Új Szó, 2015. január (68. évfolyam, 1-25. szám)
2015-01-28 / 22. szám, szerda
16 DlGlTÁLlA - HIRDETÉS ÚJ SZÓ 2015. JANUÁR 28. www.ujszo.com Úgy működne az egész, mint egy napelem Lézerrel töltenék a telefont INDEX-HÍR Az okostelefonok fejlődését sajnos az akkumulátorok nem tudjákkövetni: az egyre nagyobb teljesítményű rendszerekhez egyre kisebb helyen elférő táp- egységeknekkellbiztosítaniukaz erőforrást. Minden évben megjelenik legalább egy olyan megoldás, ami ezen a helyzeten javítana: hol hordozható töltővel, fél milliméter vastag mini erőművekkel próbálják megjavítani a telefonok üzemidejét. Most a Microsoft jött elő azzal az ötletével, hogy lézerrel töltené a telefonokat. Amit ma vezeték nélküli töltés néven ismerünk, annak kevés köze van a Tesla-tomyokhoz; a Microsoft Research lézerének valamivel több. Csak két probléma van. A vezeték nélküli energiaátvitel az emberi szervezetre is veszélyes; nem véletlen, hogy az efféle technológiát már az Egyesült Államok hadserege is felhasználta, méghozzá fegyverként, egy fejlesztésnél. Hatékonysági szempontból egyáltalán nem jó megoldás a vezeték nélküli energiatovábbítás, ha csak néhány centiméterrel helyezzük a rossz irányba a tölteni kívánt készüléket. Emiatt még senkinek nem sikerült maximális hatékonysággal működtetni az ilyen töltőket. A Microsoft a fenti két problémát úgy küszöbölné ki, hogy a továbbított energiát egy lézersugárban összpontosítaná, és azon át jutna el a telefonunkra. És ez legalább olyan gyorsan és hatékonyan töltené fel a telefonunkat, mintha egy fali konnektort használnánk. A technológiát minden készülékkel használni lehetne, amit fotovoltaikus panellel szereltek föl - nagyjából úgy működne az egész, mint egy napelem. A töltéshez infravörös fényt is lehetne használni, ami a természetes fényben is megtalálható - igen, ez már jóval kevésbé tűnik izgalmasnak, mint a Tesla- torony vagy a Star Wars akciójelenetei. Viszont biztonságosabb is azoknál: a rendszert védelmi eszközökkel is ellátnák, így egy ezredmásodperc alatt kikapcsolná magát, ha a fénysugár megszakadna-például amiatt, hogy valaki a lézersugárba lép. Az extra másodperc az életünkben nagy változást nem okoz, az internetet azonban mindig komolyan összezavarja (Képarchívum) A legtöbb szoftver nem tudja kezelni a beiktatott plusz másodpercet, és egyszerűen lefagy Összeomlik az internet nyáron? Az idei év egy másodperccel hosszabb lesz, nyáron egy szökőmásodpercet iktatnak be. Három éve ez komoly gondot okozott több portálnak és közösségi oldalnak - most vajon zökkenőmentes lesz a folyamat? ÖSSZEFOGLALÓ Az idei esztendő egy másodperccel hosszabb lesz, a bejelentés szerint -2015. június 30-án beiktatnak egy extra, úgynevezett szökőmásodpercet. Ennek értelmében 23:59:59 után 23:59:60 másodperc következik, mielőtt átlépünk július elsejére. A szökőmásodpercre azért van szükség, hogy a Föld forgási sebességén alapuló, összehangolt világidő (UTC) és az atomidő összhangba kerüljön. A Föld forgási sebessége ugyanis minden nap a másodperc kétezred részével csökken a Nap és a Hold óceánokra gyakorolt gravitációs hatása, az árapály okozta súrlódás miatt. A szökőmásodpercet még 1972-ben vezették be, az atomórák megjelenésével. Azért van rá szükség, hogy a soron következő évek azonos dátumai és időpontjai a Föld Nap körüli pályájának azonos fázisában kö- vetkezzenekbe. Ezt a plusz másodpercet év végén, december utolsó napján, vagy az év közepén, azaz június utolsó napján iktatják be annak függvényében melyik eredményezi a legjobb korrekciót. Idén nyáron 26. alkalommal vezetnek be egy szökőmásodpercet - utoljára 2012. június 30-án iktattak be egyet. Az extra másodperc az életünkben nagy változást nem okoz, az internetet azonban mindig komolyan összezavarja. Még három éve is számos webes szolgáltatás, portál és közösségi oldal adta be a kulcsot: állt le teljesen, akadozott vagy működött hibásan a szökőmásodperc miatt. Aprobléma forrása, hogy a legtöbb szoftver nem tudja kezelni a beiktatott plusz másodpercet, és egyszerűen lefagy. Ennek kezelésére több megoldás is létezik: az egyik legegyszerűbb az idő visszaléptetése egy másodperccel éjfél előtt. Ez a durva beavatkozás azonban egyes szoftverek - így a Linux, vagy a Java platform - megbénulását