Új Szó, 2015. február (68. évfolyam, 26-49. szám)
2015-02-12 / 35. szám, csütörtök
6 Külföld ÚJ SZÓ 2015. FEBRUÁR 12. www.ujszo.com Elítélt belga iszlamisták Antwerpen. Terrorcsoport létrehozásában mondta ki bűnösnek tegnap egy belgiumi bíróság a Sharia4Belgium nevű isz- lamista csoport vezetőjét és mintegy 40 tagját, és többeket közülük börtönre ítélt. A perben, amely a januári párizsi merényletek óta megerősített biztonsági intézkedések közepette folytatódott, az antwerpeni büntetőbíróság 12 évi börtönre ítélte a 32 éves Fouad Belkacemet, a csoport ideológusát és vezető hitszónokát az önkéntesek Szíriába történő toborzásában élen járó szervezet vezetéséért. A bíróság a távollévők felett is ítélkezett: két vezető iszlamistát 15 évi börtönre ítéltek, az egyszerű tagokat ötévi börtönnel sújtották. (MTI) Bezáró jemeni nagykövetségek Szanaa/London. A kiszámíthatatlan biztonsági helyzet miatt az USA, majd Nagy-Britannia is bezárta tegnap jemeni nagykövetségét, Franciaország pedig holnap függeszti fel sajátjának működését. Más nyugati országok is fontolóra vették nagykövetségük működésének felfüggesztését. Az amerikai és a brit külképviseletek személyzete elhagyta az arab országot. A síita húszi lázadók az elmúlt hónapokban ellenőrzésük alá vonták az ország területének nagy részét (az északi tartományokat és a fővárost, Szanaát is), a kormányt múlt héten lemondásra kényszerítették, Abed Manszúr Hádi elnököt házi őrizetben tartják. (MTI) Távozik André Goodfriend Budapest. A Népszabadság értesülése szerint idő előtt távozik Budapestről André Goodfriend, az USA nagykövetségének korábbi ideiglenes ügyvivője. Goodfriend a kitiltási botrány néven elhíresült ügyben nyílt konfliktusba került az Orbán-kor- mánnyal. Az ügy annyira elmérgesedett, hogy rágalmazás miatt még a diplomáciai mentessége felfüggesztését is kérték Washingtontól, amely azonban megtagadta ezt. A lap szerint azonban a kitiltási botránynak semmi köze nincs a diplomata távozásához, amely mögött családi okok húzódnak meg. Goodfriend 18 hónap után utazik haza, eddig az előző nagykövet, Eleni Tsako- poulos Kounalakis távozása után dolgozott ideiglenesügyvivőként. (NOL) Az Egyesült Államok ukrán katonákat fog kiképezni Ukrajnában - Kijev készen áll az országos hadiállapot bevezetésére Sorsdöntő csúcstalálkozó Minszkben Kiégett buszok a kelet-ukrajnai Donyeck autóbusz-pályaudvarán. Egyre több civil célpontot lőnek a harcban álló felek. (TASR/AP) Kijev. Tegnap lapzártánk után kezdődött a négyoldalú minszki csúcstalálkozó a kelet-ukrajnai fegyverszünetről. Órákkal az ukrán válság rendezése szempontjából sorsdöntő találkozó előtt is újabb harci cselekményekről, civilek halálát okozó támadásokról érkeztek hírek a válságövezetből. Kijev készen áll az országos hadiállapot bevezetésére. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Tegnap reggel aknák csapódtak be Donyeck központjában lévő autóbusz-pályaudvaron. Az önhatalmúlag kikiáltott szakadár „Donyecki Népköz- társaság” egészségügyi minisztériuma azt írja, hogy hat ember halt meg, és nyolcán súlyosan megsebesültek. Találat ért két autóbuszt is, a járművek teljesen összeroncsolódtak. Ukrán források megjegyezték, rögtön a lövedékek becsapódása után az orosz média képviselői már ott voltak a helyszínen, amiből azt feltételezik, hogy a szakadárok előre értesítették őket a támadásról. Kedden összesen 19 ukrán katona esett el a kelet-ukrajnai harcokban és 78 sebesült meg. Anatolij Sztelmah, a kijevi hadműveleti parancsnokság szóvivője azt állította, hogy kedden 87 szaka- dárt öltek meg és 42 haditechnikai eszközt tettek harcképtelenné az ukrán erők. Közben kramatorszki lakosok arról számoltak be, hogy ismét rakéták csapódtak be a városban. Kedden intenzíven lőtték az ukrán ellenőrzés alatt álló, mintegy 200 ezer lakosú várost, aminek következtében 16-an haltak