Új Szó, 2015. január (68. évfolyam, 1-25. szám)
2015-01-07 / 4. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2015. JANUÁR 7. Vélemény És háttér 5 Mi mással kezdődhetne az év az eurózónában, mint egy előrehozott görög választással Újra kísért a Grexit Minden korábbinál nagyobbra nőtt az esélye, hogy Görögország elhagyja a monetáris uniót. Legalábbis a befutónak számító Sziriza vezetősége ezzel blöfföl, mert az adósságok elengedését szeretné kizsarolni. Csakhogy ezúttal a németek csuklóból visszablöfföltek. GÁL ZSOLT Közhely, hogy a görögöknek tele van a hócipőjük a megszorításokkal, az eurózóna többi tagországának meg azzal, hogy Görögország adósságai rendszeresen visszatérő problémát jelentenek, amitől képtelenek szabadulni. Meg azzal, hogy a görög elit rendre visszaél zsarolópozíciójával, képtelenebbnél képtelenebb ötletekkel áll elő (különösen az igencsak gyakori választások előtt), és újabbnál újabb engedményeket akar kicsikarni. Ezt fejlesztette tökélyre az Alekszisz Ciprasz vezette Sziriza párt, az előrehozott választások legnagyobb favoritja. A szélsőbalos populista mozgalom programja minden elemi gazdasági racionalitás megcáfolása. Kétszer kettő az öt, meg huszonöt, meg hetvenöt. Illetve mind a három egyszerre. De ha úgy akarjuk, egyik sem. Mindenesetre biztos, hogy nem négy. Nagyjából ígyjellemezhető a program mögötti logika. Ciprasz olyan szédítő magasságokba emelte a populizmust - a felelőtlen és megalapozatlan ígérethegy felér nagyjából Zeusz lábáig - hogy a közép-európai, egyébként populizmuson és demagógián. rendesen megedződött újságolvasó is hanyatt vágja magát programja hallatán. Lesz étel, áram, lakhatás és egészségügyi ellátás ingyen a rászorulóknak, brutális bér- és nyugdíjemelés, adócsökkentés és kiadásnövelés (így együtt) és főleg adósságfizetési moratórium a lakosságnak, meg adósságelengedés az országnak. No, ez utóbbi rögtön kiverte a biztosítékot a Görögországot hitelező többi uniós tagállamban, mindenekelőtt a kassza felett őrködő Németországban. Berlin leegyszerűsítve azt üzente Athénba: ha menni akartok, hát menjetek, többé nem zsarolhatjátok azzal az uniót, hogy kilépésetek láncreakciót indít el, amely az egész eurózónának egzisztenciális veszélyt jelent Ezt látszik igazolni az is, hogy míg a politikai bizonytalanság miatt a görög államkötvények kamatai újra elszálltak, addig a többi problémás országban ez nem történt meg. Persze nem biztos, hogy a Sziriza nyer, az sem, hogy egyedül képes kormányt alakítani. Tudjuk azt is, hogy egy dolog a kampány, más a reális hatalomgyakorlás. Mégis, minden korábbinál közelebb kerültünk a Gre- xithez (Greek exit, vagyis görög kilépés). A hitelező államok, főleg Németország alighanem úgy értékeli a helyzetet, hogy a görög távozás az eurózónából (meg az ezzel járó biztos államcsőd) kisebb rizikó annál, mintha a zsarolásnak meghajolva elengednék a görög adósság nagy részét. Azért, mert az utóbbi példa az EU-n belül ragadós lehet, ezt pedig el kell kerülni. A szerző a Comenius Egyetem politológia tanszékének oktatója és a Híd frakcióvezetőjének gazdasági tanácsadója KOMMENTAR Az erősebb Jogán” - orosz módra MARIÁN LES KO Időnként más országok államfőinek újévi beszédei is olyan szórakoztatóak, mint azt a szlovák államfőktől eddig megszoktuk. Vlagyimir Putyin például azt üzente földijeinek, hogy „2015 olyan lesz, ahogy magunk alakítjuk”. Miközben az oroszok idei éve