Új Szó, 2015. január (68. évfolyam, 1-25. szám)

2015-01-21 / 16. szám, szerda

6 Kultúra ÚJ SZÓ 201 5. JANUÁR 21. www.ujszo.com RÖVIDEN Simon Attila a Könyvkuckóban Rozsnyó. Holnap, a magyar kultúra napján 16.30-tól Si­mon Attila történész lesz a rozsnyói Könyvkuckó vendége, akivel Magyar idők a Felvidéken 1938-1945 című tanul­mánykötetéről beszélget Ambrus Ferenc. Helyszín a 100P kávézó, (k) Ingyenes e-könyvek listája Budapest. Több mint 1200 ingyenesen, legálisan letölthe­tő magyar nyelvű elektronikus könyv elérhetőségét gyűjött ék össze egy internetes honlapon, a következő címen: http://blog.papirontul.hu/e-konyv-adatbazis/. A listán sze­repelnek magyar klasszikusok, Jókai-, Mikszáth-, Kosztolá­nyi-, Krúdy- és Rejtő-regények, illetve Petőfi, Arany, Ady, Jó­zsef Attila és mások versei. A világirodalom nagyjai közül Goethe, Shakespeare, Hugo, Orwell, Oscar Wilde, Jack Lon­don, Dickens vagy Alexander Dumas művei, illetve néhány kortárs író kötete is letölthető (Konrád György, Koppány Zsolt, Bartis Attila, Körösi Zoltán, Lőrincz L. László). Számos ifjúsági regény, köztük az Egri csillagok és az Alice Csodaor­szágban is szerepel az adatbázisban. A legtöbb könyv a Ma­gyar Elektronikus Könyvtár oldaláról került a listára, ezek le­töltési linkjét közvetlenül is megtalálják a táblázatban, (juk) A Coen testvérek vezetik a cannes-i zsűrit Egy filmfesztivál, két zsűrielnök MTl-HÍR Párizs. Történetében elő­ször két elnöke lesz a követke­ző cannes-i filmfesztiválnak Joel és Ethan Coen amerikai rendezők személyében, akik Jane Campion új-zélandi ren­dezőnőt követik a zsűri élén a május 13. és 24. között meg­rendezendő seregszemlén. Joel és Ethan Coen, akikjelen- leg következő játékfilmjüket, a Hail Caesart forgatják George Clooney-val és Scarlett Johans- sonnal, örömmel fogadták el a felkérést. „Már csak azért is meg­tiszteltetés lesz idénCannes-ban a zsűrit elnökölni, mert soha semminek nem voltunk eddig az elnökei” - idézi a testvéreket a fesztivál közleménye. A 60 éves Joel és az 57 éves Ethan Coen rendezőként, pro­ducerként, forgatókönyvíró­ként és vágóként is visszatérő vendégnek számítanak Can- nes-ban. A Hollywoodi lidérc­nyomás című filmjükért 1991-ben átvehették az Arany­pálmát és a legjobb rendezés díját is, ugyanezt az elismerést kapták meg 1996-ban a Fargó- ért és 2001-ben Az ember, aki ott se volt című filmjükért, a Llewyn Davis világa című zenés alkotásukkal pedig 2013-ban a Nagydíjat vihették haza. A Com fivérek (Képarchívum) Nem a kritikusok döntik el, melyik film jelentős Sokat idézett képsorok MTl-HÍR New York. Az Oscar-díjak- nál, a kritikáknál és a kasszasi- kemél is pontosabban mutatja egy film jelentőségét, hogy más művek milyen gyakran idéznek belőle - derült ki a Northwes­tern Egyetem kutatásából. Az elemzés az IMDb.com on­line filmadatbázisban felsorolt 15 425 amerikai filmet vette alapul. Itt azt is jelzik, ha egy filmet egy másik alkotás inspi­rált, vagy más filmek idézték. A keresztapa című klasszikust például 1323 film vagy tévéepi­zód idézte. A kutatók figyelembe vették, hogy szerepel-e az adott film a Nemzeti Filmregiszterben. A Kongresszusi Könyvtár ezen lis­tája jelenleg 625 jelentős ameri­kai filmet tartalmaz. A tanul­mány szerint a más művek által legtöbbet idézett filmeknél volt a legvalószínűbb, hogy a regisz­terbe is bekerültek. Ezek közé tartozott az Óz, a csodák csodá­ja, a Csillagokháborúja, a Casab­lanca, az Elfújta a szél vagy a Psycho. Sok filmet egyetlen jelenet is emlékezetessé tesz. Marilyn Monroe fehér szoknyáját a met­ró szellőzője fújja föl a derekáig: ez a képsor az 1955-ben készült Hétévi várakozásban látható. A művet idéző filmek 55 százaléka erre a jelenetre utalvissza. A