okozza, ha az egyébként szigorúan növekvő rendszeridő visszaugrik egy másodpercet. így esett áldozatul három éve a szökőmásodpercnek az Amazon webáruhá- za, a Linkedin és a Foursquare közösségi oldalak, a Reddit hírgyűjtő portál, a Pirate Bay torrentoldal vagy a Firefox böngészőt fejlesztő Mozilla. A Gawker médiabirodalom oldalai 45 másodpercig teljesen leálltak. A Google már három éve is jól felkészült, és problémamentesen átvészelte a plusz másodpercet: az idő visszaugrasztása helyett annak lassú csúsztatásával operált. (origo) A Microsoft a továbbított energiát egy lézersugárban összpontosítaná (Képarchívum) Az embert próbáló feladat megvalósításához a vállalat saját felhasználóit igyekszik megmozgatni Hadat üzen az álhíreknek a Facebook Alig használják a Google közösségi oldalát Hatalmas bukás a Google+ ÖSSZEFOGLALÓ Szinte senki sem használja a Google közösségi oldalát. Vagy legalábbis sokkal kevesebben, mint azt gondolnánk, írta a Business Insider. Ez a számok nyelvén azt jelenti, hogy a 2,2 milliárd felhasználó közül mindössze 9 százalék posztói nyilvános tartalmakat. Ennek a körülbelül 200 millió embernek a 37 százaléka a YouTube videói alatt kommentel, 8 százalékuk pedig csak profilképet cserél. Az aktív profilok mindössze 6 százaléka adott magáról életjelet idén, azaz az elmúlt 20 nap során - és csak a fele nem a YouTube-ra írt vagy posztolt. Ez a regisztrált tagok körülbelül 0,2-0,3 százalékát jelenti, 4-6 millió embert, akik ténylegesen a közösségi oldal felületét használták. Dave Besbris, a Google + főnöke egy tavalyi Recode interjúban kijelentette: „Nem akarok beszélni a számokról” - most már értjük, miért, (origo) ÖSSZEFOGLALÓ A félrevezető tartalmak, ho- axok szűrésébe kezd a Facebook: a közösségi oldal a jövőben egyre kisebb láthatóságot ad a felhasználók által hamisnak jelölt bejegyzéseknek, és egy figyelmeztetést is kiír azok fölött. Az álhírek mára szerves részévé váltak a Facebook-hírfo- lyamoknak: a sokszor egészen hitelesnek tűnő koholmányokba szinte napi rendszerességgel futhatnak bele a felhasználók, amelyeket aztán rosszabb esetben maguk is megosztanak. A közösségi oldal válaszcsapást fejlesztett és elkezdi kigyomlálni a hamis tartalmakat felületéről. Az embert próbáló feladat megvalósításához a vállalat nem a kínai cenzorsereghez hasonló moderátortömegeket, hanem saját felhasználóit igyekszik megmozgatni. A hírfolyam egyes nem kívánatos posztjait a jobb felső sarkából elérhető, legördülő menüsor segítségével rejthetjük el - aki már szabadult meg ezzel a módszerrel a hírfolyam bizonyos tartalmaitól, annak nem újdonság, hogy az oldal ilyenkor egy felugró ablakban érdeklődik, hogy pontosan mi nem tetszett az adott bejegyzésben. Az itt választható opciók listája bővül most új elemmel, onnan már lehetőség van az egyes bejegyzéseket „hamis hír” kategóriába sorolni. A Facebook ide vár minden álhírt, átverést vagy bármilyen, a felhasználókat félrevezető bejegyzést. Ha egy-egy hírt sokan jelölnek meg hamisnak, a közösségi oldal fokozatosan lejjebb csavarja annak láthatóságát a hírfolyamokban, továbbá egy a poszt fölött elhelyezett felirattal is figyelmezteti a felhasználókat, hogy sokan félrevezetőként jelölték meg az adott bejegyzést. Gyakorlatilag bármilyen közzétett tartalmat lehetőség lesz ilyen módon jelenteni, legyen szó fényképről, videóról, linkekről vagy állapotfrissítésről. Ugyanez a helyzet azokkal a megosztott tartalmakkal is, amelyet feltűnően sokan törölnek nem sokkal azután, hogy megosztották azokat - többnyire néhány felvilágosító célzatú hozzászólás elolvasását követően. Persze felmerül a kérdés, hogy az újonnan bevezetett módszer nem sodorja-e veszélybe a híreket kifigurázó, illetve humoros, szatirikus portálok tartalmait a közösségi oldalon, a vállalat szerint ugyanakkor ettől nem kell tartani, miután a funkciót már végigfuttatták egy tesztfázison, és az az eredmények alapján nem fenyegeti a The Onion, vagy akár a Hírcsárda jellegű weboldalákat. (hwsw) • Mire figyeljünk a megfelelő felsőoktatási intézmény kiválasztásánál? C I' , • Jelentkezési határidők és a tanulmányok finanszírozásával ^ F kapcsolatos hasznos információk. \ * CX} Minden, amit az egyetemi felvételikről tudni kell! riii»rir 3sfrái> nLaitaataü
