserole Cyrus, Németország magyarországi nagykövete a Népszabadságnak adott szombati interjújában ennek példáját szolgáltatta, amikor kifejtette: „A német vállalatok érzékenyen reagálnak a korrupcióra. A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara 2014-i jelentése szerint a cégek véleménye az átláthatóság és a korrupció tekintetében kedvezőtlenebb lett. A gazdasági szereplőktől érkező panaszokat mi az illetékes magyar kormányszervek elé tárjuk”, (infovilág, ú) Kicsit úgy vagyunk a beiratkozásokkal, mint a népmesében a szegény ember a három kívánságával Beiratkozási kampánycsőd De most komolyan. Elhiszi valaki, hogy a beiratkozási kampányoknak van értelme? Elhiszi valaki, hogy a szülő eltűri, hogy valakik holmi nyelvészeti-tudományos kimutatásokra, és néhány bejáratott közhelyre hivatkozva megmondják neki, mi a jó a gyerekének, és hova kellene őt beíratnia? VERES ISTVÁN Biztosan vannak kivételek, de az iskolaválasztásnak az esetek nagyon nagy többségében sokkal prózaibb szempontjai vannak. Melyik a lakhelyhez vagy a szülő munkahelyéhez legközelebbi iskola? Hova járt(t) a nagy testvér? Melyik iskolának van a környéken (nem)jó híre? A döntést a szülők január közepére már meghozzák, vagyis nem valószínű, hogy az évente ilyen tájt felbukkanó beiratkozási kampányok (internetes videók, plakátok, óvodai beszélgetések) komolyabb hatással bírnának a szülők választására. Kicsit úgy vagyunk a beiratkozással az elmúlt huszonöt évben, mint a népmesében a szegény ember a három kívánságával. Nagy örömében hirtelen kívánt egy ostobaságot, majd az asszony is, a harmadikra pedig inkább azt kérték, hogy legyen inkább minden úgy, mint az elején. Szlovákiában 2015-ben ott tartunk, hogy nem ismerjük a magyar elsősök pontos számát. Vannak ugyan hivatalos és nem hivatalos kimutatások, amelyekben a közös igazgatású szlovák-magyar tannyelvű iskolák diákjai vagy szerepelnek, vagy nem, a tavalyi nulladikosok meg a bukottak számát ki kell vonni, majd hozzáadni valami mást... satöbbi satöbbi. Miért nem lehet az információs technológiák korában gyerekre pontosan minden év szeptember végére megszámolni a szlovákiai magyar elsősöket? Nincs aki megszámolja őket? Tele vagyunk több évtizedes múltú, kiépült struktúrákkal rendelkező ilyen-olyan szervezetekkel, amelyeknek ha nem is minden településen, de minden másodikban van alapszervezetük. Miért nem lehet járási, megyei bontásban évente grafikonokkal elmagyarázni a nyilvánosságnak: ebben meg abban a régióban hosszú ideje csökken a magyar elsősök száma, amott kicsit növekszik. Itt kellene belehúzni, népszerűsíteni, vállalkozóktól, cégektől, ismert emberektől esetleg adományokat gyűjteni, az iskolakezdőket tanszerekkel, buszbérlettel megszponzorálni, hogy lássák, érezzék, figyel rájuk a közösség. Miért nem jutott ez még eszébe egyik országos, politikai vagy nem politikai szervezetnek? De nem is így szól a kérdés, mert nyilván eszükbe jutott. Miért nem csinálták meg? Január-februárban minden évben kiadnak néhány közleményt: mi így próbáljuk meggyőzni a szülőket, mi meg amúgy. Aztán egy évig csend. Nyersen hangzik, de a Rákóczi Szövetség és a Bethlen Alap támogatásának (vagy ahogy néhány szülő emlegeti, a Betlehem-pénz) éppen azért van súlya (akinél van), mert kézzel fogható támogatást nyújt a családnak. Persze mondhatjuk, hogy azoknál a szülőknél, akiknél ez a mérleg nyelve, már megette az egészet a fene. De ha visszatekintünk arra, hogy az elmúlt 25 év során mennyire lettünk profibbak a beiratkozási kampányok terén, ugyanezt állapíthatjuk meg. —.