regiszterbe 25 évesnél ré­gebbi produkciók kerülhetnek be a közönség jelölése és a szak­értők választása nyomán. „A szakértőknek lehetnek olyan előítéleteik, amelyek befolyá­solják őket a dolgok megítélé­sében. Az automatizált, objek­tív módszereknek nincs ilyen hátránya. Talán sérti a büszke­ségünket, de képesek legalább olyan jól vagy még jobban telje­síteni, mint a szakértők” - véli a kutatás vezetője, Luis Amaral. A Borostyán együttes zömmel nagy magyar költők ismert verseit zenésítette meg új lemezén Zenés középiskolai tananyag Üllői úti fák címmel je­lent meg a tavalyi év vé­gén az énekeltvers-műfaj egyik jeles hazai képvise­lője, a komáromi Boros­tyán együttes albuma. Nomen est omen - ha egy zenekar motorját Nagy Lászlónak hívják, meg sem lepődünk, hogy ér­deklődése homlokteré­ben a líra áll. JUHÁSZ KATALIN A vers rétegműfaj, talán mindig az volt. De zenével együtt előadva mindig na­gyobb eséllyel célozta meg a „tömegeket”. A líra eredetileg az antik görög világban fellel­hető pengetős hangszerek gyűjtőneve volt: az ókori dal­költők ezzel kísérték énekelt verseiket. A mai magyar dalno­kok pedig nagy előszeretettel nyúlnak vissza irodalmunk örökbecsű darabjaihoz. De valószínűleg számukra is az a legfontosabb, ami elődeik számára volt: hogy művészi fe­szültséget teremtsenek a zene és a vers kölcsönhatása által. Egy énekelt verset akkor ér­zünk jónak, ha a költői szöveg harmonikusan illeszkedik a melódiához, a kompozícióval és a hangszereléssel kifejezett hangulatba. És vannak versek, amelyek szinte vonzzák ma­gukhoz a zenét, ezért többen is megzenésítik őket. A Boros­tyán együttes lemeze is egy ilyennel kezdődik, Nagy László (a költő!) Adjon az Isten című versével. Ezt a szekérderéknyi jókívánságot tartalmazó köl­teményt Sebő Ferenc annak idején reneszánsz hangulatot idézve zenésítette meg, a Kor- morán-féle verzió lüktető, szin­te reggae-beütésű, de a legjob­ban talán a Kalákának sikerült elkapnia ama bizonyos vers­hangulatot. A Borostyán fel­dolgozása nem tartalmaz for­radalmian új megoldásokat, amiért érdemes lett volna is­mét elővenni ezt a verset, de nem is kullog a műfaj legjobb­jai mögött - egy kellemes, kor­rekt, hallgatható verzió szüle­tett Nagy Lászlóék keze alatt. Ezután a két legismertebb Balassi-vers következik, a Bor­ivóknak való és a Hogy Júliára talála. Az ütemhangsúlyos versről tudjuk, hogy szomjazza a zenét, hiszen ez a magyar népdalok verselési formája. A Borivóknak valóhoz szintén Se­bő Ferenc nyúlt rendkívül bát­ran - egy lassú székely dallamot rendelt hozzá, így ismerik leg­többen. Szarka Gyula is megze­nésítette borral foglalkozó szó­lólemezén, az a verzió gyor­sabb, vidámabb. A Borostyán­féle változatot Nagy Hollósy Zsuzsanna hegedűszólama, il­letve az ütőhangszerek teszik izgalmassá. A Júliát, Balassi múzsáját istenítő vers ugyan­csak a Borostyán hegedűs-voka- listájának köszönhetően kap gellert, remekül illik bele a női énekszólam. Egy Ady-verssel, a Föl-föl­dobott kővel folytatódik a le­mez. Ezt pár éve a dunaszerda- helyi Kicsi Hang dolgozta fel rendkívül finom, minimalista módon. És már meg sem lepő­dünk, amikor ennek is megta­láljuk a Sebő-féle változatát, amely közelebb áll Balassi ko­rának zenéjéhez. Persze ne fe­ledjük, amit a suliban tanul­tunk, hogy mindkét vershez maga a költő is hozzárendelt (ad nótám) egy-egy dallamot, ám ezek nem befolyásolták ko­runk megzenésítőit. Borostyá­nék például gazdagon és érde­kesen hangszerelték - a lassú, nagy ívű dallamot gyors cajun- ritmusok fűszerezik. Kosztolányi Dezső verse, az Üllői úti fák szintén több ze­nészt megihletett már, ezen a lemezen Kántor Krisztina fuvo­lajátékának köszönhetően vá­lik izgalmassá. És amikor a hegedű és a fuvola felelget egymásnak, hát az maga a nosztalgikus romantika. A Messze... messze.... című Babits-vers szintén tananyag, ehhez képest kevesen zenésí- tették meg. Itt szinte country- rockos gitárokkal és hegedű­vel, középtempós dallammal hallhatjuk, szerintem ez a le­mez egyik csúcspontja. Újabb két kötelező vers, a Két karodban és a Nem tudha­tom Radnóti Miklóstól. Előbbi metálverzióban is szép sikert aratott az interneten (a Blind Myself előadásában), utóbbit hallhattuk a Kicsi Hangtól és MC Pita Ramostól is, teljesen másképp. Nagy Lászlóék igé­nyesen, érzéssel és szeretettel viszonyulnak Radnótihoz. A lemezen szereplő három József Attila-vers közül kettő - nagy örömömre - szinte isme­retlen. A szemed című egy szép szerelmes dal lett, éteri fuvola­szólóval, a Várlak alatt pedig végig olyan a hegedű, mintha csellót hallanánk, és ismét megszólal a cajon, ez a doboz­szerű ütőhangszer, amelyet a Rackajam forradalmasított mi­felénk. Mikor az uccán átment a kedves. Ezt is sokféle dallam­mal dudorászhatjuk (Szélkiál­tó, Kicsi Hang, Kávészünet), mostantól egy újabbal is, mind­járt két szólamban, női és férfi hangra. Az albumzáró Adjon Isten mindenkinek című Ady-vers - szívből jövő jókívánságaival - jól „rímel” a nyitó dalra, keretbe foglalva ezt az anyagot, amely iskolai segédeszköznek is hasz­nálható, hiszen zömmel közép­iskolai tananyagot tartalmaz. Szívem szerint minden hazai magyar oktatási intézménybe elküldeném. Aki a merészebb versválogatást kérné számon a zenekaron, annak jusson eszébe ez a fontos pedagógiai aspektus. A magyar könnyűzene egyik legnagyobb alakja volt, élete során több mint húszezer dalt írt Elhunyt S. Nagy István, a legendás szövegíró ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Hosszan tartó, súlyos betegség után tegnapra virradóra, 81. születésnapján elhunyt S. Nagy István. A Blikk információi szerint a legendás magyar dalszövegíró novem­berben szívinfarktust kapott, és az utóbbi napokban gépek tar­tották életben. S. Nagy István a magyar könnyűzene egyik legnagyobb alakja, talán nincs is olyan ma­gyar ember, aki ne ismerné va­lamelyik dalát. Az 1950-es évek második felétől számos sláger szövegét írta, mások mellett Kovács Katinak, Koncz Zsuzsának, az Omegának, Szécsi Pálnak és Máté Péter­nek. Az ő nevéhez fűződik pél­dául a Csavard fel a szőnyeget!, az Okosabban kéne élni, a Nem vagyok én apáca, az Azért van­nak a jóbarátok, a Szóljon han­gosan az ének vagy a Kell, hogy várj szövege. Pályája kezdetén volt éne­kes, dobos, konferanszié, 1957-ben írta első dalszövegét. A Merre jártál este Németh Le­hel előadásában azonnal sláger lett. 1963-tól sokáig Payer András volt a szerzőtársa, együttműködésük egyik látvá­nyos eredménye a Kár a benzi­nért című játékfilm zenéje. Pá­lyája során több színházi elő­adáshoz is írt dalszövegeket. Jelen volt a táncdalfesztivá­lok kezdeténél (Egy fiú a ház­ból, Fák, virágok, fény) és a magyar beat születésénél is (Azt mondta az anyukám, Kia­bálj, énekelj). Ő fedezte fel Má­té Péter tehetségét és ő írta neki az Elmegyek, a Zene nélkül mit érek én? és a Hull az elsárgult levél című dalok szövegét. Má­té Péter halála után S. Nagy könyvet írt a fiatalon eltávozott előadóművészről. Szörényi Leventével közö­sen jegyzi az első külföldön is sikert aratott magyar nyelvű beatslágert, a Rohan az időt, amelyet Koncz Zsuzsa adott Feleségével, Csongrádi Kata énekesnővel (Képarchívum) elő. De az ő nevéhez fűződik az Edda együttes Álom című slágerének szövege, és a Zorán által sikerre vitt Fehér sziklák is. S. Nagy István élete során több mint húszezer dalhoz írt szöveget. (MTI, Dal+Szerző, origo.hu, juk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom