Új Szó, 2015. február (68. évfolyam, 26-49. szám)

2015-02-06 / 30. szám, péntek

8 Kultúra-hirdetés RÖVIDEN Megnyílt a Berlinale Berlin. Tegnap este megnyílt a 65. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál, a Berlinale, amelyen 19 nagyjátékfilm verse­nyez a legjobb filmnek járó Arany Medvéért. A 11 napos szemlén 26 helyszínen több mint 1000 vetítést tartanak, 72 országból 441 filmet mutatnak be. A szervezők szerint az idén is nagyjából 300 ezren váltanak jegyet a vetítésekre. A legnagyobb várakozással övezett versenyfilmek közé tarto­zik Terrence Malick Knight of Cups című romantikus drámá­ja, Werner Herzog Queen of Desert című filmje, és Peter Gre­enaway Eisenstein in Guanajuato című alkotása. A Berlinale a cannes-i és a velencei mellett a legjelentősebb az A-kategó- riás filmfesztiválok sorában. (MTI) Tilos akciófilmet forgatni Párizsban Párizs. Leállították az akciófilmek forgatását Párizs utcá­in. A hatóságok attól tartanak, hogy a terrorámadások után még mindig feszült helyzetben egyes jelenetek végzetes fél­reértésekre adhatnának okot. „Az a probléma az ilyen akció­jelenetekkel, hogy a rendőrnek öltözött színészek terroristák célpontjaivá válhatnak, a színészek játéka az utcai járókelő­ket is összezavarhatja ebben a rendkívül érzékeny időszakban” - magyarázta a külső forgatásokat engedélyező rendőrségi illetékes. Párizsban a jövő héten rendezik a Film Set Fair elnevezésű filmes vásárt, amelynek célja éppen az, hogy produkciókat vonzzon a francia fővárosba. Tavaly több mint 1100 film kapott zöld utat helyi forgatásra. (MTI) Morrissey és a „kannibálok” London. Morrissey, a Smiths zenekar egykori frontembere harcos vegetáriánus, koncertszerződéseinek fontos kitétele, hogy a helyszínen nem árulhatnak húst. A sztár a napokban le­mondott egy izlandi fellépést, mert hiába kérte a szervezőktől, hogy a koncert estéjén ne áruljanakhűstermékeket. „Szeretem Izlandot és régóta vártam ezt a koncertet, de sajnos le kell mon­danom, mert a szervezők hús-zabáló, vérszomjas kannibálok” - áll Morrissey rajongói oldalán. A zenész kedvéért még a Los Angeles-i Staples Center is húsmentes övezetté vált egy estére, a híres Coachella fesztiválon pedig félbe szakította a koncert­jét, mert hús szagot érzett. (nmejuk) ÚJ SZÓ 2015. FEBRUÁR 6. www.ujszo.com David Koepp amerikai bűnügyi vígjátéka, a Mortdecai inkább fárasztó, mint szórakoztató A bajusz mint a baj forrása Charles Mortdecai (Johnny Depp) és Martland felügyelő (Ewan McGregor) egy lopott kép után nyomoz (Fotó: Bontonfilm) David Koepp bűnügyi víg­játéka, a Mortdecai Johnny Depp-pel a fősze­repben csaknem nézhetet­len. Egyszerűen nem lehet megtalálni benne azt a fo­gódzót, amellyel meg le­hetne indokolni, hogy mi­ért is készült el ez a bárgyú alkotás. Semmi másról nem szól, mint egy hatal­mas adósságtörlesztésé­ről és egy bajusz körüli konstruált problémáról. TALLÓS1 BÉLA Johnny Deppre ma már keve­sen vesznek jegyet. Lassan azoknak a színészeknek a sorát gazdagítja, akik (Ben Stiller, Owen Wilson, Jennifer Anis­ton) neve arról üzen egy stáblis­táról, hogy lejjebb már nem le­het menni humor gyanánt el­adott gagyiban. Charles Mortdecai (Johnny Depp), a hóbortos arisztokrata és csaló műkincskereskedő egy nap parádés bajuszt viselve állít haza, amivel felháborodást vált ki a nejében. A feleség (Gwy­neth Paltrow) ugyanis hányin­gert kap a pöndörödő szőrzet érintésétől. A nő reakciójára a férjre is átragad az inger, vagyis neki is felfordul a gyomra. Ezért a bajusz testi kapcsolatuk aka­dályává válik - ezen kellene jól szórakozni még sokáig, mert az öklendezésre ingerlő bajuszé­rintési geg végigvonul az egész filmen. Az unalomig ismételt bajuszkonfliktust a bűnügyi vo­nal sem tudja kompenzálni, mert az is bárgyú, színvonalon aluli fordulatokkal. Mortdecai, hogy az adósságot törleszteni tudja, egy ellopott Goya-fest- mény nyomába ered Martland felügyelővel (Ewan McGregor) együtt, aki egyébként Mortde­cai feleségének a szeretője. Ewan McGregor valószínű azért csöppent bele ebbe a történet­be, mert kellett egy csali, ami, il­letve aki esetleg bevonzza a né­zőt - ő az egyedüli komolyab­ban vehető figura, egyben szí­nészi színfoltja ennek a filmnek. Mortdecai olyan unszimpatikus hősként forog az orosz és a kínai maffia között, hogy a néző nem tud odaállni mellé. Ellenkező­leg, valamennyi megjelenése kellemetlen borzongással jár - s alig van epizód, amelyben ne lenne jelen. így pedig nem lehet jó érzéssel belemerülni egy tör­ténetbe. Ráadásul rögtön a film elején kiderül, hogy a lopott műtárgy utáni hajszát nem kell komolyan venni, mert ez a film valamiféle paródia, karikírozott ki tudja mi kíván lenni. Annyira lassú, unalmas, kusza, csapon­gó és követhetetlen, hogy in­kább lefáraszt, mint szórakoz­tat. A képi világ és a retrostílus érdekessé teszi ugyan a művet látványként, annyit azonban nem emel az élményen, hogy Koepp rendezése megkaphassa a jó minősítést. A karon tanulható szakokról és a diákéletről tudhatsz meg mindent, ami érdekel 2015. február 19-éfl a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Karán A Nyílt nap programja: A kar bemutatkozása: 10.15-10.45, A9-es terem Az Idegenforgalmi Tanszék bemutatkozása: 11.00-12.00, A-9-es terem A Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet bemutatkozása: 9.00-10.00 és 11.00-12.00, A-112-es terem A Közép-európai Nyelvek és Kultúrák Intézetének bemutatkozása: 9.00-10.00 és 11.00-12.00, B-106 A Pedagógusképző Intézet bemutatkozása: 9.00-10.00 és 11.00-12.00, A-6-os terem HOGY MIÉRT ERDEMES ELJÖNNÖD? Mert van, amiben mindenkitől különbözünk: hangulat, kiegyensúlyozott kétnyelvűség és gyakorlatorientéltség. ITT TALÁLSZ MEG MINKET: Nyitra, Darázsi út (Dražovská) 4 Elérhetőségek: el./fax: +421 37 6408 860 e-mail: vsandorova@jukf.sk Melléfogások A legjobb új előadó Grammy-díjának odaítélésénél A megelőlegezett bizalom díja JUHÁSZ KATALIN Vasárnap 57. alkalommal ad­ják át a Los Angeles-i Staples Centerben a zenei szakma leg­fontosabbnak tartott elismeré­seit, a Grammy-díjakat, össze­sen 83 kategóriában. Az esti élő tévéközvetítésbe csak a fonto­sabbnak titulált kategóriák fér­nek bele, a díjátadó első részét már délután lezavarják a Stap­les Center melletti épületben. Mi ezúttal egy fontosnak ti­tulált, ám számunkra értelmet­lennek és feleslegesnek tűnő kategóriával foglalkozunk, A legjobb új előadó díjával. Ezért az elismerésért az elmúlt idő­szakban feltűnt, illetve inkább „berobbant” előadók verseng­nek. Elég hozzá egy ütős lemez, egy-két megasláger, tekinté­lyes rajongótábor, az állóvíz felkavarása, és máris gratulál­hatunk az illetőnek a Grammy- hez, ami persze nagyot lendít­het a karrierjén. Ez tehát a megelőlegezett bizalom díja. Azt jelzi, hogy az illetőben hosszú évekre elegendő poten­ciált látnak a döntnökök. Megkapta ezt a díjat Mariah Carey, Christina Aguilera, Ali­cia Keys, Adele, sőt annak ide­jén a Beatles is, ám az elmúlt évtizedek során meglehetősen gyakoriak voltak a totális mel­léfogások. Például mond önöknek valamit a Starland Vocal Band, Debby Boone, Jody Watley vagy az A Taste of Honey neve? Es emlékeznek még a jó ízlés elleni támadás­nak is beillő Milli Vanilli duó­ra? (Akikről ráadásul kiderült, hogy átverték a fél világot: nem ők énekeltek a stúdióban.) Aztán ott vannak azok a fi­gyelemre méltó előadók, akik néhány évig tudták hozni a szin­tet és rendkívül népszerűnek is bizonyultak, aztán sajnos ki­ürült a kincsesládájuk. Ilyen volt a Men At Work, a nyolcva­Sam Smith (Képarchívum) nas évek elejének zseniális ausztrál zenekara, az amerikai Hootie and the Blowfish, vagy a Fugees-ban feltűnt Lauryn Hill, aki épp mostanában jelentette be, hogy nagy dobásra készül, de igazából már kevesen hisz- nekbenne. Szóval egyslágeres csodák és kialudt üstökösök hada kapta már meg A legj óbb új előadónak, azaz a jövő reménységének járó arany gramofonszobrocskát. Bár vannak, akik azt mondják, jobb egy látványos csúcspont, mint egy középszerűségben tengetett pályafutás. Végezetül fussunk végig a legbizarrabb kategória idei je­löltjein. Az ausztrál származású, Iggy Azalea művésznéven futó énekesnő idén négyszeres Grammy-jelölt, a legjobb új elő­adó mellett a legjobb rapalbum, az év felvétele és a legjobb pop duó/csapat kategóriákban. Utóbbi kettőt a Fancy című slá- gernekköszönheti. A brit Bastille zenekarnak a 2013-as év hozta meg a nagy át­törést, ekkor jelent meg első al­bumuk, a Bad Blood, amit szám­talan kislemez előzött meg. Pompeii című daluk az év egyik legnagyobb slágere lett. Brandy Clark nevét nálunk nem sokan ismerik, mivel a countryzene mifelénk nem annyira dívik, mint Amerikában. Esélyei valószínűleg eltörpül­nek a kategória többi, ismertebb jelöltjei mellett. A Haim, ez a három nővérből álló amerikai pop-rock trió már hét éve létezik, de csak tavaly­előtt lettek világhírűek. Letisz­tult, egyszerű, ám ütős dalokat írnak, és voltak már a Mumford & Sons előzenekara is. A kategória tájainkon legis­mertebb jelöltje a brit Sam Smith. Tavaly a csapból is ő folyt, és összesen hat kategóriában je­lölték Grammy-díjra. Kíváncsian várjuk, melyikük­be helyezi bizalmát a szakma, és azt is, hogyan boldogulnak a ké­sőbbiekben. MP150049

Next

/
Oldalképek
Tartalom