meg. Petro Porosenko ukrán államfő felkereste a frontvonaltól mintegy 50 km-re fekvő Kramatorszkot. Az ukrán elnök szóvivője úgy nyilatkozott, hogy „Porosenko a saját szemével akarta látni a minszki csúcstalálkozó előtt a 300 milliméter űrméretű Szmercs (tornádó) rakéta-sorozatvetők által ejtett sebeket az ukrán testen”. A kijevi vezetés készen áll arra, hogy hadiállapotot vezessen be Ukrajna egész területén, ha tovább romlik a helyzet a keleti országrészben - jelentette ki Porosenko. Tegnap este kezdődött Minszkben az ún. normandiai négyek csúcstalálkozója. Angela Merkel német kancellár, Francois Hollandé francia, Petro Porosenko ukrán és Vlagyimir Putyin orosz elnök tárgyalt a kelet-ukrajnai válság politikai rendezéséről. A találkozó tétje óriási, ugyanis a kérdés az, sikerül-e diplomáciai úton véget vetni az eddig kb. 5300 halálos áldozatot követelő délkelet-ukrajnai fegyveres összecsapásoknak, és megkezdődhet-e a valódi rendezés Ukrajnában. Elutazása előtt az ukrán államfő úgy nyilatkozott, azért megy Minszkbe, hogy „azonnal, minden feltételek nélkül legyen tűzszünet, és kezdődjön meg a politikai párbeszéd.” Az ukrán válság lesz a témája a mai brüsszeli uniós csúcsnak is. Egy kelet-ukrajnai demilita- rizált övezet létrehozásának és a nehézfegyverek kivonásának kérdése áll a tegnapi találkozó középpontjában. Ha eredménytelenül zárul a minszki értekezlet, Oroszország további gazdasági szankciók életbe léptetésére számíthat. Emellett Barack Obama amerikai elnök kijelentette, az amerikai fegyverszállítás Ukrajnának lehetséges lépésnek számít, ha kudarcot val- lanának a válság rendezését célzó diplomáciai erőfeszítések. Az USA a szeparatisták ellen küzdő ukrán katonákat fog kiképezni Ukrajnában márciustól kezdve - mondta tegnap Ben Hodges altábornagy, az Európában állomásozó amerikai erők parancsnoka. Egy neve mellőzését kérő uniós diplomata úgy fogalmazott, „rossz belegondolni egy olyan helyzetbe, amikor Ukrajnában amerikai katonai személyzet kerül összetűzésbe orosz katonákkal.” Jeroen Dijsselbloem, az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő csoport elnöke nem vár megállapodást a görög kérdésről Athén nem kér a mentőcsomagból, inkább új hitelt akar ÖSSZEFOGLALÓ Athén/Brüsszel. Tegnap este ült össze az eurócsoport Brüsszelben, hogy megvitassa az új görög kormány elképzeléseit. Úgy tudni, a görög delegáció egy tízszakaszos reformfolyamatot felvázoló megállapodástervezettel érkezett a tanácskozásra. Görög hírforrások szerint Athén arra kéri az euró- csoportot, hogy a február végén lejáró uniós hitelprogramot követően egy 6 hónapos átmeneti időszakra szóló áthidaló hitelt kapjanak, hogy legyen idő megtárgyalni a hitelezőkkel az adósság további törlesztésének feltételeit. Javaslatuk szerint a meglévő adósságot a GDP-nö- vekedéshez kötött kötvényekre cserélnék le (némi adósságleírást is belebújtatva), illetve az Európai Központi Bank által vásárolt kötvények lejárat nélküli kötvényekre cserélését kérik. Ezek a követelések azonban szinte bizonyosan nehezen találnak megértésre a nyugat-európai kormányoknál. Németország továbbra is hajthatatlannak mutatkozik, az eddigi megállapodásokban vállalt kötelezettségek teljesítését várja el Görögországtól. Janisz Varufa- kisz pénzügyminiszter a tárgyalások előtt a Stern német magazinban megjelent interjújában kijelentette: egyértelmű, hogy rövid távon visszafizethetetlen a görög államadósság és ha az nem fizethető vissza többé, akkor ez az adósság részleges megtagadása irányába mutat. Jeroen Dijsselbloem, az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő csoport elnöke a rendkívüli tanácskozásra érkezve arról beszélt: nem számít arra, hogy megállapodás születik a görög kérdésről. A miniszter szerint a találkozó célja, hogy a görög pénzügyminiszter formálisan bemutathassa elképzeléseit, és elkezdődhessen az egyeztetés a hogyan továbbról. A görög parlament a kedd éjfél után tartott voksoláson kényelmes többséggel bizalmat szavazott Alekszisz Ciprasz miniszterelnök kormányának. Ciprasz a szavazás előtt azt ígérte, nem engedi Görögországot „visszatérni a gazdasági megszorítások és a nemzetközi pénzügyi mentőprogramok korszakába”. Kijelentette, az új kormány nem fogja kérni a 240 milliárd eurós, február 28-án lejáró mentőprogram meghosszabbítását. Panosz Kam- menosz védelmi miniszter, a Független Görögök párt vezetője arra figyelmeztetett, Görögország „legjobb esetben az Egyesült Államokhoz, de akár Oroszországhoz, Kínához vagy más országokhoz” fordulhat segítségért, ha nem sikerül új megállapodást kötni a nemzetközi hitelezőkkel a 240 milliárd eurós adósság visszafizetéséről. Görögország megállapodott a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel (OECD), hogy kidolgoznak egy reformtervet a görög gazdaság növekedésének felélesztésére, valamint a korrupció és az adócsalás visszaszorítására. Alekszisz Ciprasz tegnap tárgyalt Ángel Gurríával, a legfejlettebb országokat tömörítő OECD főtitkárával. Ciprasz bejelentette, létrehoznak egy együttműködési bizottságot, amely előkészíti a növekedés fellendítését célzó fiskális és szociális reformok tervét. (MTI, Portf.) Vonzó az Iszlám Állam Már 20 ezer külföldi harcos Washington. Minden korábbinál több külföldi önkéntest vonz a Szíriái háború - véli az amerikai kormányzat, amely húszezerre becsüli a harcosok számát. A becsült szám Nicolas Rasmussen, az amerikai Nemzeti Terrorelhárító Központ (NCTC) igazgatója jelentésében szerepel. Az NCTC becslése - a 90 országból érkezett 20 ezer külföldi fegyveres - meghaladja az eddigi, 19 ezer főre vonatkozó számot. Legalább 3400 nyugati országokból érkezett, közöttük 150 amerikai van. Rasmussen szerint sohasem látott ütemben érkeznek az önkéntesek, összehasonlítva azzal, ami korábban Afganisztánban, Irakban, Jemenben, Szomáliában történt. (MTI) Élni jöttek Európába, ez lett a vége... A Dél-Olaszország partjainál hétfőn történt hajószerencsétlenségekben mintegy 300 illegális bevándorló veszítette életä - számoltak be a túlélők. Eddig 29 holttestet találtak meg, mindegyikük megfagyott a tengeren. Összesen négy hajó indult Eszak-Afrikából Lampedusa szigete felé, ebből egy eltűnt, kä másikon pedig csak 9-en maradtak életben. (SITA/AP) Fidesz: öt hónap alatt 1,1 millió szavazó távozott A fiataloknál a Jobbik vezet ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Az Ipsos február 1. és 7. között végzett közvélemény-kutatása szerint tovább csökkent a Fidesz szavazóbázisa: januárban a választókorú népesség 23%-a támogatta a kormánypártot, február elején 21%. Erősített viszont a Jobbik, tábora a múlt havi 14-ről 16%-ra emelkedett, még soha nem volt ilyen sok támogatójuk, jelenleg 1,3 millió választópolgárról van szó, azaz egyre közelebb kerül a Fideszhez, híveik számában már csak 400 ezres a különbség. A Fideszt elhagyó fiatalok és középkorúak inkább a Jobbik irányába fordultak, míg a kormánypárttól távozó idősebbek, nagyvárosokban élők elbizonytalanodtak, pasz- szíwá váltak. A február a választói viselkedésben jelentős fordulatot hozott: először fordul elő, hogy a 30 évnél fiatalabb választók között a Jobbik megelőzi a Fideszt (20, illetve 16%-ot érnek el). A Fidesz lejt- menete október óta tart: októberben még 35%-ot értek el a teljes népesség körében, ez csökkent decemberre 25%-ra - a kormánypárttól öt hónap alatt 1,1 millió szavazó távozott. Ezzel párhuzamosan a pártválasztásukban bizonytalanok aránya 32-ről 40 százalékra bővült, ami 3,2 millió embert jelent. Az MSZP tábora stabil, negyedik hónapja 11%-os, ami 900 ezer szavazót jelent. A Demokratikus Koalíció javított, most 4%-nyi választót (kb. 300 ezer embert) vonzott. Az LMP maradt 3százalékon, negyedmilliós táborral. (MTI, Index)
