Új Szó, 2015. január (68. évfolyam, 1-25. szám)

2015-01-31 / 25. szám, szombat

o N on Még ma is vannak olyanok, akik Vágási Ferinek hívják 17. oldal 2015. január 31., szombat, 9. évfolyam, 5. szám Az első dobozos sörök a Kruegertől Nyolcvan éve, 1935. január 24-én került először a boltokba dobozba töltött sör, amely azóta nemcsak a mindennapi élet részévé vált, hanem kultikus tárgy is lett, különleges darabjait múzeumokban állítják ki, és gyűjtők lelkesednek értük. ujszeru cso- magolást Amerikában fejlesztette ki az 1858-ban alapított newarki székhelyű Gott­fried Krueger sörfőző vállalat, az American Can csomagolóanyag­gyártó cég közreműködésével. Az ödetből nem könnyen lett való­ság, mert a kon- zervgyártás ugyan akkor már léte­zett, de mégsem ugyanaz zöldbor­sót és sört tenni a fémdobozba. A sör ugyanis reakcióba lép a fémmel, így íze megváltozik, azaz semleges bel­ső borítást kellett kifejleszteni, ráadá­sul az oly kedvelt nedű szénsavas is, vagyis a gyártónak a nyomással is meg kellett küzdenie. Hosszas próbálko­zás után 1933-ra készült el a tökéletesnek gondolt doboz, de Kruegerék különleges italát ekkor még csak kétezer sörba­rát kóstolhatta. A dobozos kiszerelésű sör csak két évvel később, 1935. január 24-én került kereskedelmi forgalomba. Kruegerék annyira bizonytalanok voltak a síken illetően, hogy a sört üzemüktől jó messze, a Virginia állambeli Rich- mondban kezdték árulni, hogy egy esedeges kudarc esetén se csorbul­jon a sörfőzde hír­BüTTtE A dobozos sörök kinyitása még nem volt egyszerű, két lyukat kel­lett a sima tetőbe vágni, és akinél • nem volt erre alkalmas szerszám, könnyen szomjan maradhatott ► IGENSPAI ssunrn GENSPAN J M BOCK 13 BEER . E F OR J G F. R BEFORE S E MME lie? Jorges® Jorge mľyiiľfél scmhptextern. tiA'VI schfic* now.istown.'A. i cw nohr.jtow­^«HTS a non «*líV%wľl,TS«*-ois.s«■' A dobozok először fehérbádogból készültek, súlyuk mintegy tíz dekagramm volt (Fotók: greenmon.com) 80 éves a sörösdoboz neve. Az újítás azonban hatalmas siker lett, aminek nem csak a ve­vők örülhettek. A fémdoboz által a serfőzdék bővítették ügyfélkörü­ket, mert korábban csak 50 kilo­méteres sugarú körben érte meg nekik kiszállítani a nedűt, arról nem is szólva, hogy fémdobozok­ból kétszer annyit tudtak felpakol­ni a kocsikra, mint üvegekből. Az első dobozos sörök kinyitása még nem volt egyszerű, két lyukat kel­lett a sima tetőbe vágni (az egyiken a folyadék ömlött ki, a másikon a levegő áramlott a dobozba), és akinél nem volt erre alkalmas szer­szám, könnyen szomjan maradha­tott. Más cégek olyan dobozokat választottak, amelyek kiemelkedő tetejéről kupakot kellett lefeszíte­ni vagy lecsavarni. Az eldobható nyitófület csak 1959-ben találták fel, az ötlet egy piknikező amerikai férfi fejéből pattant ki, aki jobb hí­ján egy kődarab segítségével törte fel a dobozt. A hetvenes években jelent meg a dobozba benyomható nyitórész, az eldobható fül ugyanis nem csak a környezetet szennyez­te: sokan a dobozba dobták vissza, s a sör szürcsölése közben torku­kon akadt. Az italnak minden kísérletezés da­cára az első időszakban fémes íze is volt, így a második világháború elő­estéjén a dobozos sörök még csak az amerikai piac egytizedét tették ki. A dobozos sör 1936-ban már Eu­rópában is forgalomba került, a következő évben Nagy-Britanniá- ban 23 sörfőzde bizonyult elég bá­tornak ahhoz, hogy pléhdobozban kínálja az italt. A söreiről is híres Németország sokáig ellenállt, és csak 1951-ben hódolt be az új di­vat előtt, a „Modern élet: dobozban a sört” jelmondattal. A dobozok először fehérbádogból Az italnak minden kísérletezés dacára az első időszakban fémes íze is volt. készültek, súlyuk mintegy tíz de­kagramm volt. Az amerikai mintát követve az európai dobozok űr­tartalma is 0,355 liter lett, és csak 1971-ben tértek át a 0,33 literes dobozok gyártására. A technikai fejlődéssel a dobozok ádagsúlya is csökkent, 1951-ben 83, 1974-ben 38, míg napjainkban már csak 21 grammot nyom egy doboz. Az italdobozok igazi karrierje a világ­háborút követő évtizedekben bon­takozott ki, a napjainkban is hasz­nált alumínium italdoboz elődjei a 60-as években kerültek forgalom­ba. Amerikában először 1969-ben haladta meg a dobozos sör eladása az üveges sörét, és akkor már szinte valamennyi doboz önnyitós volt. Az alumínium italdoboz világszer­te elterjedt, kis sűrűsége, megfelelő szilárdsága, gyors hűthetősége és közel teljes, 100 százalékos újra­hasznosíthatósága miatt kedvelt csomagolóeszközzé vált. Újrahasz­nosításának legnagyobb előnye az energiamegtakarítás, mert az újra feldolgozott alumínium gyártási költsége a bauxitból készült alu­míniuménak alig 5 százaléka. Az aludoboz nem engedi át a szagot, a fényt, a folyadékot, esztétikusán dí­szíthető és törheteden, napjainkban már nemcsak sört, hanem számos szénsavas üdítőitalt is alumínium italdobozokba töltenek. (MTI) KÖNYVBEMUTATÓ - meghívó TARJÁNYI PÉTER & DOSEK RITA í*r 1 felejt i - t *1 w* ~ J i jgSIÍ'W” 9K; I Tájiulrtm*,Wk5',‘ 2015. február 5. 4 t rn j. mjjUM (csütörtök), 18:00 óra EURÓPA REST & BAR Béke utca 6259/2C, Dunaszerdahely Szervezők HIT polgári társulás Dunaszerdahelyi Zsidó Hitközség Tarjányi Péter rendőrségi szakértő és szerző Több évtizedes nemzetbiztonsági, rendőrségi tapasztalatának köszönhetően rendszeresen megszólaltatják szakértőként a mértékadó médiumok. Az utóbbi években nem volt olyan a politika, a titkosszolgálatok és a rendfenntartó szervek összefonódását érintő botrány, ametyben ne kérdezték volna meg a véleményét az okokról, a háttérben lezajló játszmákról és a lehetséges kimenetelekről. MP150069

Next

/
Oldalképek
Tartalom