Új Szó, 2015. január (68. évfolyam, 1-25. szám)
2015-01-15 / 11. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2015. JANUÁR 15. Gazdaság és fogyasztók 3 Csicsai Gábor, a Híd parlamenti képviselője több hiányosságra is figyelmeztet a kis- és középvállalkozások támogatására fókuszáló jogszabályban Ellehetetlenített szlovákiai földigénylők Csicsai Gábor: a kis- és középgazdáknak 50% fölé kelíme kerülniük a megművelt területek arányát tekintve (Somogyi Tibor felv.) Az idei év elején hatályba lépett a földbérlést szabályozó törvénymódosítás, melynek köszönhetően egyszerűbben juthatnak mezőgazdasági földterületekhez a kisebb és közepes méretű gazdaságok. A jogszabály-módosítás hátulütőiről és a lehetséges megoldásokról Csicsai Gáborral, a Híd parlamenti képviselőjével, mező- gazdasági szakértőjével beszélgettünk. SUSLABÉLA Készült egy törvénymódosítás a kis- és középvállalkozások fellendítésére, ezen kívül pedig készül az ifjú, kezdő mezőgazdasági termelők számára egy jogszabály a földbérléssel kapcsolatban. A két jogszabályt külön-külön kell taglalni. így van. Rögvest az elején tisztázni kell, hogy a január elejétől érvényben lévő jogszabály nem a fiatal, kezdő mezőgazdasági termelőknek nyújtandó támogatásokkal foglalkozó törvénymódosítás. Idén lejár a Szlovák Földalap bérleti szerződéseinek csaknem 75 százaléka. Véleményem szerint itt az ideje más alapokra helyezni a játékszabályokat, és konkrétan meghatározni, hogy ki gazdálkodhat az alap tulajdonában levő földterületeken. A földművelésügyi minisztérium által felvázolt koncepciót jónak tartom olyan értelemben, hogy valóban újra meg kell erősíteni a kis- és középgazdaságokat, a családi vállalkozásokat. A problémát abban látom, hogy a földhöz való juttatás az elfogadott törvénymódosítás alapján a gyakorlatban kivitelezhetetlen, mivel nem nagyon lesz kitől visszavenni a földet. A törvény értelmében 100 hektár alatt nem lehet elvenni senkitől a bérelt földet, legyen akár 5 ezer hektárnyi összterülete a gazdálkodónak. Tehát az összterületen van a hangsúly, amire a laikus nem figyel oda? Egyértelműen. Ezzel a jogszabályt nem kellő alapossággal áttanulmányozok egyáltalán nincsenek tisztában. Nagyon egyszerű példát hozok fel a probléma szemléltetésére. Ha a mezőgazdasági cég 5 ezer hektárnyi területen gazdálkodik, és ebből ezer hektárnyi a földalaptól bérelt területe, akkor a bérelt ezer hektárból elvesznek tőle 8 százalékot. Még akkor is marad neki jócskán, ugye?! A földbérlésről szóló jogszabálymódosítás kiköti, hogy az 1500 hektár felett gazdálkodóktól maximálisan 10 százalékot lehet másnak adni, azaz 150 hektárt. Függetlenül attól, hogy a vállalkozó mekkora összterületen gazdálkodik. A törvény tulajdonképpen nagyon cselesen van megfogalmazva. Van persze egy másik magyarázat is, ez pedig a dilettantizmus. Lehetővé teszik ugyan, hogy elvben földhöz juthassanak a gazdálkodni szándékozók, ezzel párhuzamosan azonban ellehetetlenítik ennek a gyakorlati megvalósítását. Ön diszkriminatívnak nevezte a jogszabály bizonyos részeit. Konkrétan melyekkel lehetnek gondok? Véleményem szerint az a rész diszkriminatív, amely leszögezi, hogy csak azok kérvényezhetnek bérbe területeket a földalaptól, akiknek már van érvényes bérletük. Magyarán, ha van pénzem, és gazdálkodni akarok, ezt akkor sem tehetem meg az említett jogszabály értelmében. A földalap azt is kéri, hogy a kisgazda pontosan határozza meg a parcellaszámot, -számokat, melyre, melyekre esetleg igényt tart. A törvény lényege az, hogy állami támogatást biztosítson a kis- és középgazdáknak, eleve ki vannak