Új Szó, 2015. február (68. évfolyam, 26-49. szám)
2015-02-13 / 36. szám, péntek
6 Külföld ÚJ SZÓ 2015. FEBRUÁR 13. www.ujszo.com Maratoni tárgyalást követően Minszkben megállapodás született a tűzszünetről, a nehézfegyverek visszavonásáról és egy átfogó politikai rendezésről Vasárnaptól elhallgatnak a fegyverek Ukrajnában Angela Merkel német kancellár arcára kiült a fáradtság a kimerítő tárgyalás után. Ha a minszki megállapodás életképes lesz, akkor nincs szükség több ideiglenes temetőre Kelet-Ukrajnában. (TASR/AP) Minszk. A kelet-ukrajnai válság rendezésével foglalkozó kontaktcsoport tagjai aláírták tegnap Minszkben a szeptemberi megállapodásokvégrehaj- tásáról szóló 13 pontos intézkedéscsomagot: ez rendelkezik vasárnaptól a tűzszünet betartásáról, a nehézfegyverek visszavonásáról, a foglyok teljes cseréjéről, és arról, hogy Ukrajna helyreállítja az ellenőrzést az orosz-ukrán határszakaszon. MT1-ÖSSZEFOG LALÓ A Minszki megállapodások végrehajtását előirányzó intézMindkét fél visszavonja a nehézfegyvereket egymástól ugyanolyan távolságra, hogy létrehozzon egy legalább 50 km széles biztonsági övezetet a 100 mm-es és annál nagyobb kaliberű tüzérségi fegyverekre vonatkozóan. Legalább 70 km széles biztonsági övezetet ír elő a rakéta- sorozatvetők számára. A nehézfegyverzetek visszavonása legkésőbb a tűszünetet követő második napon kezdődik, és 14 nap alatt be kell fejeződnie kedéscsomag nevet viselő dokumentumot Vlagyimir Putyin orosz, Petro Porosenko ukrán, Francois Hollandé francia elnök és Angela Merkel német kancellár dolgozta ki a tegnap reggelig tartó, 16 órás tárgyalások során, majd Kijev és a két szakadár „népköztársaság” képviselőiből álló kontaktcsoport tagjai írták alá. Vlagyimir Putyin a marató- • ni megbeszélések után kijelentette, hogy a tárgyalási folyamat nehézségei ellenére mégis sikerült megállapodást elérniük az ukrán válság rendezését célzó legfőbb kérdésekben. Helyi idő szerint vasárnap nulla órától, azaz szombat éjféltől lép életbe a tűzszüneti megállapodás - közölte a sajtóval. Petro Porosenko ukrán államfő hangsúlyozta, hogy az intézkedéscsomag nem biztosít autonómiát az EBESZ közreműködésével. Nem később, mint 5 nappal a nehézfegyverzetek visszavonása után minden foglyot és törvénytelenül feltartóztatott személyt szabadon kell bocsátani. Ezen személyek cseréjét a mindenkit mindenkiért elv alapján kell végrehajtani. Ki kell dolgozni a szakadár területek és a kijevi hatalom közötti társadalmi-gazdasági kapcsolatok teljes helyreállításának módozatait. Az ukrán kormány helyreállítja az álaz oroszbarát szakadárok kezén lévő kelet-ukrajnai területeknek. Fontosnak tartotta kiemelni, hogy a dokumentum értelmében Ukrajna helyreállítja az ellenőrzést a teljes orosz-ukrán határszakasz felett; ez a folyamat a helyhatósági választások megtartása után kezdődik, és ez év végéig tart. Petro Porosenko bejelentette, hogy az orosz féllel megállapodtak, hogy rövid időn belül kiengedik Nagyija Szavcsenko ukrán pilótanőt. Szavcsenko tavaly nyáron esett az oroszbarát Donyec-medencei szakadárok fogságába, akik átadták őt az orosz hatóságoknak. Moszkva orosz újságírók halálában való közreműködéssel vádolta Szavcsenkót, ezért Alekszej Puskov, a duma külügyi bizottságának elnöke szelamhatár feletti teljes körű ellenőrzést a konfliktusövezet egészében. Ennek az ukrán törvényekkel összhangban, Donyeck és Luhanszk megyében tartandó helyhatósági választásokat követő első napon meg kell kezdődnie, és az átfogó politikai rendezés után, 2015 végéig kell befejeződnie. 