Új Szó, 2015. január (68. évfolyam, 1-25. szám)
2015-01-22 / 17. szám, csütörtök
Ikertésudvar 2015.január • www.ujszo.com j1 Állatfarm | y | A bárányok nevelése és tartása A juhtenyésztés alapjairól, a juhok hasznáról és az újszülött bárányokról decemberi számunkban írtunk, ezúttal a kisbárányok- ról, a róluk való gondoskodásról, takarmányozásukról, szoktatásukról lesz szó. A születés utáni 3-4. napon a bárányok az anyjuknál maradnak külön ketrecekben, ahonnan később csoportos ketrecekbe helyezzük át őket. Egy csoportos ketrecben rendszerint 10-15 anya és a bárányai férnek el. A BÁRÁNYISKOLA A két csoportos ketrec közti szabad teret bárányiskolának rendezzük be. A bárányiskola szélein búvónyílások vannak, amelyeken keresztül az anyajuh nem fér át. A bárányokat legkésőbb 10 napos korukban bárányiskolába kell zárni, ahol elegendő etetőeszköz biztosítja az étvágy szerinti evést és ivást. A bárány itt szokik rá a szilárd takarmányra. A takarmányuk indító- vagy hizlalótáp és jó minőségű bárányszéna (sarjúszéna). Idejekorán megkezdett póttakarmányozással meggyorsítjuk az emésztőszervrendszer, különösen az előgyomrok kifejlődését, és serkentjük a bárányok növekedését és fejlődését. Csoportos tartáskor a bárányok kezdetben eltéveszthetik anyjukat, és nem jutnak elegendő anyatejhez, amely növelheti az elhullási százalékot. Az anyatévesztést előidézheti a túl nagy és az anya takarmányának és vízfogyasztásának korlátozásával érhetjük el. A bárányokat az anyákkal együtt a legelőre nem ajánlatos kihajtani, mert a sok mozgásból származó energiaveszteség gátolja a fejlődésüket. Parazitákkal is megfertőződhetnek, amely a fiatal szervezet ellenálló képességét csökkenti. A bárányok viselkedésére jellemző, hogy amikor járni kezdenek, a mozgó tárgyak vagy az anyjuk felé mozdulnak és követik. Kifejlett korban is követik azokat az embereket, akik báránykorukban gondoskodtak róluk. A juhok vizuális kapcsolatot tartanak fenn legalább egy másik állattal. Ha ez megszűnik, megpróbálják pótolni. Hangos bégetéssel próbálnak más juhokhoz csatlakozni. Ezért ajánlatos csoportosan tartani a juhokat, vagy úgy, hogy lássák egymást. A KARÁM KIALAKÍTÁSA A karám építésénél fontos követelmény, hogy a birRegebben legfeljebb egyik oldalán zart, karámmal körülkerített akolban helyezték el a nyájat. A jelenlegi juhtartó épületek a hodályok, melyek egyszerű szerkezetűek, többnyire egy légterűek, jó hőszigetelésűek. A kisebb ju- hászatokban a juhhodály egyes részeinek lerekesztésével, térelválasztók (ún. drankák) és szénarácsok segítségével különíthetők el az egyes csoportok kor és hasznosítás szerint - pl. fogadtató, ellető, növendéknevelő, kos szállás, bárányóvoda stb. kák a karámban könnyen mozogjanak, és a gondozók is elférjenek közöttük. Már a tervezéskor figyelembe kell venni, hogy a juh mit lát, mit hall, mit szagol, és hogyan reagál az ingerekre. A juhok szeme a fej két oldalán helyezkedik el, így a fej elfordítása nélkül belátják majdnem a körülöttük lévő egész teret. Két oldalt a mélységet nem érzékelik, ezért ha oldalsó látóterükben hirtelen idegen tárgy jelenik meg, megijednek. Mivel a juh eredően prédaállat, állandóan figyeli a környezetét. Fontos, hogy a karámban való mozgatásukhoz kevés ösztönzés is elég legyen, például a hátuk mögött álló gondozó jelenléte vagy egy jól idomított kutya. A kutyák károsak is lehetnek a karámban: ha túl erős ingerként hatnak, az állatok szétszaladhatnak, összetorlódhatnak, eleshetnek, megtaposhatják egymást, aminek ficam vagy törés lehet a következménye. A JUHOK MOZGÁSA A juh sík terepen gyorsabban mozog, mint dombos, hegyes környezetben. Megáll, amikor egy mozgó csoportot elér. Visszafordul, amikor mélyedést észlel. Felágaskodik, ha látja, hogy mélyedés van alatta. Nem hajlandó olyan vízbe belemenni, amelynek a mélységét nem ismeri. Menekülés közben megpróbál a testüknél szőkébb helyre is bepréselődni. A juhászkutya, a juhász, a gondozók, a terelők helyzete, testtartása, mozgása és hangja is befolyásolják a reakcióit. Meleg időben ezért a juhok körüli munkát a kora reggeli órákban kell elkezdeni, és a nap hűvösebb időszakában végezni. A juhászkutyák jobb teljesítményét rendszeres idomítással, munkáltatással és állandó irányítással lehet fenntartani. LEGELTETÉS A juh nyájban élő, legelésző állat. Tavaszi tarlólegeltetésüket szoktatással kell megoldani. A hasmenés elkerülése céljából szalmát, szénát, száraz répaszeletet etessünk. Pangóvizes legelőket a juhokkal az endopa- razitás fertőzések elkerülése érdekében ne legeltessünk. A juh a déli meleg órákban nem legel, a legeltetési időt a reggeli-délelőtti és késő délutáni órákra kell szervezni. A juhlegelőkön célszerű nyári szállást kialakítani, ahol az állatok pihenhetnek, és éjszakára zárt helyen tartózkodhatnak. A juhokat megkell védeni az időjárás kedvezőtlen viszontagságaival szemben, (gáspár) anyacsoport, a falkásítás, a csoport létszámváltozása és az új gondozó is. Az anyák 1-2%-a ráadásul rossz nevelő, nem óvja, nem szoptatja bárányát. ÁRULKODÓ JELEK Az anya és bárányainak viselkedése sok mindent elárul. A bárány akkor keresi bégetéssel az anyját, ha szopni akar. Az anya akkor keresi a bárányát bégetéssel, ha a tejtől a tőgye feszül. Az anyját folyamatosan kísérgető, bégető bárány az anya alacsony tejtermelését jelzi. Háromhetes korig a bárány kizárólagos takarmánya az anyatej. Egy liter tejből a bárány napi 200 g tömegy- gyarapodásra képes. Az 1 hónapos bárány tömege az anya tejtermelésének a mutatója. Az elválasztásig a merinó bárányoknak 200 g/nap, a húsfajtáknak 250 g/nap gyarapodást kell elérniük. Legeltetési időszakban, az anyák több időt töltenek a legelőn, ezért a bárányok egyre több szilárd takarmány felvételére kényszerülnek. Juhtejtermelésre szakosodott gazdaságokban alkalmazott módszer a bőgőre fejés. Az anyákat a bárányokkal való összeeresztés előtt naponta egyszer fejik. A fejés után kiszopható tejet keveslő bárányok bőgnek az anyjukra, ezért használatos az elnevezés. Ha nem akarjuk fejni az anyákat, akkor fokozatosan elapasztjuk a tejüket. Az apasztást a bárányok szopásának fokozatos csökkentésével,
