Új Szó, 2015. február (68. évfolyam, 26-49. szám)

2015-02-13 / 36. szám, péntek

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2015. FEBRUÁR 13. www.ujszo.com A szlovák és a cseh dokumentarizmus Berlinben Koza és Daniel világa Százötven éve született a derűs élet ábrázolója, Csók István kétszeres Kossuth-díjas festőművész Indul a Csók 150 - emlékév Csók István: Műteremsarok AZ EMLEKEV ESEMENYEI A Csók 150 elnevezésű emlékév nyitányaként ko­szorúzást tartottak Budapes­ten, a Fiumei úti Sírkertben Csók István festőművész sír­emlékénél. Az emlékév kere­tében a festő csaknem 70 al­kotását és több személyes tárgyát felvonultató kiállítás nyílik az évfordulón Buda­pesten a Várkert Bazárban. A derűs élet festője című tárla­ton látható válogatás öt na­gyobb tematikus egység köré szerveződik: a műterem-áb­rázolásokra és azon belül is elsősorban az aktokra, a né­pies zsánerképekre, a keleti tárgyakat megjelenítő fest­ményekre, az eszményi ott­hon bemutatására, valamint a Balatont és ä velencei Lidót ábrázoló, az idilli kertet megörökítő tájképekre fóku­szál. Az események sora Csók István mellszobrának avatásával folytatódik a festő cecei emlékházánál, a Ma­gyar Nemzeti Bank emlék­érmet bocsát ki, és számos egyéb program mellett Csók­majális is lesz. (MTI, ú) (Képarchívum) KIKÜLDÖTT MUNKATÁRSUNKTÓL Berlin. Társadalmi problé­mákra érzékeny cseh és szlovák filmesek mutatták be alkotása­ikat a Berlinalén. A Koza és a Danielfiv svét is olyan társa­dalmi csoportokról szól, ame­lyeknek hangját szinte sosem halljuk, de az alkotók eltérően közeledtek az alanyukhoz. A szlovák Ivan Ostrochovský dokumentumfilmesként kezdte pályáját, a Koza az első játék­filmje, melynek története a való­ságból indul ki, amatőröket sze­repeltet, és nem hagyja el a dokustilust sem. A Rózaként is­mert Peter Baláž roma bokszoló, egykori olimpikon nehéz kö­rülmények között él élettársá­val, aki épp teherbe esett. Hogy az abortuszra pénzt szerezzen, turnéra indul menedzserrel. Meccseit sorra elveszíti, képte­len kitömi a helyzetéből. Nyoma sincs a sportfilmek dicsőséges pillanatainak, Ostrochovský sta­tikus képekben mutatja be Koza állapotát, a lerobbant lakókör­nyezetet, a kegyetlen edzéseket és a hideg téli táj akat; a monoton szürkeségbe csak néha vegyül­nek élénk színek. A stílussal, a dedramatizált elbeszéléssel a rendező Koza cselekvőképte­Pozsony. Az Ifjú Szivek idén ünnepli megalakulásának 60., a táncszínház pedig fennállásá­nak 15. évfordulóját. Az ünnepi évad első jelentős eseménye a Kakukktojás című előadás po­zsonyi bemutatója február 28-án, a P.O. Hviezdoslav Szín­házban. Hégli Dusán koreográ­fiáját nagy érdeklődés övezi, már mind a450jegy elkelt. ,A Kakukktojást elsőként a lenségére irányítja a figyelmet. A kisebbségekről szóló fil­mekre jellemző ez a szemlélet; látszólag beavatkozás nélkül készült állapotrajzokkal pró­bálnak meg bemutatni egy szo­ciális problémát. Koza soha nem kap szót, nem reflektálhat a sa­ját helyzetére, így a romákat is­mét csak gyengének, tehetet­lennek mutatják, akik folyama­tosan függnek egy másik ember­től. Fontos, hogy készüljenek ilyen filmek, de nagyon várom már, hogy egyszer végre valaki máshogy közelítsen a témához. Pozitív meglepetés volt vi­szont