Új Szó, 2015. január (68. évfolyam, 1-25. szám)
2015-01-14 / 10. szám, szerda
2 Közélet ÚJ SZÓ 2015. JANUÁR 14. www.ujszo.com Hét sárga járat Besztercebánya és Pozsony közt Marian Kodéba rábólintott a RegioJetre ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Februártól elindíthatja sárga buszait a cseh Re- gioJet társaság Besztercebánya és Pozsony közt, Nyitra érintésével; Marian Kotleba besztercebányai megyefőnök ugyanis tegnap kiadta az engedélyt a járat üzemeltetésére. Radim Jančura, a RegioJet igazgatója azután kért engedélyt Kotlebá- tól, miután Pozsonyban és Nyit- rán elutasították, mondván: a szóban forgó városok közt jó a tömegközlekedés, nincs szükség újabb járatokra. Jančura meggyőződése, hogy az engedélyt a két megyében azért nem kapta meg, mert a megyefőnökök a már létező járatok üzemeltetőit védik. Ez szerinte kli- entelizmus, amire óriásplakátokon is figyelmezteti az embereket a fővárosban és Nyitrán. A járat üzemeltetéséhez elég annak a megyének a beleegyezése, amelynek városa a kiindulópont. A többi érintett megye ugyan véleményezheti a járatot, s elutasíthatja azt, ezt a véleményt viszont az engedélyt kiadó megyének nem kell figyelembe venni. Kotleba ezt meg is tette, lesöpörte az asztalról Pozsony és Nyitra elutasító véleményét és az új járatokra rábólintott. Mint mondta, a konkurens társaságok képviselői felkeresték és tiltakoztak ez ellen, ám ő nem hajlandó beavatkozni a szabad versenybe. Jančura szerint az utasoknak kellene dönteniük arról, hogy egy buszjárat kifizetődő-e vagy sem, nem politikusoknak. „Én a járataimra nem akarok állami támogatást, a társaság mindezt saját zsebből finanszírozza. Akár ezer ilyen buszjáratot is lehetne indítani, ha valakinek lenne rá pénze, ez nem politikai kérdés. A piacnak, az utasoknak kell eldönteniük, melyik járat maradjon életben” - mondta Jančura. A RegioJet hét járatpárt indít a vonalon, Európa legkorszerűbb autóbuszaiból vásárolt erre a célra nyolcat, egyenként 350 ezer euróért. A legolcsóbb jegy Pozsonyból Besztercebányára öt euró lesz. A sárga buszokat Nyitrán és Pozsonyban is be kell engedni a buszállomásokra. A RegioJet eredetileg vonatjáratot akart indítani a főváros és Besztercebánya közt, viszont amióta a kormány ingyen vo- natoztatja a fiatalokat és a nyugdíjasokat, erről az elképzeléséről letett, (dem, SITA) így tiltakozott a RegioJet Pozsony és Nyitra megyék döntése ellen (Gábriel Kuchta felvétele) Szlovákiában a hivatalnok jóakaratán múlik, itt maradhat-e a menekült vagy sem Menekült? Legfeljebb két évig! Pozsony. Az orosz-ukrán konfliktus ellenére sem érkezett tavaly több menekült Szlovákiába, sőt, a menedékjogi kérelmek száma 2013-hoz képest csökkent, a belügyminiszter elégedett, szerinte a szigorú letelepedési politika tartja távol Szlovákiától a terroristákat. ÖSSZEFOGLALÓ Szlovákiában tavaly 287 személy kért menedékjogot, de csak 11 kapta meg, ami néggyel kevesebb, mint 2013-ban. Egyébként ugyanúgy csak 11 személy jutott hozzá tavaly a szlovák állampolgársághoz. 1993-tól összesen 57 974 külföldi próbált nálunk menedékjogi státushoz jutni, ám csak 642járt sikerrel. Az egyik legszigorúbb A Szövetség az Emberi Jogokért (Human Rights League) szervezet már évek óta figyelmeztet arra, hogy Szlovákiában a menekültjogi státus jóváhagyása túlbürokratizált folyamat, ráadásul az, hogy valaki megkapja-e vagy sem, az gyakran csak a hivatalnokok jókedvén múlik, így a bevándorlóknak nem csak a bürokráciával gyűlik meg a bajuk. Állítólag arra is többször volt példa, hogy a szlovák-ukrán határon visszafordítottak menekülteket, akik az ukrán hatóságoknak azt állították, hogy Szlovákiában menedékjogot kértek, ám ez a szlovák hatóságok által kiállított jelentésből hiányzott. A szövetség ráadásul emlékeztetett, hogy bár a szlovákiai migrációs politika összhangban van az uniós normákkal, az Európai Unió egyik legszigorúbb szabályozásaként tartják számon. A homonnai menekülttáborban élőknek csak a töredéke kap lehetőséget arra, hogy Szlovákiában kezdjen új életet (Ján Krošlák felvétele) Kiből lesz a terrorista Robert Kaliňák belügyminiszter ezzel a véleménnyel nem ért egyet, a franciaországi terrortámadások után ráadásul kijelentette: épp a szigorú bevándorlási politikának köszönhető, hogy Szlovákiába ilyen terroristák nem jutnak be. Kovács Attila iszlámkutató szerint az, amit a politikusok állítanak nem egyezik a valósággal. „A szigorú bevándorlási politika nem old meg semmit, ugyanis a tapasztalat is azt mutatja, hogy azok a terroristák, akik merényleteket követtek el, korábban az adott országban teljesen mással foglalkoztak, s a jelét sem mutatták annak, hogy ra- dikalizálódni fognak” - mondta a héten lapunknak Kovács. Menekültjogi kérelmek Év Kérelmek száma Megadott menekültjogi státus 2009 822 14 2010 541 15 2011 491 12 2012 732 32 2013 441 15 2014 287 11 • Forrás: belügyminisztérium „ Kismenekült” Az ország a teljes értékű menekültjogi státuson kívül még úgynevezett „kis menekültjog” odaítéléséről is dönthet. Ezt azok kapják meg, akiknek elutasították a menekültjogi kérelmét, de olyan országból származnak, amelybe nem lehet őket visszaküldeni - például Szomáliából, Irakból vagy palesztin területről. Ezt a státuszt két évre kaphatják meg, s az illetőnek ezalatt az idő alatt ugyanolyan jogai vannak, mint a teljes értékű menekültjoggal rendelkező külföldinek. Ilyen menekültjogot tavaly 89 személy kapott, 40 esetben ezt is elutasították. 2013-ban csak 34 személy jutott kis menedékjogi státushoz, ám az, hogy idén ennek kétszeresénél több kérvényező is megkapta, Bemard Priecel a menekültügyi hivatal igazgatója szerint nem trend, csupán véletlen. „Egyszerűen teljesítették a törvényes feltételeket” - mondta, (dem, SITA) Nemzeti jelentőségű intézmények 4,126 milliárd forintra számíthatnak, és 1,835 milliárd forintra emelkedett az egyéb támogatások összege is Idén 1,3 milliárddal kevesebbet ad határon túliaknak a magyar állam LAJOS P. JÁNOS Pozsony/Budapest. Nem könnyű feladat összeszámolni a határon túli magyarok támogatását a magyar költségvetésben, és ehhez az Emberi Erőforrások Minisztériumának Nemzetpolitikai Államtitkársága sem nyújt túl sok támogatást. A költségvetési törvény alapján úgy látszik, hogy mintegy 1,3 milliárd forinttal idén kevesebb jut a határon túli magyaroknak és szervezeteiknek a magyar költségvetésből. A teljes címzett összeg 17,031 milliárd forint. Nehéz az összesítés „Bár az Országgyűlés elfogadta a 2015. évi költségvetést, az azonban egyelőre nem látható, hogy konkrétan mekkora összeg fordítható a külhoni magyarság támogatására. így azt sem tudjuk jelenleg meghatározni, hogy a felvidéki magyarság milyen összegű támogatásokra pályázhat a következő évben, illetve mely szervezetek mekkora összeget kaphatnak” - válaszolta a szakállamtitkárság a határon túli magyaroknak és szervezeteiknek tervezett támogatásokról érdeklődő első levelünkre. Nemzeti jelentőségű Az biztos, hogy a legnagyobb összeget a Bethlen Gábor Alapítvány (BGA) kezeli majd, amely idén 11,807 milliárd forintból gazdálkodhat. Ez 400 millió forinttal nagyobb a tavalyi összegnél, de a költségvetés elosztása jelentősen módosult: a nemzeti jelentőségű intézmények a tavalyinál 300 millió forinttal többet kapnak- 4, 126 milliárd forintra számíthatnak-, és 400 millió forinttal, 1,835 milliárd forintra emelkedett az egyéb támogatások összege is, ami feltehetően a kisebb szervezetek programjaira adható támogatást fedezi. Szlovákiában 10 nemzeti jelentőségű intézmény van, ilyan például a Csemadok, a pedagógusszövetség, a két kőszínház, a Selye Egyetem vagy a Fórum Intézet, ők tehát a tavalyinál várhatóan több pénzre számíthatnak, bár az még nem világos, hogy a növekmény hogyan oszlik majd meg a határon túli régiók és a szervezetek között. A BGA idén azonban már nem támogatja a Határtalanul programot, ami tavaly még 465,3 millió forintot vitt el. Ebből támogatták a határon túli iskolák magyarországi, és a magyarországi iskolák határon túli látogatásait. A programra egy másik sorban ugyan szerepel 1,227 milliárd forint, de ez összesítve több mint 600 millióval kevesebb a tavalyi összegnél. Oktatásra kevesebb A második legnagyobb tétel a nemzetpolitikai tevékenység támogatása, amelyre idén 3,816 milliárd forintot fordít majd a magyar állam, ez 1,668 milliárddal alacsonyabb a tavalyi összegnél. A legnagyobb kiesés feltehetően az erdélyi Sa- pientia Egyetem tavalyi 1 milliárd forintos és a kárpátaljai II. Rákóczi Ferenc Főiskola 350 millió forintos támogatása. A nemzetpolitikai államtitkárság ebből az összegből három programot indít. „Körösi Csorna Sándor Programra 1 milliárd forint, a Mikes Kelemen Programra 500 millió forint, illetve a 2015 a külhoni magyar szakképzés éve programra szintén 500 millió forint jut” - tájékoztatta lapunkat Soós Zoltán, az államtitkárság főosztályvezető-helyettese. A 2014-es és a 2015-ös költségvetés összehasonlítása alapján a támogatás csökkenésének vesztese különben is az oktatás, azon belül is a határon túli felsőoktatás: a főiskolák támogatására a tavalyi 250 millió helyett csak 220 millió forint jut, oktatási feladatok támogatására pedig 668,2 millió forint helyett 588 millió forint jut. Megfelezték az egyházi fenntartású oktatási intézmények támogatását is, a tavalyi 600 millió helyett csak 300 milliót kapnak. Kevesebb jut a Selye Egyetemnek is? (Mózes Szabolcs felvétele)