zárva a körből a kezdő vállalkozók. A bérleti szerződésben a gazdának köteleznie kell magát arra, hogy tevékenysége egyrészt a speciálisnövénytermesztésre összpontosul, vagy pedig meghatározott időn belül hektáronkénti átlagban eléri a 0,3-as szintű nagyállategységet (VDJ/ha). Ez az érdeklődő igénylőre ugyan vonatkozik, viszont akitől nem vehetik el a földet, annak nincs ilyen jellegű leterhelése. Lehet akár 5 ezer hektárnyi területe, elég, ha van tíz sertése. Nagy hiányossága a törvénynek, hogy ez a leterhelés nincs arányosan megfogalmazva. A földművelésügyi miniszter is hangsúlyozta, hogy Szlovákiában a nagyvállalatok kezében összpontosul a mezőgazdasági földterület. Ön hogyan látja, milyen arányban kellene részesedniük a kis- és közepes vállalatoknak az agrártermelésben? A kis- és középgazdáknak egyértelműen 50 százalék felé kellene kerülni a megművelt területek arányát tekinte. Szlovákiában - és a mezőgazdaságra ez hatványozottan vonatkozik - hiányzik a kreatív foglalkoztatottság. Gondolok itt a hajnali kelésre, az állatok reggeli etetésére, gondozására, mindennapos törődésre az állatállománnyal. Ez hiányzik a nagytermelésből. Meg természetesen azt is kifogásolom, hogy az agrártermelésben is csak a haszon a kulcsszó. A kisgazdában van egyfajta büszkeség, a vidék mindig specifikus volt, a támogatási pénzt itt kell megkapni és megtartani. Ezzel pedig sikerülne megtartani a vidéki élet értékeit is, amelyeket nem lehet pénzben kifejezni. Egyébként a fiatal gazdáknak is készül egy uniós projekt, ez a most részletezett törvénytől teljesen független. Az ezzel kapcsolatos felhívás konkrét formája a tavasz folyamán kerülhet nyilvánosságra. Az érdeklődőknek azért azt tanácsolom, hogy kérvényüket mindenképpen adják be, és hat hónap múlva a parlamentben benyújtjuk a mostam jogszabály módosítására vonatkozó javaslatot. A forint az elmúlt egy évben több mint 6, a cseh korona 3,5, a lengyel zloty 2,8%-kal gyengült Mit érdemes megvásárolni a szomszédoknál ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Ismét a gyengülésé a főszerep a régió devizái között. Ami új: már nemcsak a forint és a zloty, hanem az eddig a „Kelet svájci frankjának” tartott cseh korona is jócskán vesztett az értékéből az elmúlt pár napban. Az említett valuták gyengélkedése jó hír azoknak, akik rendszeresen átjárnak bevásárolni a szomszédos országokba. Az euróval szemben jó ideje a 27 korona/euró hivatalos árfolyamkorláttól nem messze járó árfolyam a deflációs félelmek miatt már a 29-es szint közelében jár - hívta fel a figyelmet a Commerzbank. Magyarországon tegnap megint gyengült a forint, az euró árfolyama egy hét után ismét meghaladta a 320 forintot. Az idei legmagasabb jegyzés 321,09 forint volt január 5-én. Aforint2012. január elején érte el leggyengébb árfolyamát, 324,27-es eurójegyzéssel. A Postabank szerint a forint árfolyama az elmúlt egy évben több mint 6, a cseh koronáé 3,5, a lengyel zlo- tyé pedig 2,8 százalékkal gyengült az euróval szemben. Vonzó bevásárlások ,J\ szomszédos országokba irányuló bevásárlóturizmus nem új jelenség Szlovákiában, ha a szomszédos országok valutái gyengülnek, az ottani üzletek rendszeresen megtelnek szlovákiai bevásárlókkal” - nyilatkozta Jana Glasová, a Postabank elemzője. „Az árfolyam- mozgások miatt az elkövetkező időszakban tovább nőhet a Magyarországra, Csehországba és Lengyelországba irányuló bevásárlóturizmus” - teszi hozzá Katarína Muchová, a Szlovák Takarékpénztár elemzője, aki arra is felhívja a figyelmet, hogy nem mindenért érdemes kiutazni. Magyarországon az