Veronika Líšková érzé­keny személyes portréja, a Danielűv svét, ami egy pedofil férfiról szól. A rendezőnő el­mondta: szándékosan nem mu­tatta be a pedofília kényes kér­désének minden oldalát, kizá­rólag Dániel életére koncent­rált. Elsősorban Dániel vallo­másaiból tudjuk meg, miképp dolgozza fel, hogy soha nem ta­pasztalhatja meg a szexet, nem alapíthat családot. Líšková film­je arra is rámutat, hogy a gyer­mekbántalmazást legtöbbször nem a diagnosztizált pedofilok követik el, hanem olyan súlyos mentális zavarban szenvedők, akik számára a fiatalkorúak könnyű célpontok, (bartald) dunaszerdahelyi közönség lát­hatta. Az őszi turné keretén be­lül főleg diákoknak játszottuk, sok helyen jártunk. Igazán jó visszajelzés, hogy két héttel a fővárosi premier előtt eladtuk az összes jegyet” - monda Var­sányi László igazgató. A társulat az egész jubüeumi évadban műsoron tartja a Ka­kukktojás című előadást. Po­zsonyban legközelebb március 4-én, az Ifjú Szivek Táncszín­házban lesz látható, (k) Nagy utat járt be azl865. február 13-án született Csók István, aki müncheni és párizsi hatásokra, több művészeti akadémiát megjárva, eljutott a rea­lisztikus, naturalisztikus ábrázolástól a modem formák használatáig - ami nála a posztimpresszio­nizmust jelentette. Csók István az impresszioniz­musból kinőve, attól távo­lodva olyan sajátos, egyé­ni, nem egy egységes irányhoz tartozó stílus művelője volt, amellyel a modem magyar plein air festészet egyik vezető alakjává vált. TALLÓS1 BÉLA Hosszú és sokfelé ágazó volt Csók István útja, amelyen meg­született a festői életmű. A sokszínű és kísérletező gesztu­sokkal teli életmű, amelyet leg­inkább a derű, az életöröm je­lenléte jellemez. Derűt sugárzó dekorativitás Első korszakát azok a tapasz­talatok határozták meg, melye­ket a budapesti Mintarajzisko- lában szerzett, ahova tizenhét évesen került. Kezdetben realis­ta jellegű, rajzos figurális képe­ket festett, amelyek témáját a népi hagyományokból vette. A müncheni évek a naturalizmus felé vitték el, majd Párizs követ­kezett, ahol elhagyta a rajzos­ságot és kolorista lett - itt kez­dett el aktfestészettel foglal­kozni. Második korszakát tehát a színbeli megjelenítés előtérbe kerülése jellemezte leginkább. Harmadik alkotói korszaká­ban, miután visszatért Magyar- országra, olyan témákat kere­sett, amelyeknél a leginkább ér­vényesülhetett a kolorizmus: MT1-HÍR Amszterdam. Egy orosz me­legpárról Szentpéterváron ké­szült fényképnek ítélték oda az év fotója díjat a World Press Pho­to 2014. évi versenyen. Mads Nissen Jont és Alexet ábrázoló intim felvétele a dánfo­tós Homofóbia Oroszországban című sorozatának része, amely a diszkriminált leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű ki­sebbség egyre nehezebbé váló életétmutatjabe. A versenyre 131 ország 5692 fotósa nevezett több mint 97 ezer felvétellel. A zsűri 17 or­szág 42 fotósát díjazta nyolc kategóriában. Az egyedi képe­ket és a sorozatokat külön-kü- lönértékelték. Az év fotója fődíj 10 ezer eu­ró pénzjutalommal jár. A Poli­tiken című dán napilap fotósá­vásznain a magyar és sokác népművészet színeit és motí­vumait variálta. Tett még egy, hosszabb utat Párizsba, ami még közelebb vit­te őt az inpresszionizmushoz. Több képen festette