Új Szó, 2015. január (68. évfolyam, 1-25. szám)
2015-01-29 / 23. szám, csütörtök
8 Vélemény-hirdetés ÚJ SZÓ 2015. JANUÁR 29. www.ujszo.com KÁRPÁT-MEDENCEI FIGYELŐ Strasbourghoz fordul Nagy Zsolt? Az erdélyi magyar lapok többsége megkérdőjelezi a négy év börtönbüntésre ítélt Nagy Zsolt volt RMDSZ-es informatikai miniszter bűnösségét. Előbb hazaárulással gyanúsították. Három év múlva már „nemzetközi szervezett bűnözési csoport morális támogatásának” vádjával indítottak ellene eljárást. Kilenc éven át folyt a per. Most ítéletet hirdettek. Barátai, ismerősei szerint koholt vádak alapján, bizonyítékok hiányában sújtották négy év letöltendő börtönnel. Nem tudni, miért- írja a volt miniszterről az Erdélyi Magyar Szó. Amit tudni lehet: Nagy Zsoltot nem korrupció miatt ítélték el, hiszen a Korrupció- ellenes Ügyészség megállapította: semmilyen korrupciós cselekedetet nem követett el. Nagy Zsoltnak semmilyen haszna nem származott a magánosításokból, sőt az inkriminált privatizációk valójában nem is történtek meg! Nagy Zsolt minisztersége idején egyetlen magánosítás sem történt minisztériumában. Ami az ellene felhozott bizonyítékokat illeti, azok nem is annyira kafkaiak, inkább švejkesnek tűnnek. Az ügyészek is leírták a vádiratban, hogy a bűncselekmények, amelyekkel Nagy Zsoltot vádolják, más személyek telefonbeszélgetéseinek lehallgatásából következtethetőek ki. Nagy Zsolt bűnösségére egyetlen saját lehallgatott telefonbeszélgetése sem vall. Nagy Zsoltnak nem szabad feladnia. Folytatnia kell a pert a Strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán. Bizonyítania kell, hogy a bíróság elutasította az ártatlanságát alátámasztó iratok bekérését a különböző állami intézményektől, hogy nem engedélyezték a védelem tanúinak meghallgatását. A korrupció elleni fellépés szükséges, de rendkívül veszélyes, ha a bírák ügybuzgó- ságából koncepciós perekbe csúszik át. Ha a korrupció elleni harc ürügyén politikai leszámolások történhetnek. Ha embereket, családokat tesznek tönkre. Nagy Zsoltnak sokan hisznek. Ha sikerül bizonyítania, hogy túlkapás történt, sokaknak segíthet ezáltal. A romániai igazságszolgáltatási rendszer reformjának is. Ha Nagy Zsolt pert nyer Strasbourgban, Európának már azt is számon kell kérnie, hogy a román igazságszolgáltatási rendszer úgy működik- e, mint az unió más államaiban. Jogunk van tudni az igazságot. Strasbourgtól váijuk - írj a az erdélyi lap. ■jqpiiiľi. inát, plusz egy vicc] Slilarabos keskeszlet ta Új Síé ára »52 «Mato £cak 0,80 €!* rejtvényújsággal egy«« január 31-én újságárusoknál! *A rejtvényújság nem része az előfizetésnek és nem előfizethető, csak standon kapható az Új Szóval együtt! LÖVÉSZÁROK Háború a szomszédban 2013-ban megtörtént az, amit sokan már-már lehetetlennek hittek: a háború visszatért Európába, méghozzá rögtön Szlovákia szomszédságába, Ukrajnába. Az azóta is tartó konfliktus azonban sajnos nem csupán egy egyedi incidenst jelent, hanem az elmúlt évtizedek újjáéledő orosz ex- panzionizmusának legutóbbi jele. Már csak ezért is érdemes elgondolkozni azon: mi garantálhatja az ország hosszú távú biztonságát? A Híd párt Polgári Vízió 2016 stratégiai dokumentumának legújabb, kül- és biztonságpolitikai fejezetének szerzőjeként az alábbiakban erre szeretnék röviden válaszolni. Triviális, de annál fontosabb tény, hogy Szlovákia nagy szövetségi rendszerek, az EU és a NATO tagja. Országunk sorsközösséget