Új Szó, 2015. január (68. évfolyam, 1-25. szám)

2015-01-22 / 17. szám, csütörtök

IKERT ÉS UDVAR 2015. januar • www.ujszo.com Állataink | A halak például egész nyáron gyűjtögetik a zsírt a bőrük alsó rétegében, mert télen moz­dulatlanul, étlen-szomjan hevernek a tavak vagy a folyók fenekén. A hörcsö­gök, a sünök, a vakondok és a mókusok átalusszák a telet. Ők is zsírpárnát növesztenek, de vannak olyanok is, melyek feltöltik eleséggel a kamráikat, mert ha néha felébrednek, akkor esznek az elraktározott takarmányból. A téli álmot alvók testhőmérséklete a fajnak megfelelően lecsök­ken, lelassul a szívverésük és lassabban lélegeznek, szinte tetszhalottként viselkednek. Az ember a történelemi idők során sok állatot szelídített magához. Mivel elégedetlen volt az állatok által nyújtott haszonnal, tenyészteni kezdte őket. A tenyésztett állatok azon­ban elveszítették több olyan tulajdonságukat, amelyek hiányában ma már nem tudnának fenn­maradni a természetes környezetükben. Napjainkban az ember nemcsak a maga közelében tartja a gazdasági és házi állatokat, hanem egész életükben a gondjukat vise­li. Haszontulajdoságaikért és szolgálataikért cserébe eteti, gondozza és ápolja őket, vigyáz az egészségük­re, és megfelelően istállózza őket. A gazdasági és a ház­táji állatok különösen télen igénylik a gondoskodást. Ha az időjárás zord hidegre fordul, akkor a szabadban tartott állatokra jobban oda kell figyelnünk. Mivel az állatok nem tudnak beszél­ni, nekünk kell ismerni az igényeiket. KÉNYELMES, MELEC ÓLAK, ISTÁLLÓK A háztáji és gazdasági állatok meleg istállóban vagy ólban élik át a telet. Elengedhetetlen a gazda gondossága is, aki a nyá­ron összegyűjtött vagy megtermelt takarmánnyal eteti őket. A háztáji állattar­tásban fontos, hogy megfe­lelő terület és körülmények álljanak rendelkezésre. Könnyebb a munkavégzés, ha az istállóba bevezetjük a vizet, a villanyt, és csator­názzuk is. Mivel az állatok a nap nagy részében az istállóban vannak, fontos A gazdasági udvar télen A vadon élő állatok öröklött programjuk szerint élik át a telet. Egyes fajok melegebb vidékre vándorolnak, más állatok alkal­mazkodnak a megváltozott környezethez, további fajok téli álmot alszanak vagy hibernálják magukat. Arra törekednek, hogy minél kisebb veszteséggel éljék túl az ínséges időket és a zord hideget. a megfelelő istálló. A jó és egészséges ól magasabban fekvő helyre kerüljön, dél­délkeleti fekvésű legyen. Legyen kellően napfényes, védjen az időjárás viszon­tagságaitól, legyen világos, megfelelő páratartalmú, de ne legyen nedves vagy huzatos. A párás, nyirkos ólakban tartott állatoknak csökken az étvágyuk, rosszabban értékesítik a tarmányt, könnyebben megbetegednek, és több az elhullás. Fontos a gyako­ri almozás, és gondoskod­junk a jó szellőzésről. Az istállóban a hőmérséklet nem állandó. Nappal na­gyobb mértékben változik. Ideális, ha a padlózat és a mennyezet között 2,5-3 °C a különbség. Vízszintes irányban a hőmérséklet az istálló közepétől a külső falak felé csökken. Ha nagy a különbség, akkor a hideg falak belső felülete nyirkossá válik, hővezető képességük nő, és az állatok termelte meleg elveszik. A túlzsúfolt és alacsony, rosszul szellőző istálló ha­mar felmelegedik, káros az állatok közérzetére és a termelőképességére. A túl nagy ólak sem felelnek meg, hiszen egy-két állat nem tudja felmelegíteni őket. Az ilyen istállókban elhelyezett állatok szenvednek a nagy téli hidegben. A legkedvezőbb hőmérséklet tehénistállóban 8-10 °C sertésólban 8-14°C J baromfikeltetőben 20-22 °C J növendékbaromfi- ólban 16-18 °C tyúkólban 12-14 °C A GAZDASÁGI ÉS HÁZIÁLLATOK GONDOZÁSA A hazai éghajlati viszonyok között a téli hőmérséklet többnyire nem okoz jelentős problémát. Kivételt képez néhány extrém hideg éj­szaka és hajnal. Mivel a téli hideg fokozatosan érkezik, a megfelelően takarmányo- zott és táplált állatok ősszel, a csökkenő hőmérséklettel párhuzamosan téli bundát növesztenek. A hideggel szembeni érzékenység állatfajonként változó. Jó, ha az állattartók száraz, tiszta, vastagon almozott és huzatmentes pihenőhelyet biztosítanak az állataiknak. Különleges figyelmet a fiatal állatok (borjak, bárányok, malacok) igényelnek. Az ellést követően az újszülöt­tek tökéletes felszáradására és a kolosztrum itatására kell ügyelni. Mesterséges itatás­kor a tejet elő kell melegíteni, és arra is gondolni kell, hogy a külső, hidegebb hőmér­sékleten a tej visszahűlik. Nem minden állatfaj tart­ható télen a szabadban. Részükre elkülönített helyet biztosítunk. A téli időszak­ban ajánlatos a szabadban tartott állatok napi takar­mányadagját megemelni, ugyanis a testhőmérsék­letük fenntartásához több energiát igényelnek. Ez vo­natkozik a beteg állatokra is. Fontos a takarmánytá­rozók hómentesítése, és a fagyott takarmánycsomók eltávolítása, illetve fontos a silófalakból kisebb fogások­ban lemarni a szükséges takarmánymennyiséget. Tartósan fagyos időben legnagyobb probléma a jó minőségű ivóvíz biztosítá­sa. A vízvezetékrendszert óvni kell az elfagyástól, és ajánlom biztosítani a tem­perált víz itatását. Az itatok épségét folyamatosan el­lenőrizni kell a folyamatos vízmozgás érdekében. A közlekedési utakat homokkal, fűrészporral, szalmaszecskával csúszás- mentessé kell tenni. A tej­termelő gazdaságokban a fejő állásra való terelés ese­tén a ferde rámpát, folyosót is csúszásmentesíteni kell. Fejéskor az elő- és utófer­tőtlenítőt ajánlatos melegen tartani. Javaslom az olyan utófertőtlenítők használa­tát, amelyek a fertőtlenítés mellett ápolják és védik is a tőgybimbók bőrét. HÁZI KEDVENCEINK Télen a kint tartott házi kedvencekre is nagyobb fi­gyelemét fordítunk. Fontos, hogy száraz, meleg kuckót biztosítsunk számukra. A kutya- vagy macskahá­zat jó szigetelőképességű anyaggal béleljük ki. A bejárathoz helyezzünk szélfogót. Fontos, hogy a házi ked­venc méretének megfelelő nagyságú házat válasszunk. Jó méretű ház esetén az állat teljesen be tudja fűteni éjszakára a fekhelyét. Ha a házi kedvenc bundája és a tartási körülményei megfelelőek, akkor remekül érzi magát, még ha ke­mény fagyok is vannak. Az idős, vékony, ritka szőrű ebek, macskák gyorsabban kihűlnek, ami a felső légutak hurutjában nyilvánul meg, és lázzal jár. Ha megoldha­tó, akkor fűtött helyen (akár a garázsban) helyezzük el az ilyen állatot, amíg felépül. Hidegben a házi kedvencek helyes táplálását is biztosíta­ni kell. Télidőben ajánlatos magasabb energiatartalmú táppal etetni őket. Ha házi kosztot kapnak, akkor a megszokottnál táplálóbb és több eledelt kell adni. Télen az állatok ivóvize hamar megfagy. Gyakran el­lenőrizzük, ha kell, cseréljük. Célravezetőbb, ha meleg vizet öntünk a táljukba. Hideg, havas időben jó, ha figyelünk a tappancsokra. A kutya tappancsa nem szereti a sót - kimarja az érzékeny talppáma bőrét, amely kisebesedve, kirepe­dezve komoly fájdalmakat okoz. Kenjük be a talpát védőkrémmel (az állatpa­tikákban lehet kapni), de a vazelin is alkalmas erre a célra. Só helyett használjunk homokot a csúszás megaka­dályozására. A kitaszított kóbor kutyák, vagy a mostoha körülmé­nyek között tartott ked­vencek a zord hidegben különböző fokú fagyási sérüléseket szenvedhetnek. Leggyakrabban a nagy hővesztésnek kitett, kiálló testrészek - orr, fül, farok - fagyása következik be. A reumatikus megbetege­dések is rosszabbodhatnak a hidegtől. Nem szégyen a kabát egy gyengébb vagy idősebb kutyának. Fokozottan figyeljünk télen az élővilágra. Nem szabad elfeledkeznünk a vadon élő állatainkéi sem - segítsünk nekik átvészelni a cudar téli napokat. Gáspár Julianna állattenyésztő mérnök msm

Next

/
Oldalképek
Tartalom