meg felesé­gét is. Ekkortájt készült a művészi világot és a valóságot ütköztető nagyszerű festmé­nye, a Műteremsarok, amely kitűnő példája annak, hogy nem csak az impresszionizmus optikáján keresztül ábrázolt. A kolorizmus művelését Csók nak felvétele elnyerte az első díjat a napjaink témái kategó­riában is. ,A felvétel történelmi időben készült... A győztes fotónak esz­tétikusnak kell lennie, hatnia kell és hordoznia kell azt a lehe­tőséget, hogy ikonikussá válik. Ez a fotó esztétikusán erőteljes és emberség van benne” - hang­súlyozta Michelle McNally, a zsűri elnöke, a The New York Times napüap fotószerkesztő- ségénekigazgatója. Hírkép (egyedi) kategóriá­ban az ÄFP francia hírügynök­ség fotósának, Bülent Kilicnek ítélték oda az első és a harma­dik díjat. Elsődíjas Istanbul Protest című felvétele egy fiatal nőt ábrázol, aki megsebesült 2014 márciusában a rendőrség és a tüntetők közötti összecsa­pásokban. Harmadik díjas fel­vétele a szíriai Kobaninál ké­Istvánnál felerősítette a nagy­bányaiak hatása, valójában egyik harcostársuk volt. A pom­pázatos színezést mindenek­előtt virágcsendéletekben, ba­latoni tájképábrázolásaiban és kislányáról, Züzüről készített sorozatán érvényesítette. Azért fontos ez a három terület így együtt, mivel Csók István érde­kes „találmánya” lett, hogy eze­ket a műfajokat „összemosta”: vagyis olyan, érzékeken alpuló, eszményi-idüli élethelyzeteket ábrázoló kompozíciókat festett, szült 2014 októberében az Isz­lám Állam fegyvereseinek harci állásai elleni bombázásról. Általános hír kategóriában Szergej Ilnyickij, az Európai Sajtóügynökség (EPA) moszk­vai fotósa nyert Kitchen Table című felvételével, amely egy lö­amelyeken egybeolvasztotta a tájat, a csendéletet és az arcké­pet. Ezeken pompázatosán tud­ta érvényesíteni a derűt sugárzó színes dekorativitást, amely kedvenc témájához, a közép- osztálybeli élet ábrázolásához nagyszerűen illett. Sikerekkel kisért életút Talán az életörömnek és a színekből is fakadó derűnek kö­szönhető, hogy Csók István egész pályáját szakmai sikerek és elismerések kísérték. Első munkáinak egyike, Az áldozat című figurális festménye első díjat nyert a Magyar Szalon című folyóirat pályázatán. Tár­laton (a párizsi világkiállításon 1889-ben) bemutatott első ké­pét, a Krumplitisztogatókat di­cséretben részesítették. A pári- szi Szalonban prezentált Úrva­csora című vászna pedig arany­érmet kapott. 1914-ben nagy sikerű gyűjteményes kiállítása volt a budapesti Műcsar­nokban, 1917-ben pedig Pitts- burgh-ban állított ki. A Velencei Biennalén többször is eredmé­nyesen szerepelt. A legnagyobb elismerések egyike, hogy a fi­renzei Uffizi Képtár felkérte ön- arcképénekmegfestésére. vedék becsapódása okozta rombolást örökít meg egy do- nyecki lakóház konyhaaszta­lán. Portrékategóriában ausztrál győztest hirdettek, Raphaela Rosella Laurinda című felvétele nyert. Pillanatkép a Kakukktojásból (Képarchívum) Jelenet a Koza című filmből (Képarchívum' Az Ifjú Szivek Táncszínház „pótelőadást" is tart A Kakukktojás Pozsonyban AJÁNLÓ A dán Mads Nissen egy orosz melegpárról készült fotóval nyerte meg a World Press Photo versenyt Az év felvétele Mads Nissen győztes fotója (Képarchívum)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom