Új Szó, 2015. január (68. évfolyam, 1-25. szám)
2015-01-24 / 19. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2015. JANUÁR 24. Közélet 3 Ha csődbe megy Görögország, a neki hitelező Szlovákia államadóssága is megnőhet Bazi nagy görög dráma Sziriza kell a népnek. Az ellenzéki párt athéni kampánygyűlése. (SITA/AP-felvétel) 2015 választási szuperév lesz az unióban Erősödhetnek az európai szélsőséges pártok Athén. Európa és a világ ismét a görögökre figyel. Holnap parlamenti választást tartanak Görögországban, amelyetjó eséllyel az euroszkepti- kus, szélsőséges Sziriza fog megnyerni. Mi következik? Távozás az eu- rózónából? Szlovákia bukhatja a pénzét? ÖSSZEFOGLALÓ A pénzügyi válság 2009-es begyűrűzése óta a negyedik parlamenti választására készül Görögország, és bárki is kerül ki belőle győztesen, ugyanazzal a feladattal kell megküzdenie, mint elődjének: a külső nyomásnak engedni úgy, hogy az ne idézzen elő társadalmi robbanást. Az országban az egyik fő feszültségforrást az jelenti, hogy bár némileg javultak a foglalkoztatási adatok, azok továbbra is a leglehangolóbbak az Európai Unión belül: a munkaképes korúak több mint negyede nem dolgozik, és a fiatalok felének nincs keresete. A lakosság több mint harmada, mintegy 3,9 millió ember él a szegénységi küszöb alatt, a görögök 47 százaléka azt állítja, hogy a család jövedelme nem elég a szükségletek kielégítésére és a válaszadók 55 százaléka kölcsönökből vagy ingóságainak eladásából tartja fenn magát. Az utóbbi öt-hat év valóságos rémálom a hellének számára. Görögország az utóbbi évszázadokban viszonylag szegény országnak számított, ám az uniós tagság elérése után jelentősen javult az életszínvonal, s az évezred környékén sok görög számára úgy tűnhetett: végre utolérik a nyugatot, beköszönt a jólét. A 2008-ban kezdődő válság ezt döntötte romba, az ország pedig azóta sem tud kikászálódni a problémákból. Húzd meg, ereszd meg Elvileg csak 2016-ban kellett volna választani, ám a jobboldali vezetésű nagykoalíciónak (amiben mindkét lejáratódott hagyományos párt, az Új Demokrácia és a balos PASZOK is benne volt) nem volt akkora többsége a parlamentben, hogy át tudja nyomni saját jelöltjét. Mivel a harmadik fordulóban sem szerzett elég szavazatot, felbomlott a parlament. Ez önmagában nem jelentett volna problémát, ha a legnépszerűbb párt nem a szélső- baloldali Sziriza lenne. A Sziriza azzal kampányolt, hogy nem akarja teljesíteni a görög mentőcsomagokért vállalt megszorításokat, a rendkívüli hitelcsomagot összeállító „trojka” (IMF, EU, Európai Központi Bank) viszont hallani sem akar a feltételek enyhítéséről. A patthelyzetre a Sziriza válasza az eurózónából való kilépés volt, ám az utóbbi hónapokban már visszakozott. Ennek magyarázata az lehet, hogy csökkent a zsarolópozíciója: míg korábban az uniós politikus hallani sem akartak a kilépésről - attól tartva, hogy ez dominóeffektust indíthat be - most egyre többen vélik úgy: ha a hellének nem teljesítik a feltételeket, akkor menjenek csak, az eurózóna nem fog belerokkanni. Elemzők szerint így kicsi az esélye a „grexitnek”, sokkal valószínűbbnek tartják, hogy a végén mindkét oldal enged: a Sziriza marad a közös pénznél, és a görög állam adósságának újabb részét engedik el. Mi is adtunk bele pénzt Az államadósság csökkentése hatással lehet Szlovákiára is, mivel a második, tartós mentőövön (ESM) keresztül mi is hiteleztünk a görögöknek. A 2012-ben alapított ESM alaptőkéjéhez 659 millió eu- róval járult hozzá Szlovákia, további 5,8 milliárddal pedig kezeskedünk a megmentett országok hiteleiért. Ha a’görögök államcsődbe jutnak, vagy adósságuk jelentős részét leírják, akkor azzal elvileg Szlovákia is bukhat - a gyakorlatban az ország államadóssága nőne meg, ami elsősorban azért problematikus, mivel már most is közel van az alkotmányban előírt 60 százalékos plafonhoz. Ha győz és többséget szerez a Sziriza, várhatóan politikailag izgalmas hetek, hónapok következnek, amiknek hatására a dollárral szemben tovább gyengülhet az amúgy is lejt- menetben lévő euró. Ez az unión kívülről érkező importtermékek árát fogja megdrágítani. (MSz, MTI) ÖSSZEFOGLALÓ A Sziriza győzelme a görög választásokon erőt adhat a többi uniós szélsőséges és populista pártnak. Az európai protestpártok számára „választási szuperév” lesz 2015: egy sor EU-tagállamban mintegy tucatnyi fontos választás esedékes ebben az évben, és Görögországhoz hasonlóan több másik országban is a protestpártok előretörésétől kell tartania a régi politikai elitnek. így például Spanyolországban, ahol 24 százalékos a munkanélküliség és novemberben parlamenti választások lesznek, a Podemosszal (a név magyarul annyit tesz: képesek vagyunk) egy protestpárt van feljövőben, amelynek a programja hasonló a görög Szirizáéhoz. Közvélemény-kutatások szerint a párt támogatottsága 28 százalék körül van, ezzel a kormánypárttal, a Mariano Ra- joy vezette Néppárttal megközelítőleg azonos szinten áll. Populista szólamok Akárcsak a Sziriza, a Pode- mos is véget akar vetni a német diktátumnak tartott gazdasági megszorításoknak és a spanyol állam adósságainak elengedése mellett száll síkra. Magasabb béreket és több állami juttatást ígér, emellett egy új állami bank alapítását és a hiteljogosultság törvényben való biztosítását. A tervezett szociális juttatásokat a magasabb jövedelműek és a nagyvállalatok adójának emelésével teremtené elő Pablo Iglesias pártelnök. A protestpártok táptalaját a gazdasági válság szolgáltatja. A válság sújtotta országokban tömegével pártolnak át a szavazók a Szirizához és a Pode- moshoz hasonló pártokhoz, mivel egyre több választópolgárnak van elege a Brüsszel és Berlin diktálta reformkövetelésekből. Eközben az euróövezet magországaiban az új pártok, mint például az Alternatíva Németországnak (AfD) nagy számban nyernek meg maguknak szavazókat, akik megelégelték, hogy úgymond a reformokra hajlandóságot nem mutató déli országok helyett fizessenek. A Goldman Sachs befektetési bank egy másik okot is lát a folyamat mögött: eszerint az euróválság miatti frusztráció keveredik a globalizációval és a kapitalizmussal szembeni ellenérzésekkel. A bevándorlók áradata és a szegények és a gazdagok közötti egyre növekvő különbség következményeitől való félelem a bal- és a jobboldali populizmusnak egyaránt sok hívet szerzett. A britek is választani fognak Spanyolország mellett idén Nagy-Britanniában is parlamenti választásra kerül sor, itt az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja (UKIP) előretörése várható. Az évek óta recesszióban lévő Olaszországban lehet, hogy előrehozott választásokra kerül sor. Közvélemény-kutatások szerint az olasz választók többsége olyan pártokat támogat, amelyek nyíltan az euró- övezetből való kilépés mellett kardoskodnak. Jobbról az Északi Liga, balról a Beppe Grillo Öt Csillag nevű mozgalma támad - Grillo például népszavazást ígér a lírához való visszatérésről. (MTI, ú) Haldoklik az egyik politikai dinoszaurusz Plusz ötven képviselő a győztes pártnak ÖSSZEFOGLALÓ Két nappal a görög parlamenti választások előtt egyre jelentősebbnek tűnik az ellenzéki radikális baloldali tömörülés, a Sziriza előnye - derült ki egy tegnap közzétett felmérésből. A közvélemény-kutatás szerint az Alekszisz Ciprasz vezette Sziriza 6 százalékponttal előzi meg az Antonisz Szama- rasz kormányfő irányította Új Demokráciát (ND). Cipraszéka szavazatok 32,2%-ra számíthatnak, míg a konzervatívok támogatottsága 26%-nál jár. A többiek egy számjegyű eredményre számíthatnak. A görög választási rendszernek van egy sajátossága: a győztes pluszmandátumokat kap. A választások után 250 képviselői helyet osztanak szét az eredmények alapján, további 50 mandátumot a győztes párt kap - a rendszer logikája szerint azért, hogy nagyobb stabilitása legyen a kormánypártnak vagy -koalíciónak. Hasonló rendszer van Olaszországban is. A közép-európai államokkal ellentétben Görögországban csak 3%-os a bejutási küszöb. A kis küszöb főként a szélsőséges pártoknakkedvez, amelyekjobb eséllyel tudnak mandátumhoz jutni. Ilyenből pedig van elég: a szélsőjobboldali Arany Hajnal mellett a hagyományos Görög- országi Kommunista Párt is közéjük tartozik - várhatóan mindkettő bejut a parlamentbe. Görögországban évtizedekig két nagy párt osztozott a hatalmon: a jobboldali Új Demokrácia és a baloldali PASZOK. 1974-től ez a két párt váltotta egymást a kormányon. A Sziriza borítékolható győzelmével mostani választás ebben fordulatot fog hozni. Az Új Demokrácia továbbra is a jobboldal vezető ereje, ám a PASZOK teljesen összeomlott: 2009-ben még 44%-kal nyert, most 4%-kal épphogy bejuthat. (MSz, MTI) A Sziriza karizmatikus vezetője 40 évesen lehet görög miniszterelnök Alekszisz Ciprasz - akitől fél Európa retteg Fiatal, dinamikus, és változtatni tudja a nézeteit, ha szükséges. Jól bánik a szavakkal és mindig kész a vitára Görögország baloldali protesztpártja, a Sziriza karizmatikus vezetője, Alekszisz Ciprasz. A 40 éves Ciprasz - ahogy követői nevezik: „o Alekszisz” (az Alekszisz) - szinte a semmiből tette Görögország legnépszerűbb pártjává a Szirizát. Ismerkedjenek meg azzal az emberrel, akinek nevét a következő napokban minden híradóban hallani fogják! Ciprasz politikai pályafutása az 1990-es években, diák- tüntetések vezetőjeként kezdődött - már 17 évesen sztrájkvezér volt a gimnáziumában. , Az egyetem alatt a nemzeti diákszövetség egyik vezetője volt. Mérnöki diplomát szerzett, az egyetem után a szakmájában helyezkedett el, ám politikailag mindvégig aktív volt. Kommunista meggyőződése családi életében is tetten érhető: egyik fiát Che Guevaráról nevezte el. Ciprasz Görögország Kommunista Pártjában kezdte tevékenységét, később a Szirizá- ba beolvadt Baloldal és Haladás Koalíciójában folytatta. 2008-ban, 34 évesen őt választották meg a Sziriza elnökévé. A 2004-ben alapított Radikális Baloldal Koalíciója (Sziriza) népszerűsége 2009-ben 4,6 százalékon állt, 2012-ben már 26,9 százalékot ért el. Ciprasz karrierjében - és a Sziriza történetében - a gazdasági válság hozta a fordulópontot, anélkül valószínűleg egy törpepárt lassan elhasználódó vezetője lett volna. A válság által jelentősen sújtott Görögországban viszont tömegek váltak fogékonnyá üzeneteire. A dpa német hírügynökség portréjában úgy fogalmazott, hogy a sztárpolitikus mindenesetre már több politikai arcát is megmutatta. Kezdetben kommunista szellemben a termelési eszközök államosítását követelte. Jelenleg Andreasz Papandreu volt szocialista vezető bevált receptjét követi: akárcsak 35 éve Papandreu, ő is azt ígéri, hogy pártjával a nép kerül hatalomra. Ciprasz azt hangoztatja, hogy pártja egy új erő, amely nem kötődik a múlthoz, és végrehajtják azokat a reformokat, amelyekre szüksége van Görögországnak. A pártvezér az utóbbi években nemzetközileg is ismert lett. Tavaly, az Európai Bizottság elnökének választásakor az Európai Parlament szélső- baloldali pártjait tömörítő csoport őt javasolta bizottsági elnöknek. Ha a vasárnapi görög választáson nyernek Cip- raszék, az ország történetében először a szociáldemokratáktól balra álló tömörülés vezetésével alakulhat kormány. (MTI, MSz) Ciprasz és spanyol elvbarátja, Pablo Iglesias, a hasonlóan populista Podemos elnöke (SITA/AP-felvétel)
