Új Szó, 2015. január (68. évfolyam, 1-25. szám)
2015-01-23 / 18. szám, péntek
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2015. JANUÁR 23. www.ujszo.com Vargas Llosa színésznek áll Madrid. Hetvennyolc évesen újra színésznek áll Mario Vargas Llosa Nobel- díjas perui író, aki a madridi Teatro Espanol színházban saját színművének egyik szerepét alakítja. A próbák idejére Vargas Llosa megszakította munkáját új regényén és minden más elfoglaltságát is lemondta. „Legrosszabb esetben kinevettetem magam. Engem azonban csábít a kockáztatás. Egy kaland kockázat nélkül nem kaland” - nyilatkozta a szerző. Vargas Llosa színdarabja Boccaccio Deka- meron című novellagyűjteményét vette alapul. A színdarabban az író egy herceget alakít. „Már elfogott egy kis pánikhangulat. És ez a premierig egyre nagyobb lesz” - tette hozzá a perui író, aki korábban már három színdarabban is játszott. A darab január 28. és március elseje között lesz műsoron a spanyolfővárosban. (MTI) A Nobel-díjas perui író saját színművének egyik szerepét alakítja (TAS R/A P-fe I véte l) Szmogról írt kínai regény Peking. A biztonsági kamerákat becsapó sűrű szmog homálya mentett meg egy betörőt a lelepleződéstől abban a regényben, amelyet egy észak-kínai környezetvédelmi hivatal vezetője írt, és amelynek eddig közölt részletei rendkívüli érdeklődést keltettek az online olvasóközönség körében. Li Csun-jüan Jön a szmog! című könyve négy történetet dolgoz fel, és valamennyinek köze van a környezethez, a levegő- tisztasághoz, de helyenként a bürokráciához és a csaláshoz is - olvasható a China Daily című kínai napilapban. Az 53 éves Li szerint a közvélemény nem elég tájékozott a környezetvédelemben dolgozókra nehezedő nyomásról, nem ismerik munkájuk korlátáit, ezért könyvében érinti azokat a problémákat, amelyekkel az alsóbb szinteken dolgozó környezetvédelmi hivatalnokok találkoznak. (MTI) A Csirkefej komáromi bemutatója elsődlegesen az ajtók precíz koreográfiájával ragadja meg a figyelmünket A Spiró-féle reality, 2015 Két felvonás között a színlapot nézegetem: melyik lehet a csapágygyár a szponzorok közül? Valami oka csak van annak, hogy jószerével zsinórban a harmadik olyan előadást látjuk a Jókai Színházban, amelynek a legfontosabb szervezőelve, ahogy forognak, gördülnek, mozdulnak, csúsznak - zör- rennek és nyörrennek - a díszlet, a színpad, a színpadkép elemei. Spiró György Csirkefejének komáromi bemutatója elsődlegesen az ajtók precíz koreográfiájával ragadja meg a figyelmünket. LAKATOS KRISZTINA Egy monumentális, erős szimbólumként jelen levő poroló és egy macskasímyi kiskert mellett a színpadra becsúszó, átszerveződő, tovasikló zöld ajtók és kapuk teremtik meg a teret, annak a lepusztult bérháznak a terét, ahol egy macskát félkörnek, egy vénasszony a megváltás reményében bármilyen emberi kapcsolatba belekapaszkodna, egy srác pedig mindent megtesz, csak hogy úgy érezhesse, tartozik valahova. Első benyomásunk az, hogy van egyfajta hűvös, intellektuális formalizmus az előadásban. Forgács Péter komáromi rendezésében a Gadus Erika által megteremtett színpadkép - illetve úgy általában: a színpadon megteremtett világ - és a nézők közé beiktat egy további médiumot. Mészöly Miklós Filmje után szabadon: mintha egy kamera tárgyilagos, érzelemmentes lencséjén keresztül követnénk az eseményeket. A kamera mögött természetesen tudatos szerkesztői elvet érzékelhetünk, hiszen valaminek irányítania kell a fókuszváltásokat, amelyeket nagyrészt az ajtók mozgásából érzékelhetünk. (Hogy csak a darab nyitóképét idézA Vénasszony szerepében Cs. Tóth Erzsébet látható a Komáromi Jókai Színházban Tóth Károly (Srác) és Szabó Viktor (Haver) az előadás egyik jelenetében (KissGibbóGáborfelvételei) zük: a színpad hátsó terében, a kapu mögött már halljuk a macskáját szólongató Vénasszonyt; a homályba húzódó bejáratot egyetlen fénykör világítja meg; és szükségünk van néhány pillanatra, hogy ésszel is felfogjuk, amit szinte csak tudattalanul érzékelünk: nem a pillantásunk közelít rá a célra, hanem a díszlet mozdul felénk.) A kamerát mozgató szándék mellett felsejlik egy vágó céltudatossága is: valamilyen szándék dolgozik a nyersanyagon - a bérház lakóinak sorsát feltáró képsorokon -, és ez a szándék, ha úgy látja jónak, groteszkre, karikatúraszerűre rajzolja az alakokat és a történéseket, felbontja a reális teret, felgyorsítja vagy épp lelassítja az eseményeket. És persze, ha kell, a média által kedvelt hatáselemekkel is kiegészíti a rögzített valóságot: a gyilkosság után az elkövetőket és az áldozatot kimerevített képen, vérvörös