— MOST MELYIK KOCSMÁBA MÉSZ HARCOLNI A HAGYOMÁNYOS CSALÁDÉRT? . __________1 (Ľ ubomír Kotrha karikatúrája, Financial Times brit lap: ideiglenesen az egész európai baloldal elvesztette a józan ítélőképességét Csak nyárelőig tarthat ki a görög költségvetés MTT-ÖSSZEFOGLALÓ A német kormány szerint Görögországnak hamarosan 20 milliárd eurós mentőhitelre lehet szüksége a rendezetlen államcsőd veszélyének elhárítása céljából, és hajlandó is tárgyalni az Alekszisz Ciprasz vezette görög kormánnyal az újabb támogatásról - írta a Der Spiegel. A német pénzügyminisztérium spekulációnak minősítette a magazin cikkét, és hangsúlyozta, hogy ilyen ügy „egyáltalán nincs napirenden”. A Der Spiegel szombati számában azt írta, Berlin szerint komoly veszély, hogy Görögország nem kilép, hanem „kibotlik”, szándékai ellenére távozásra kényszerül a valutaunióból. Az adóbevételek csökkenése és a privatizáció leállítása miatt egyre szűkösebbek a belső források, a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Európai Központi Bank (EKB) és az Európai Unió alkotta hitelezői trojka támogatási programja pedig február végén lejár, így a külső forrás is elapadhat, a pénzpiacokról viszont továbbra sem finanszírozható a görög állam működése - vélekednek a német kormány szakértői, akik szerint Görögországot a rendezetlen államcsőd és az euróöve- zetből való kényszerű távozás veszélye fenyegeti. A Der Spiegel szerint nemcsak Németország, hanem Franciaország és Olaszország sem kíván engedni a görögöknek ebben a kérdésben. Az övezet több tagjánál - Portugáliában, Írországban, Spanyolországban - pedig keményreformokat hajtottak végre, és ezek a kormányok nem gondolják úgy, hogy Ciprasz- nak felmentést kellene adni. Nem húzza ki a görög költségvetés nyárig - addig tartalékaiból és folyó bevételeiből finanszírozhatja kiadásait -, már hamarabb kifuthat a pénzéből az új kormány, ha folytatja az EU és az IMF támogatásáért,cserébe vállalt szigorítások feloldását - állítja a Financial Times. Sokan abban bíztak, hogy Alekszisz Ciprasz, a radikális baloldali Sziriza vezetője hatalomra kerülésével békülékenyebb hangot üt meg az EU-val és főként Németországgal szemben. Ehelyett az első kormányülésen olyan intézkedéseket hoztak, amelyekkel kiboríthatják a németeket. Leállították a legnagyobb görög kikötő és a fő közüzemi szolgáltató többségi tulajdonának eladását. Újraindítják az állami műsorszolgáltatót, amelyet elszálló költségei miatt az előző kormány bezárt. Visszavesznek több ezer közalkalmazottat, akiket a takarékossági csomag miatt kellett elbocsátani. Megszüntetik a receptdíjat és a vizitdíjat, újra bevezetik a kollektív szerződések rendszerét. Visszaállítják a nyugdíjak korábbi szintjét és visszahozzák a 751 eurós havi minimálbért. Az utóbbit a hitelezők nyomására vitték le 589 euróra. Gideon Rachman, a pénzügyi lap szakírója úgy látja, ideiglenesen az egész európai baloldal elvesztette a józan ítélőképességét. Ciprasz győzelmét nagy ováció fogadta, egyes cikkek a munkásmozgalom klasszikus hőseihez, a baloldali mártírokhoz hasonlítgatják. Aztán, ha a Sziriza próbálkozása elbukik, majd előkerülnek a jól ismert összeesküvés-elméletek: a németek, a bankárok, valamint a CIA okolása a kudarcért.