élelmiszerhez, alkoholhoz, könyvekhez és háztartási cikkekhez juthatunk hozzá olcsóbban, a Lengyelországba utazók pedig az élelmiszer mellett a ruházat és a cipők esetében számíthatnak a szlovákiainál kedvezőbb árakra. Michal Kozub, a Home Credit elemzője arra is felhívja a figyelmet, hogy a külföldi bevásárlásnál a benzinárakat is be kellene kalkulálni a költségekbe. „Akik messzebb laknak a határtól, azoknak előre fel kellene mérniük, hogy mire is lesz szükségük, és a lehető legtöbb árut megvenni egyszerre, hogy megérje az utazás” - vallja Michal Kozub. Hogy a bevásárlás az adott országban mennyire is éri meg, azt az árfolyammozgásokon kívül az infláció is befolyásolja. „SzloMennyit ért egy euró? Valuta Egy éve Tegnap Magyar forint 299,96 320 Cseh korona 27,5 28,4 Lengyel zloty 4,1 4,3 • Forrás: openiazoch.zoznam.sk vákiában az elmúlt egy évben szinte egyáltalán nem nőttek az árak, vagyis egy-egy bevásárlásért nagyjából ugyannyit fizetünk, mint tavaly ilyenkor. Az élelmiszerek esetében még ennél is jobb a helyzet, hiszen ezek ára egy év alatt átlagosan több mint egy százalékkal csökkent” - nyüatkozta Glasová. Olcsóbb osztrák tankolás Magyarországon és Lengyel- országban ugyan szintén csökkentek az árak, Ausztriában és Csehországban azonban tavaly is enyhe drágulást mértek. Ausztriában Glasová szerint azonban még így is olcsóbb a tankolás, a ruházat, a könyvek és az ékszer, mint Szlovákiában, alkoholt azonban ott nem éri meg vásárolni. „Csehországban elsősorban a könyvek szerelmesei találják meg a számításaikat, hiszen azok ott olcsóbbak, mint Szlovákiában, nagyobb ruhavásárlást azonban a cseheknél ne tervezzünk” - tette hozzá a Postabank elemzője. (TASR, mi) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Olcsóbban jut pénzhez Szlovákia Pozsony. Szlovákia még soha ilyen olcsón nem jutott kölcsönhöz a pénzpiacokon, mint napjainkban. Az e héten kiadott, 12 éves futamidejű szlovák állampapírok éves kamata csak 1,375 százalék. „Szlovákia egyre attraktívabb célpontnak számít a külföldi és a hazai befektetők számára” - nyüatkozta ezzel kapcsolatban Peter Kazimír pénzügyminiszter. A most kiadott állampapírok iránt a legnagyobb érdeklődést a német és az osztrák befektetők tanúsították. Az eladásból származó 1,5 milliárd eu- rós bevételt a korábbi tartozások visszafizetésére fordítják. (TASR) Tovább zuhanhat a gáz ára Pozsony. A lakossági gázárak év eleji 1,14%-os csökkenését követően Szlovákiában az elkövetkező időszakban további 7%-kal eshetnek az árak - legalábbis ezt állítják a jegybank elemzői, a kőolaj világpiaci árának a zuhanására hivatkozva. Ez utóbbinak a pozitív hatását szerintük idén a háztartások is megérezhe- tik. A Brent típusú kőolaj hordónkénti, ára (159 liter) már 45 dollár körül mozog, miközben tavaly júniusban még 110 dollár felettjárt. (SITA) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA IBMIB Angol font 0,7753 Lengyel zloty 4,2863 n Cseh korona 28,229 H Magyar forint 319,97 n Horvát kuna 7,6845 Román lej 4,4928 Japán jen 137,48 H Svájci frank 1,2010 a Kanadai dollár 1,4089 | USA-dollár 1,1775 □ VÉTEL ELADÁS BANK 1 DOLLÁR 1 CSEH KORONA FORINT Sberbank 1,21-1,14 29,26-27,55 332,76-304,11 OTP Bank 1,23-1,13 29,70-27,20 332,86-304,80 Postabank 1,22-1,14 29,41-27,42Szí. Takarékpénztár 1,22-1,14 29,18-27,56 333,03-304,35 Tatra banka 1,21-1,14 29,28-27,58 331,58-306,38 ČSOB 1,21-1,15 29,14-27,69Általános Hitelbank 1,22-1,14 29,22-27,52 332,83-304,17 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) A magyarországi üzletközpontok előtt újra egyre több a szlovák rendszámú autó (Képarchívum)