2015 végéig kell elfogadni Donyeck és Luhaszk megye egyes kerületeinek különleges státusáról rendelkező törvényt. (MTI) rint nem adják ki automatikusan Kijevnek a pilótát. Ötven harckocsi és más nehézfegyverek hatoltak be Oroszország felől Ukrajna területére csütörtökre virradó éjjel, miközben a minszki csúcstalálkozón az ukrajnai harcok leállításáról tárgyaltak - mondta az ukrán hadsereg szóvivője. „Magas rangú orosz tisztségviselők kijelentésével szemben, mely szerint nincsenek Ukrajnában orosz fegyverek és katonák, február 12-re virradóra 50 harckocsi, negyven Grad, Ura- gan és Szmercs osztályú raké- ta-sorozatvető, valamint páncélozott harcjárművek lépték át az orosz-ukrán határt az iz- varinei ellenőrző pontnál az oroszbarát szakadárok által ellenőrzött Luhanszk megyében” - sorolta Andrij Liszenko, a Moszkva-barát szakadárok ellen vívott ukrán hadműveletek parancsnokságának szóvivője. A tisztségviselő közlése szerint a szakadárok csapatokat és fegyverzetet vonnak össze Luhanszk és Debalceve térségében. Megerősítette, hogy Hor- livka közelében egy településen ukrán egyenruhába átöltözött orosz katonákról kaptakje- lentéseket. A katonák állítólag nehézfegyverekből álló katonai konvojokat kísérnek. A következő négy évben 40 milliárd dollár pénzügyi segítséget kaphat Ukrajna - mondta tegnap Christine Lagarde, a •Nemzetközi Valutalap (IMF) vezérigazgatója. Christine Lagarde szerint szakértői szinten megállapodás született róla, hogy az IMF 17,5 milliárd dolláros hitelprogramot nyújt Ukrajnának. Az IMF vezérigazgatója szerint más kétoldalú és multilaterális egyezményekkel együtt Ukrajna megközelítőleg 40 milliárd dollár támogatást kaphat. Az elvárások szerint Ukrajnának a következő két évben emelnie kell az energiaárakat, hogy azok megközelítsék a piaci szintet, és reformokat kell végrehajtania a gazdaság, az igazságszolgáltatás és a bankszektor területeinél. Tegnap este az ukrán válság és a konfliktus állásának értékelése volt az Európai Unió vezetői csúcstalálkozójának kiemelt napirendi pontja. A minszki megállapodás legfontosabb pontjai Obama 3 éven át harcolna az Iszlám Állam ellen Célkeresztben a dzsihád Görög államadósság: nem született megállapodás az euróövezeti pénzügyminiszteri találkozón Athénnak a hónap végéig tart ki a mentőöv MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Washington/Szanaa. Felhatalmazást kért a kongresszustól Barack Obama amerikai elnök arra, hogy három éven át katonai erőt alkalmazhasson a Szíria és Irak területének jelentős részét uraló Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezettel szemben. A felhatalmazási határozati javaslat értelmében elképzelhető lenne az amerikai erők korlátozott alkalmazása az IÁ, valamit az ahhoz kapcsolódó személyek és erők ellen, de kizárnák bevetésüket elhúzódó támadó szárazföldi harcokban. A dokumentum nem nevezett meg földrajzi határokat. Obama egyúttal kérte a törvényhozástól az iraki háború 2002-ben történt engedélyezésének viszszavonását is, de az elnöki javaslat helyben hagyatná a röviddel a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után elfogadott, az al-Kai- da és társszervezetei elleni harcra vonatkozó felhatalmazást. Az elnök által beterjesztett javaslathoz csatolt levél szerint az IÁ „súlyos fenyegetést” jelent az Egyesült Államokra és közel- keleti szövetségeseire. Az IÁ elleni amerikai légi csapások tavaly augusztusban megkezdődtek, de az amerikai kormány az elmúlt hónapokban többször is kifejezésre juttatta álláspontját, mely szerint a katonai erő alkalmazására való kongresszusi felhatalmazás a szövetségesek és az ellenségek számára is fontos üzenet lenne. Obama kijelentette, az Iszlám Állam elleni koalíció „támadásban van”, és eddig mintegy kétezer légi csapást mért a terrorszervezetre, amely a szavai szerint „veszíteni fog”. Az elnök ismételten hangsúlyozta, hogy nem egy újabb, az irakihoz vagy az afganisztánihoz hasonló háborúhoz kér felhatalmazást. Mint mondta, az iraki erőket és a szíriai felkelőket kiképző katonák bázisokon fognak szolgálni. A kongresszus részéről az első reagálások szkeptikusok voltak. John Boehner, a képviselőház republikánus elnöke Obama kérését egy törvényhozási folyamat elejének nevezte és kijelentette: arra számít, hogy a kongresszus módosítani fog a határozati javaslat szövegén. Megfigyelők szerint az amerikai szárazföldi erők bevetésének ügye éles vitákat gerjeszt majd a kongresszusban. Többórás harcok után iszla- mista fegyveresek elfoglalták a jemeni hadsereg egy fontos támaszpontját az ország déli Sab- va tartományában. A terrorszervezet képeket osztott meg Twitter-oldalán a többórás ostromról, a jemeni 19. gyalogos dandár támaszpontjára felhúzott fekete lobogóról és a túszul ejtett katonákról. Brüsszel. Nem született megállapodás Görögország és az euróövezet többi tagállamának pénzügyminisztere között Athén és a zóna további együttműködésének nyitott kérdéseiről - közölte tegnap hajnalban Jeroen Dijsselbloem, a miniszteri csoport ülésein elnöklő holland pénzügyminiszter a brüsszeli találkozót követően. Csupán azt erősítették meg, hogy a tárgyalást folytatják jövő hétfőn, az eurócsoport rendes, előre tervezett tanácskozásán. A görög miniszter, Janisz Varufakisz jónak nevezte a tanácskozást, és reményét fejezte ki, hogy hétfőn sikerül megállapodásra jutniuk. Mint mondta, sokféle érdekes vélemény hangzott el a brüsszeli ülésen. „Ez az ülés nem volt arra hivatott, hogy bármilyen ügyet elrendezzen. Azért hívtak meg, mert - hogy úgy mondjam, én vagyok az új fiú a grundon” - mondta Varufakisz. Uniós források szerint a szerdai tanácskozáson elkészítettek egy közös közleményt arról, milyen úton próbálnak továbbhaladni annak érdekében, hogy rendezzék az új görög kormány korábbi programot elutasító politikája miatt keletkezett nehézségeket, de ezt végül Athén nem fogadta el. Még arról sem sikerült megegyezni, milyen további konzultációk előzzék meg a hétfői ülést. Dijsselbloem már a megbeszélés előtt leszögezte: a találkozó célja az, hogy a görög pénzügyminiszter formálisan bemutathassa elképzeléseit, és elkezdődhessen az egyeztetés a későbbi lépésekről. Hangoztatta, hogy formálisan továbbra is létezik az Athén megsegítésére kidolgozott program, és bízik abban, hogy az új görög kormány folytatni fogja a reformokat. Az egyik fő vitapont az Athént segítő, 240 milliárd eurós pénzügyi program folytatása, miután annak eredetileg rögzített futamideje hamarosan lejár. Alekszisz Ciprasz kormányfő korábban közölte, hogy nem kívánják meghosszabbítani a programot, viszont a kormány saját reformtervet készít. Másrészt február végén kifut az EU és a Nemzetközi Valua- taalap mentőprogramja, amiből eddig az államcsőd szélén táncoló Görögországot menedzselték. Ezt követően Görögország szabadesésbe válthat, beleértve az államcsődöt és az eurózóna kényszerű elhagyását is. Tény, ideig-óráig még tud boldogulni, de a piacról csak vállalhatatlanul magas kamatra tudna kölcsönöket felvenni á lejáró adósságok új- rafinanszírozására, vagyis valakinek segítenie kell rajtuk. Nem csak az EU adhat hitelt, lengette be a balodali Sziriza koalíciós partnerének vezetője. Ha nincs megegyezés, ott van az USA, Kína és persze Oroszország. Ebben viszont nem biztos, hogy lenne köszönet, mert az orosz pénzügyminiszter közölte: ha kérnek, kaphatnak támogatást, de arra utalt, hogy csak a gyengélkedő rubelben. Mindenesetre jelzésértékű, hogy a görög külügyminiszter az eurócsoport ülésének napján Moszkvában járt. Az athéni kormány az elmúlt napokban mégis inkább az euróövezeti fővárosokat ostromolta, kevés sikerrel. Főleg Berlin volt elutasító. A mosolyszünet egyik oka, hogy a Ciprasz vezette Sziriza elővette az előző kormány alatt vázolt ötletet, hogy a németek adjanak kártérítést a Harmadik Birodalom által okozott szenvedésért és egy második világháborús kényszerhitelért. A német pénzügyminiszter erre azt válaszolta, hogy a kérdést már régen lerendezték nemzetközi szerződésekkel. (MTI, Index) Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter fogadja görög kollégáját, Janisz Varufakiszt. Athén arcára fagyhat a mosoly. (SITA/AP)