vállalt a szövetségek tagjaival, és ígéretet kapott, hogy a többi tagország garantálja Szlovákia szuverenitását, biztonságát a nemzetközi térben. Az EU és a NATO a mai napig sikeresen garantálják nemcsak Szlovákia, hanem a többi tagállam külső határait és biztonságát. Ezek a szövetségek azonban még nem értek el erejük teljéig: számos, történelmével és kultúrájával Európához kapcsolható ország ma még nem tagja a szövetségnek. Éppen ezért fontos, hogy a mindenkori szlovák kormány aktívan támogassa ezen szervezetek bővítését a NyugatBalkán országaival, illetve Grúziával, Moldovával és Ukrajnával. Ha már Ukrajna: az orosz kormány és az általa létrehozott kelet-ukrajnai rezsimek magatartása elfogadhatatlan. Bár sokan bedőlnek a Moszkva által finanszírozott propagandának, a tények magukért beszélnek: Oroszország csapatai de facto harcban állnak Kelet- Ukrajna területén, miközben az ország már magába olvasztotta a Krím félszigetet. Európa államainak keményen, kompromisszum nélkül fel kell lépniük a területi agresszióval szemben: ma Ukrajna szerepel az orosz „menün”, de holnap akármelyik másik ország is sorra kerülhet. Grúzia 2008-as feldarabolásáról már nem is beszélve. Az EU hosszú távú érdeke a stabil partnerség Oroszországgal, de csakis az ukrán helyzet megfelelő, az ország területi egységét visszaállító rendezés után. Addig puhányságnak, ingadozásnak nincsen helye, az ukránok számítanak ránk. Szlovákia biztonságát az szavatolja leginkább, ha az ukrán kérdésben és a hasonló fajsúlyos ügyekben egy erős és egységes EU- illetve NATO-fel- lépést szorgalmaz. Az erős szövetségek biztonságot adnak országunk számára, és garantálják, hogy a háború ide már soha többet ne térhessen vissza. Ondrejcsák Róbert, az Európai és Észak-atlanti Kapcsolatok Intézetének (CENAA) igazgatója, a Híd elnökének tanácsadója SZEMSZÖG Népszavazás - nem mások ellen Elképedve tapasztalom, milyen indulatokat kavar a közelgő népszavazás, amelyet a Szövetség a Családért (Aliancia za rodinu) szervezet kezdeményezett. Bár nem figyelem rendszeresen a közösségi oldalakon folyó vagdalkozásokat, nem is veszek részt azokban, néha azonban egy-egy hozzászólást mégiscsak elolvasok. Amit látok: primitív, durva „beszólások” mindkét oldalon, vagy - ami még rosszabb - intelligens embereknek az övéktől eltérő véleményen lévőkkel szemben tanúsított indulata. Mondjuk ki nyíltan: azok a jelzők, amelyeket mi, a kezdeményezést pozitívan fogadók kapunk a liberálisan gondolkodóktól, a bigott, a kirekesztő, a gyűlöletkeltő, a homofób a szebbek közé tartoznak. Úgy tűnik, a toleranciának, a másfajta vélemény elfogadásának ott szabnak határt, ahol a keresztény, hagyományos értékrendet valló hangot ad véleményének. Közhelyként emlegetjük, hogy a demokráciánál eddig még nem találtak ki jobb államformát. Szeretném leszögezni, hogy mi, a kezdeményezéssel egyetértők is ugyanolyan értékes polgárai vagyunk az országnak, mint mások. Élni szeretnénk tehát jogainkkal, és részt venni, véleményt nyilvánítani olyan kérdésekben, amelyeket fontosnak tartunk jövőnk, értékeink szempontjából. Nem valakik, valami ellen, hanem valakiknek, valaminek az érdekében. Mi - a sokat kárhoztatott másik oldal - így látjuk, így tartjukhelyesnek. Katolikus egyházunk tanításával összhangban, meggyőződésből. Ferenc pápára is hallgatva. Végső soron pedig lelkiismeretünk szavára. Bertha Éva, a Remény katolikus hetilap felelős szerkesztője OLVASÓI LEVÉL Magyar gyereket magyar iskolába! Az oktatásügy léte, színvonala kisebbségi szinten mindig lenni, vagy nem lenni kérdés. Létünk ezen áll vagy bukik. A mindenkori hatalom a kisebbségi oktatásügyet korlátozni igyekszik, mert tudja, térségünkben az etnikai tudat nem éli túl a nyelv elvesztését (mint az írek, skótok stb. esetében). Nyelvünket erős várunknak is szoktuk nevezni, ostroma az utódállamokba szorult magyarok esetében több mint nyolc évtizede tart. Minden harmadik magyar gyerek - a nyugati országrészben már minden második - nem anyanyelvén tanul. Annak ellenére, hogy a magyar értelmiség minden tudományos és pedagógiai érvet felsorakoztatott az anyanyelvi oktatás fontossága mellett. Évszázadok óta tudjuk, hogy az ismeretek megszerzéséhez a legjobb eszköz az anyanyelv. A szülők nem tudatosítják, hogy a szlovák iskolában szerencsétlen gyerekeiket olyan érzelmi és értelmi világot romboló stresszhatásnak teszik ki, amelynek következménye a kisebbrendűségi érzés, identitászavar. A szülők valósággal merényletet követnek el saját gyermekük ellen - nem tudni, milyen jogon. Tragédia, hogy magyar fiatalok ezrei szemünk láttára cserélnek nyelvet. Az élet azt bizonyítja, hogy az anyanyelvén tanuló gyermek a más tanítási nyelvű iskolába járó társához képest jobban érvényesül. A szlovákiai magyar értelmiségiek több mint kilencven százaléka anyanyelvén érettségizett. Már magyar egyetemünk is van. A multinacionális cégekmegje- lenésével a magyar nyelv ismerete is felértékelődött, ezek a cégek sok esetben a magyar nyelvet tökéletesen ismerő munkatársakat keresnek. A szlovák iskolába járó magyar diákok szenvedő alanyai annak a durva didaktikai ellentmondásnak, hogy számukra idegen nyelven írt tankönyvből tanulják az angolt, és a magyar-angol nyelvi kont- rasztivitás helyett a szlovákangolra épül nyelvismeretük. Ez messzemenően több energiát igényel, és a nyelvtanulás hatásfoka lényegesen kisebb. Az amerikaiakat is az izgatta, hogy mitől zseniálisak a magyar tudósok, mi az oka annak, hogy annyi a magyar származású Nobel-díjas tudós. Bizottságot állítottak fel ennek felderítésére, s az a következő megállapításra jutott: ezek a tudósok valamennyien anyanyelvükön tanultak. Az anyanyelv volt ifjúkoruk tudatformáló eszköze. A sajátos gondolkodásmód és logika eredménye a magyarok erős konkrétumérzéke, melynek gyökerei a nyelv szerkezetében, különleges logikájában találhatók. A magyar nyelv sajátos vonása a tárgyszerűség, a konkrét hasonlatokra, képekre épülő kifejezésmód. Egyetlen más nyelvben sem figyelhető meg a képszerű gondolkodásmódnak annyi leleményessége és olyan gazdagsága, mint a magyarban. A szellem és a nyelv csodálatos összefonódásának ^vagyunk tanúi, áll a bizottság jelentésében. Ezt a csodálatos szellemet, az ősök génjeibe kódolt és általuk közvetített üzenetet semmisítjük meg, ha gyermekeinket nem anyanyelvükön taníttatjuk. Fóthy János Január 30-án ismét Nők+7nap 2014 inspiráló hölgyei - tízes listánk azokról a nőkről, akiknek tevékenysége elismerést érdemel Az idei év divatos frizurái - milyen hajviseletet válasszunk? Új sorozatunkban Drab Melinda lakberendező a lakberendezési stílusok világában kalauzol bennünket - először a klasszikus stílussal ismerkedhetünk meg Ruhaköltemények báli forgatagba Idén érkező celebbébik - 2015-ben több híres párnál is kopogtat a gólya Női magazin és műsormelléklet 40 oldalon az UI SZÓ ban!