ingben mutatja (korábban minden szereplő a fehér-szürke- fekete skálán helyezkedett el), majd bevágja egy gyermekkórus dalát. Ebben a médiajelenléttel fertőzött téridőben hihetetlenül precíz, erős jelenlétet követel Forgács Péter rendezése a szereplőktől, hiszen a kamera elsősorban őket rögzíti: meglesi magányos, maguknak szánt rezdüléseiket, felveszi kudarcos próbálkozásaikat, ahogy megpróbálnak interakcióba lépni egymással, az arcukba nyomulva színvallásra kényszeríti őket - tessék, a maguk dadogó szavaival mondják el, mit üzennek a nagyközönségnek. Bár nem sok kegyelem van az előadásban, azt kell mondanom, a szereposztást egy kegyelmi pillanat szülhette. Nem csak a főbb szerepekben látható művészek - Cs. Tóth Erzsébet (Vénasszony), Tóth Károly (Srác), Bandor Éva (Nő), Fabó Tibor (Apa), Szabó Viktor (Haver), Olasz István (Tanár) - nyújtanak meggyőző, a maguk nyomorúságában kiteljesedő alakítást. A „stáblista” epizo- distái - Bemáth Tamás és Majorfalvi Bálint (a két „táncoskomikus” közeg szerepében), Holocsy Krisztina (Anya), Bárdos Judit (Csitri), Gardenö Klaudia (Bakfis), Tar Renáta (Előadónő) - a maguk néhány perces megjelenésével, kevés eszközzel is pontos karaktereket vázolnak fel, azok múltjával, jelenével és jövendő kilátásaival együtt. Spiró György Csirkefejének közel harminc éve volt az ősbemutatója. Hogy színháztörténeti esemény volt, azt az azóta eltelt évtizedek csak megerősítették. Gobbi Hilda legendás alakítása ma is viszonyítási pont, az emblematikussá érett A médiajelenléttel fertőzött téridőben hihetetlenül erős j elenlétet követel Forgács Péter rendezése a szereplőktől. „Baszd meg, baszd meg!” mondat élvezetes, szakmailag megalapozott elemzését bárld elolvashatja az egyik népszerű nyelvészeti-nyelvművelő portálon. Azt gondolom, a komáromi Csirkefej méltó színpadi újragondolása a darabnak. Nem kisebb a tétje, hogy a késő Kádár-kor magyar rögvalóságába ágyazott tragédiából mennyire fejthetők ki - és milyen formában fogalmazhatók újra a színház nyelvén - az általános emberi konfliktusok. Ehhez idézzük csak fel az előadás utolsó képét: az Anya és az Apa alakját a vetített négyzethálós térben. Mintha csak egy készülő 3D-s háttéranimációhoz állnának modellt. És ez a háttér bármikor átrajzolható. Mert a periféria terjeszkedik. A Csirkefej bárhova áthelyezhető. Megváltás pedig nincs. Nem csak a darab szereplőinek nincs. Az úri közönség sem kaphat feloldozást. Csak nézzük az előadást, ahogy havi százhúsz órában a tévét, kreatívan megcsinált riportokban reménytelen sorsok végtelen sorát, és talán csak egy kérdésünk marad: egy macska és egy vénasszony halála eléri-e még az ingerküszöbünket? A február 1 -jéig tartó Sundance fesztiválon mintegy 200 film látható, köztük Mundruczó Kornél Fehér Isten című rendezése Kezdődik a független filmesek legrangosabb mustrája AATI-HÍR Park City (Utah állam). Robert Redford új filmjét, a Walk in the Woods című drámát is bemutatják a független filmesek legrangosabb nemzetközi mustráján, a Sundance Filmfesztiválon, amelynek 11 napos programja tegnap kezdődött meg hagyományosan a fesztiválalapító Redford sajtó- értekezletével. A Walk in the Woods hőse idősödő útikönyvszerző, aki rég nem látott középiskolai barátjával indul embert próbáló túrára az Appalache-hegység- ben. A film sztárszerepeit Redford mellett Nick Nolte és Emma Thompson alakítja - ismertette a fesztivál honlapja (sundance.org). A február 1-jéig tartó Sundance idén mintegy 200 filmet tűz műsorára, ezúttal magyar produkciókat is beválogattak a programba. A rövidfilmes mezőnyben Bucsi Réka Symphony No. 42 című animációját láthatják a nézők, a Spoüight elnevezésű szekcióban pedig Mundruczó Kornél Fehér Isten című filmje mutatkozik be az alkotók jelenlétében. A versenyprogramban Michael Fassbender Slow West, Chris Pine és Chiwetel Ejiofor Z for Zachariah, valamint Nicole Kidman Strangerland című filmjét is vetítik, utóbbi a mustra egyik nyitófilmje. Szokás szerint erős a dokumentumfilmes mezőny: a válogatás kiemelkedő darabjai között emlegetik a Nina Simone amerikai énekesnőről szóló What Happened, Miss Simone? és a Kurt Cobain: Montage of Heck című zenés dokumentumfilmet is. A legjobban várt filmek toplistáján szerepel a szcientológi- ával foglalkozó Going Clear, Ewan McGregor sivatagi vándorlása, a Last Days in the Desert, az apokalipszis túlélőiről szóló Z for Zachariach, valamint a Partisan című Vincent Cassellel forgatott produkció is. A Sundance Filmfesztivál hagyományosan Robert Redford sajtóértekezletével nyílik meg (TAS R/AP-feIvéteI)
