Új Szó, 2015. január (68. évfolyam, 1-25. szám)

2015-01-27 / 21. szám, kedd

6 Gazdaság és fogyasztók - hirdetés ÚJ SZÓ 201 5. JANUÁR 27. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSA Keveset fizetnek a vállalkozók Pozsony. Az egyéni vállal­kozók többsége tavaly a mi­nimális kivetési alapnak megfelelően fizette a társa­dalombiztosítási járuléko­kat, vagyis kevés bevételük van. A Szociális Biztosító adatbázisában tavaly de­cemberben 224 ezer egyéni vállalkozó szerepelt, ebből átlagosan mintegy 156 ezren csak a minimális összeget fi­zették. A maximális kivetési alapnak megfelelően alig négyszázan fizettek. A mi­nimális társadalombiztosítá­sijárulék idén januártól 3,15 euróval 136,7 euróra emel­kedett. (SITA) Bővítik az óvodai kapacitást Pozsony. Tízmillió eurót költ el az oktatásügyi minisz­térium az óvodai kapacitások bővítésére. Az összegből 9,5 millió eurót a községek és vá­rosok igazgatása alá tartozó óvodák, a maradék félmilliót pedig speciális óvodák kapa­citásának bővítésére különí­tették el. Az óvodáknak pá­lyázniuk kell, az összeget a tárca fogja elosztani - jelen­tette be tegnap Robert Fico kormányfő, aki abban bízik, 2023-ig fokozatosan 100 mil­lió eurót költenek az óvodák­ra, egyrészt állami források­ból, másrészt uniós alapok­ból. (TASR) _____________AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK__________ V ALUTA I ÁRFOLYAM 1 VALUTA I ÁRFOLYAM Angol font 0,7489 Hl Lengyel zloty 4,4744 n Cseh korona 27,754 Magyar forint 310,67 n Horvát kuna 7,702 Hl Román lej 4,4744 Japán jen 133,03 H Svájci frank 1,0014 D Kanadai dollár 1,4009 USA-dollár 1,1244 a Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Népszerű az 50-es Több a hamis bankjegy Pozsony. Szlovákiában ta­valy csaknem a harmadával több hamisított euróbankjegyet fog­laltak le, mint 2013-ban, a hamis érmék száma ezzel szemben lát­ványosan csökkent - derült ki a Szlovák Nemzeti Bank (NBS) friss jelentéséből. Martina Solčányiová, a jegybank szóvi­vője közölte, az elmúlt évben 3466 hamis euróbankjegyet fog­laltak le, nagyjából 30 százalék­kal többet, hamis euróérmékből 53 százalékkal kevesebbet, 5752 helyett csak 2724-et von- takkia forgalomból. A hamisított bankjegyek szá­mának drasztikus növekedése nem jelenti azt a jegybank sze­rint, hogy a lakosság nagyobb veszélynek van kitéve. A hamis bankjegyek jelentős részét rendőrségi akciók során foglal­ták le, vagyis még forgalomba kerülésük előtt. Hamis bank­jegyből csak nagyjából kétezer darab került forgalomba. A le­foglalt bankjegyek java 500 eu- rós címletű volt. A forgalomba juttatott címletek fele 50 eurós volt, a negyedük pedig 100 eu­rós. Az érmék esetében a kéteu- rós a leggyakoribb, ezek teszik ki a hamisítványok háromnegye­dét. Az Európai Központi Bank a pénzhamisítás megnehezítése végett fokozatosan lecseréli az eddigi bankjegyeket - minden évben egyet. Eddig az 5 és a 10 eurós bankók újultak meg, idén jön az új húszas, (mi) Az ÚJ SZÓ ajanija A Kertésznapló havi bontásban sorolja föl az ak­tuális kerti teendőket, külön-külön kitérve a zöld­ségfélékre, a gyümölcsfélékre, a dísznövényekre és a növényházra. Ki-ki rögzítheti benne időjárási megfigyeléseit, megvalósított munkáit és termény­eredményeit. A kötet végén szereplő táblázatok hasznos információkat tartalmaznak a növénysza­porítás módjairól, a gyümölcsfélék szüretelésének idejéről, a zöldségfélék szabadföldi vetéséről, valamint az egyes növényfajták tulajdonságairól, igényeiről és felhasználásáról. Rendelje meg nálunk! Az ajánlat 2015. február 12-ig tart. ................-------------------—-— K eresztnév: Utca, házszám: Település: Telefonszám: 7 € / darab + postaköltség Vezetéknév: Postai irányítószám: E-mail: J Aláírás: Athén elszigetelődött az euróövezet rendszerétől, kicsi a „fertőzésveszély" Nem dől a görög dominó Athén. Az értéktőzsdéket nem lepte meg a hétvégi görögországi választások­nak a nemzetközi pénz­ügyi mentőcsomag feltéte­leinek újratárgyalását ígé­rő baloldali radikális párt győzelmét hozó eredmé­nye, átmeneti gyengülés után erősödtek az indexek. Másrészt az euró 11 éve nem tapasztalt mélységbe jutott tegnap a dollárral szemben - részben a Sziri- za párt nagyarányú győ­zelmének hatására. ÖSSZEFOGLALÓ Tegnap átmenetileg az euró 11 éve nem tapasztalt rekord mélységbe jutott a dollárral szemben (1,1098 dollárt ért az euró) annak hatására, hogy a radikális baloldali Sziriza párt az előző nap megnyerte a gö­rögországi választásokat. A párt újra akarja tárgyalni az or­szágnak nyújtott nemzetközi pénzügyi segély feltételeit. En­nek ellenére az elemzők úgy vélik, a szélsőséges piaci reak­ciók nem indokoltak, az ered­ménynek nem lesznek átütő erejű következményei. Megedződött az eurózóna A parlamenti választás eredménye meghatározó lesz ugyan Görögország jövőjére nézve, szélesebb piaci hatásait azonban felfogja majd az ország viszonylagos elszigeteltsége az euróövezeti pénzügyi rendszer­től, valamint az Európai Köz­ponti Bank (EKB) múlt csütör­tökön bejelentett kötvényvásár­lási programja - véli Lucy O'Carroll, az Aberdeen Asset Management közgazdásza. ,A fertőzésveszély teljesen nem múlt el ugyan, de jelentősen mérséklődött” - tette hozzá. Carlo Messina, az olasz Intesa Sanpaolo bank vezérigazgatója kifejtette, egyáltalán nem tart a görög választások piaci mellék­hatásaitól. Az EKB mennyiségi monetáris lazító intézkedése szerinte is megfelelő mozgáste­ret biztosít a piacoknak, vala­mint lehetőséget nyújt a görög adósság olyan mértékű átüte­mezéséhez is, hogy az ország­nak ne kelljen elhagynia az eu- róövezetet. „Ha a Sziriza nem működik együtt, Németország esetleg kénytelen lesz megkérni Görögországot, hagyja el az euróövezetet” - véli Mark Bur­gess, a Threadneedle Invest­ments befektetési szakembere. A 2011/2012-es adósságvál­sággal ellentétben ma már nem számít forró témának a piaco­kon, melyik bank mekkora ki­tettséggel rendelkezik Görög­országban, ami egy esetleges ál­lamcsőd vagy adósság-újratár­gyalás esetén érdekes lenne a görög választások eredménye miatt. ,A bankszektoron, a ke­reskedelmi kapcsolatokon és működötökén keresztüli görög kitettség kevés ország számára fontos; csak Bulgária, Macedó­nia, Szerbia és (kisebb mérték­ben) Románia rendelkezik em­lítésre méltó közvetlen kitett­séggel, továbbá ezek a kitettsé­gek is csökkentek az elmúlt há­rom évben” - értékelik a helyze­tet a Deutsche Bank szakértői. 