pontosan olyan lesz, ahogy Putyin alakítja. A kínai elnök bejelentette, hogy „tovább fokozzuk a korrupció elleni harcot”, és minden esetet keményen megbüntetnek. Mintha a kínai modell nem úgy lenne felépítve, hogy a korrupció az egyik leglényegesebb eleme. Az ilyen szópuffogtatások mellett persze komoly újévi bejelentések is elhangzottak. Az egyiket Angela Merkel tette, aki azt mondta, „Oroszországgal együtt, és nem Oroszország ellen akarunk biztonságot Európában”, és hozzáfűzte, az is kétségen felül áll, hogy „Európa nem fogadhatja és nem is fogadja el egy, a nemzetközi jogot figyelmen kívül hagyó erősebb fél állítólagos jogát”. Ebben a témakörben egy alapvető dolgot a szlovák államfő is megfogalmazott. Emlékezetett, hogy nemrég mi is megéltük azt, amit most Ukrajna. A mi területünket is idegen seregek szállták meg, a Kreml minket is a saját befolyási övezete részének tekintett, és mi sem dönthettünk magunk ajövőnkről. „A saját érdekünk, hogy Szlovákia tettekkel is hozzájáruljon az egységes európai álláspont kialakulásához” - mondta Andrej Kiska. Közvetve Robert Fico kormányfővel szállt ezzel vitába, aki ugyan azt már nem mondja, hogy az orosz kormány elleni szankciók értelmetlenek, de arról győzködi a nyilvánosságot, hogy semmit sem lehet elérni velük. Szerinte az uniós kormányfők a legutóbbi EU-csúcson egyetértettek abban, hogy a szankciók nem változtatták meg Oroszország álláspontját. Csakhogy abból, hogy Putyin nem változtatott az álláspontján, még egyáltalán nem az következik, hogy a szankciók hatástalanok, és meg kell őket szüntetni. Nemrég Alekszej Kudrin cikket írt a szankciók hatásáról az orosz gazdaságra, és így közvetve az orosz politikára. Kudrin elismert közgazdász, tíz évig volt Putyin pénzügyminisztere, majd öt évig miniszterelnök-helyettes. Leszögezte, hogy a szankcióknak komoly hatásukvan az orosz gazdaságra, legalább olyan mértékben gyengítették a rubelt, mint az alacsony kőolajárak. Putyin közvetlen környezete továbbra is kutyahűséggel győzködi az elnököt saját politikája helyességéről, ezzel szemben Kudrin kijelentette: „Ha csökkenteni akarjuk a károkat, akkor fel kell fognunk a szankciók bevezetésének valódi okát, ahelyett, hogy továbbra is hazudunk önmagunknak”. Az a politikus, aki nemrég még tagja volt az orosz csúcsvezetésnek, most attól óvja az országot, nehogy „a Szovjetunió iránt érzett nosztalgia miatt a civilizációs szakítást válassza a Nyugattal”. Megengedhetetlen, hogy a Moszkvából érkező józan hangokat egyes uniós politikusok igyekezzenek elnyomni. Például azzal, hogy elismerik az „erősebb jogát”, amit Oroszország büntetlenül alkalmazhat olyan országokkal szemben, amelyeknek megvan az a pechjük, hogy a szomszédai, és nem csak a szomszédainak a szomszédai. Aszerzőaz Állítsuk Mega Korrupciót Alapítvány munkatársa Az ügyészség kisebb kudarcai is egyre azt bizonyítják, mennyire abszurd a vád Hedvig apró győzelme TOKÁR GÉZA A tavalyi év egyik utolsó jelentős híre volt, hogy a Nyitrai Járásbíróság elutasította a Zsák- Malina Hedvig ellen benyújtott főügyészségi vádindítványt. Nem azért, mert nem találta megalapozottnak, hanem mert hiányzott az irat magyar nyelvű fordítása, ehhez pedig a vádlottnak a nemzetisége és a korábbi kérései alapján joga lett volna. A vádemelés lényegét tekintve ez a fejlemény nem jelent semmit, csak további csúszást okoz az ügymenetben, viszont minden egyes halasztás és részsiker rámutat arra, mennyire abszurd is a hatóságok eljárása. Az idő már nem az ügyészséget szorítja, hanem a védelemnek dolgozik. A decemberi döntés közvetlen előzménye, hogy az ügyészség novemberre rakta össze a Hedvig elleni vádiratot. Az akta horribilis méretűre dagadt, ötezer oldalt tesz ki, s ennek lefordítását szorgalmazta az időközben magyar állampolgárságot felvevő Maiina Hedvig védőügyvédje, Roman Kvasnica - ennek valószínűleg csak a flekkdíjra dolgozó profi fordítók örültek a belügyminisztériumban, az ügyészekjóval kevésbé voltak lelkesek. Az összerakott vádirat minőségére jellemző, hogy a korábban kommunikáltakhoz képest megváltozott az ügyészség álláspontja. A hatóságok a nyomozás során arra jutottak, egyszerűbb lesz azzal vádolni Hedviget, hogy egyáltalán meg sem verték, nem pedig tartani magukat az évekig hangoztatott verzióhoz, azaz ahhoz, hogy a támadás másként zajlott, mint ahogy elmondta. Nehéz lesz viszont hitelt érdemlően bebizonyítaniuk, hogy a hamis tanúzás bűncselekményét mégis miként merítik ki Hedvig korábbi állításai. A huzavona egy ideig a magyar fordítás indokoltáságáról szól majd a kerületi bíróságon, miközben kevés szó esik a lényegről: arról, hogy mi történt Nyitrán, illetve miért nem történt meg a támadás az ügyészség szerint. De ez nem feltétlenül probléma. Most már minden egyes részsiker azt a benyomást erősíti, amely egyre általánosabb az ügy kapcsán: a szlovák állam teljesen fölöslegesen és diszkriminatív módon zaklatja egy (immár volt) állampolgárát. Míg korábban az ügy elhúzódása elsősorban az ügyészségnek, valamint azon politikusoknak állt érdekében, akik nyilvánosan nekiestek Hedvignek és rászabadították a hatóságokat, ez a felállás már nem érvényes. Az ügyészség sokéves előkészítés után összerakta a maga anyagát, apró kudarcai pedig egyre azt bizonyítják, mennyire abszurd is a vád: újra meg újra emlékeztetik a nyilvánosságot arra, hogy majdnem egy évtizede húzódó eljárást produkál a szlovák igazságszolgáltatási rendszer. És még csak arra sincs esély, hogy az ügyet középtávon lezárják, legfeljebb úgy, ha az ügyészség és a Smer vezető politikusai visszatáncolnak. FIGYELŐ Putyin bevonul Budapestre Márciusban Budapestre érkezik az orosz elnök, nem sokkal Angela Merkel után - értesült több forrásból a Népszava. Vlagyimir Putyin látogatásának pontos időpontját jelenleg egyezteti a Miniszterelnökség. Putyin legutóbb az első Gyurcsány-kormány idején, 2006-ban járt Magyarországon, az üzleti kapcsolatok erősítése volt a cél. Orbán Viktor tavaly év elején járt legutóbb Moszkvában, akkor köttetett a paksi bőví- tésrőlszóló szerződés. A Jobbik üdvözli Putyin látogatását, a párt közleménye szerint stratégiai partnerként tekint Oroszországra, mind gazdasági, mind energetikai, mind politikai téren, s az ukrán válság még fontosabbá teszi a kétoldalú geostratégiai egyeztetést. A Jobbik szerint Magyarországnak még a nyugati szövetségeseivel is vállalnia kellene a konfliktust, és egyedi álláspontot kialakítania Moszkvával kapcsolatban. Az LMP arra szólítja fel Orbán Viktort, hogy a látogatásakor bontsa fel a paksi bővítésről szóló paktumot. A párt emlékeztet: Putyin 2006-os magyarországi fogadását Orbán Viktor hazaárulásnak nevezte. Az Együtt azt követeli, hogy a kormány vonja be a parlamenti pártokat a találkozó előkészítésébe. A PM közös demonstrációt kezdeményez az ellenzéki pártokkal a látogatás ellen. (ú)