2011/2012-ben számos pénz­intézet, leginkább francia és német bank megégette magát görögországi befektetései (többnyire az állampapírok ér­tékvesztése és leírása) miatt,.je­lenleg azonban hasonló domi­nóhatástól nem tart a piac. Nyomasztó görög adósság Bár a görög hazai össztermék az eurózóna gazdaságának csu­pán kevesebb mint 2%-át adja, egyes európai kormányok és be­fektetők szerint fennáll annak a veszélye, hogy ha Athén mégis távozna az eurózónából, az pre­cedenst teremthetne a többi, ha­sonlóan népszerűden megszorí­tási programot bevezető ország számára. Ezért nem kizárt, hogy az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) részben át­ütemezi vagy minimális mér­tékben lefaragja az általa nyúj­tott 240 milliárd eurós mentő­csomag törlesztőrészleteit, an­nál is inkább, mert Görögország államadóssága felkúszott a ha­zai össztermékhez viszonyított 177%-ra, miközben az ország gazdasági teljesítőképessége a válság hat éve alatt az egyne­gyedével csökkent. Ebből adó­dóan Athén tartósan képtelen ekkora adósságot maga előtt görgetni. Athénnek csak idén 22,3 milliárd euró kamatot és tőkerészt kellene törlesztenie, a hitelkamat másodpercenként 972euróvalnő. Mindkét fél engedhet Mivel a lakosság több mint harmada, mintegy 3,9 millió ember él a szegénységi küszöb alatt, ezért a Sziriza garantáltan a szegénység visszaszorítását célzó szociális programokat in­dít, amihez egyelőre hiányzik a pénzügyi mozgástere. Az elkö­vetkező hetek tárgyalásai mu­tatják meg, mekkora lazítást engednek meg a hitelezők és hol ütközik a realitás falába a győztes Sziriza. Az óvatosságot máris jelzi Jannisz Varufakisz, a győztes Sziriza pénzügyminisz­ter-jelöltje, aki tegnap a BBC- nek úgy nyilatkozott, nincs na­pirenden a Grexit, vagyis Gö­rögország távozása az euróöve- zetből. „Nem konfrontációs stí­lusban fogunk tárgyalni Brüsz- szellel, Frankfurttal (az euró­övezeti jegybankkal) és Berlin­nel, van mozgástér a kölcsönö­sen előnyös megoldások felku­tatására” - mondta Varufakisz. A győztes pártvezér, Alek- szisz Ciprasz is visszafogta ma­gát vasárnap este, amikor óva­tosan megígérte a reformok, a pénzzabáló állami vállalatok privatizációjának fenntartását és azt, hogy békében hagyja a bankokat. Továbbá megígérte Görögország nemzetközi köte­lezettségeinek tiszteletben tar­tását (vagyis a hitelek törleszté­sét) és az euró megőrzését. Vi­szont a görög költségvetés leg­súlyosabb betegségéről, a bot­rányos adózási fegyelem javítá­sáról egy szót sem ejtett. (Portf., Privatb., MTI, só) A Sziriza Szlovákiára is gondol Athén. A probléma nem az, hogy a görög pénzügyi segély- programban érintettek nem fizettek eleget, hanem az, hogy túl sokat fizettek. Az elmúlt öt évben folyósított 240 milliárd eurónak ugyanis alig 10 százaléka került ténylegesen Görög­országba, a többit a hitelezők kapták, ezt a pénzt „beszippan­totta az adósságtömeg alkotta fekete lyuk, és ez fenntarthatatlan” - fogalmazott Jannisz Varufaldsz, a győztes Sziriza párt pénzügyminiszter-jelöltje. Hozzátette: a Sziriza célja éppen az, hogy a minimálisra szorítsa a görög katasztró­fából a német, a portugál, a szlovák átlagpolgárra háruló költ­ségeit. A szlovák átlagpolgár például szegényebb, mint a gö­rög, mégis hozzá kellett járulnia anyagilag „ehhez a soha vé­get nem érő ördögi körhöz” - mondta a politikus. (MTI) Vörösek, melegek, zöldek ünnepük a győztes radikális Sziriza ve­zérét. A piacok egyelőre nem pánikolnak. (SITA/AP-felvétel)

Next

/
Oldalképek
Tartalom