Új Szó, 2015. január (68. évfolyam, 1-25. szám)

2015-01-03 / 2. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2015. JANUÁR 3. Közélet 3 A Smer támogatottsága csak enyhén csökken, a jobboldalon továbbra sem lesz egység, év végén kezdődik a 2016-os választási kampány 2015: se választás, se nagy egység, se messiás A szuperválasztási 2014-es év után látszólag nyugodt esztendő előtt ál­lunk. Pedig ez csak a vi­har előtti csend, amely az év vége felé - amikor el­kezd dübörögni a kam­pány - teljesen megszűnik. Idén csak egyszer hívnak minket az urnákhoz: a februári refe­rendum szinte biztos, hogy eredménytelen lesz. Mit hoz 2015 a belpoliti­kában? Idén is belenéz­tünk az „üveggömbbe”. MÓZES SZABOLCS Tavaly sokszor, idén egyszer sem választunk. Az elmúlt hó­napokban többször felröppent a pletyka, hogy a Smernek jót tenne egy „választási blitz­krieg”, Robert Fico szeretné mintegy preventiven, megelő­zendő az ellenzéki egymásra ta­lálást és megizmosodást előre­hozott választásokon elrendez­ni a viszonyokat. A kormányfő­nek december elején volt egy akár így is értelmezhető „elszólása”, ám most már szinte biztos, hogy erre nem kerül sor. A Smer számára ugyanis több kockázatot is tartogatna a projekt, ráadásul, mivel az ál­lamfő már nem az ő emberük, nem is menne egyszerűen. Sa­ját választóiknak pedig rendkí­vül nehezen tudnák megma­gyarázni, hogy miért van szük­ség új választásra, amikor csak ők kormányoznak - nincs koa­líciós partner, amelyikkel el le­hetne vitetni a balhét. Eredménytelen népszavazás Egyszer így is megnyílnak a választóhelyiségek, négy és fél év után ugyanis ismét népsza­vazás lesz. Támogatja, hogy a házasság jelenlegi definíciója az alkotmányba kerüljön? Egyetért azzal, hogy homosze­xuális párok ne fogadhassanak örökbe gyereket? Támogatja, hogy a szülők beleszólhassa­nak gyermekük tanulmányaiba olyan érzékeny területeken, mint az eutanázia vagy a sze­xuális nevelés? Akármit is gon­dol ezekről a kérdésekről, borí­tékolható, hogy a referendum ezúttal is eredménytelen lesz. Nem véletlenül akarták a kezdeményezők a népszavazást összekötni a helyhatósági vá­lasztásokkal (amelyen egyéb­ként 50% alatti volt a részvé­tel), az 50 százalékos eredmé­nyességi küszöb gyakorlatilag megugorhatatlan. Sokszor leír­tuk már: csak egyszer sikerült teljesíteni, az uniós csatlakozási népszavazásnál, ott is csak épp­hogy. így a társadalom túlnyo­mó többsége hiába ért egyet a referendum kezdeményezői­nek kérdésfelvetéseivel, és hiá­ba lesz 90-95 százalékos az igenek aránya (azért ennyi, mert aki nemmel voksolna, az jórészt otthon marad), a 30-35 százalékos részvételi aránnyal sokra nem mennek. A népsza­vazás előtti kampány és ellen­kampány, valamint az utána következő értelmezési verseny viszont csúnya sárdobálást hozhat. Nem jön el a jobboldali messiás Eddig sem volt alacsony a jobboldali pártok és pártocs- kák száma, az elmúlt egy év­ben pedig még nőtt is - ha be­leszámítjuk a bejelentett pro­jekteket is. Van egy rossz hí­rünk: 2015 végén sem lesz alacsonyabb a számuk. Procházka tavaly még ilyen „mesésen" képzelte el Szlovákiát lán Krošlákfelvétele A jobboldali szavazók nagy része két dolgot vár: a jobbol­dali térfél összefogását, vagy egy megváltó, üstökösként fel­ívelő új párt létrejöttét. Egyik sem fog bekövetkezni. A nagy egyesülés azért nem, mert azoknak nem áll érdekében, akik stabilan 5 százalék fölött látják magukat, emellett pedig sok a személyi ellentét is a poli­tikának ezen a térfelén. A KDH, az OĽaNO és a Híd nem lesz ér­dekelt egy szélesebb összefo­gásban, amelyben gyengülne saját identitása. Az SDKÚ a kö­vetkező hónapokban teljesen eljelentéktelenedik, az év vé­gén alig lesz mérhető támoga­tottsága. A Novának, az SaS- nek és az új „kicsiknek” így nem nagyon lesz kivel összefogniuk. A jövő nagy kérdőjele a Sieť: a párt a számára pozitív forgató- könyv esetében 15 százalék fe­lett stabilizálja támogatottsá­gát és a jobboldal vezető párt­jává válik, a negatív szcenárió a 6-10 százalékos sávba való be- süppedésről szól. Sokan titkon azt remélik, létrejön egy új, széles tömege­ket megszólító, népszerű, hite­les és szakmailag elismert ar­cokat felvonultató jobboldali tömegpárt. Ilyen aligha lesz: nincs ugyanis, aki megalapít­hatná. Az ismertebb nevek kö­zül már csak Iveta Radičová maradt a politikai piacon, ám kicsi az esélye, hogy egy új, sa­ját párt alapítására hagyná ma­gát rábeszélni. Ha mégis, akkor sem lenne az új formációban 15-20 százalékos potenciál, időközben ugyanis a volt kor­mányfő nimbusza is megko­pott, s ami nagyobb probléma: nem látni azt a csapatot, amely körülvehetne őt. Lassan lecsúszó Smer A Smernek éppen'ezért sok aggodalomra idén sem lesz oka. Az ugyanakkor biztosra vehető, hogy 2016-ban egyszínű kormányt már nem tud felállítani, ezért az elő- kampányban és a kampányban a potenciális partnerek felé próbál majd nyitni. Mivel választások előtti évről van szó, minisztercserék sem várhatóak - már csak azért sem, mert tavaly már mind a három, kilövésre legesélyesebb kor­mánytagot leváltották. A Smer népszerűsége stabil lesz egész évhen, ám várhatóan enyhén csökkenni fog - viszont még így is 30% felett marad. A kormánypárttal kapcso­latban a legizgalmasabb kérdés idén Robert Fico jövője lesz. Nyílt titok, hogy a pártelnök unja a kormányzást, nem hiába akart 2014-ben a Grassalko- vich-palotába menekülni. Most már aligha fog váltani, 2016 tavaszáig miniszterelnök ma­rad, ám kérdéses, hogyan kép­zeli el a további karrierjét. Tá­volról sem biztos, hogy 2020-ig kormányfő akar maradni. Mi­vel a párt számára népsze­rűsége túlságosan fontos, ezért szinte biztos, hogy idén is lista­vezetőként és kormányfője­löltként vág neki a kampány­nak, ám felerősödhetnek azok a találgatások, hogy 2016 után esetleg másnak adná a kor­mányfői posztot. Csak semmi hirtelen mozdulat A második Fico-kormánynak eddig sem voltak nagy ívű re­formtervei, s mivel a 2015-ös év már nagyrészt a kampányról fog szólni, ezeket idén el is fe­lejthetjük. Nem lesz egy, közös állami egészségbiztosító, az ok­tatásügyben is csak kisebb, kozmetikai átalakításokra futja. Elkezdhetik viszont építeni a nagy pozsonyi kórházat, nem mellékesen azért, mert ez jöve­delmező lenne néhány párt­szponzornak, s PPP-projektként nem szállna el miatta a költség- vetés. A 2012-ben nagy csin­nadrattával bemutatott ESŐ tervről is alig fogunk hallani, nem véletlenül: a közigazgatási reform nem fogja valóra váltani a hozzá fűzött, több százmillió euró megspórolásáról szóló reményeket. A kormány gazdaságpoliti­kájára két külső tényező lesz idén hatással: az EU-orosz kapcsolatok, valamint a kőolaj ára. Előbbiben jelentős enyhü­lés idén sem várható, az olajár viszont tovább eshet. Ez átme­netileg kissé felpörgetheti a hazai fogyasztást. A szlovák-magyar hivatalos kapcsolatokban idén sem várható semmi új Készülődés a nagy összecsapásra Procházka pártalapítását és Kiska sikerét nem láttuk előre Számadás: így jósoltunk egy éve Miniszterelnök, házelnök, köztársasági elnök - írtuk egy éve ez alá a kép alá. Ehelyett a valóság 2014 végén: belügyminiszter, senki, miniszterelnök. (Tomáš Benedikovič felvétele) MÓZES SZABOLCS Együtt vagy külön? Ki lett az összefogás elrontója és miért? Idén ezek a kérdések már irre­levánsak lesznek, már most vi­lágos, hogy mind a Híd, mind az MKP saját listát állít ősszel, és egymás elől próbálja elha­lászni 2016-ban az egyébként egyre kevesebb magyar szava­zatot. • Az év első fele a készülődésé és a regionális pozícióharcoké lesz, ősszel ugyanis már le kell adni a parlamenti választási lis­tákat. Szinte biztos, hogy mindkét magyar párt egyedül indul, sem egymással, sem szlovák pártokkal nem társul­nak, ám legalább az egyik listá­ra felkerülhetnek függetlenek is. Főként az MKP szeretne el­mozdulni ebbe az irányba, ugyanis a párt támogatottságát továbbra is a 4-5,5 százalék közötti zónában mérik a közvé­lemény-kutatók. Várhatóan az első 15 helyen egy vagy két független jelölt is helyet kap­hat, ám meglepődnénk, ha ket­tőnél több lenne. Mivel sok új arc nincs a szűkös szlovákiai magyar politikai piacon, a be­futó várhatóan a civil mozgal­makból fog kikerülni. A Hídnál várhatóan nem lesznek ilyen mozgások, Bugá- rék esetleg a szlovák vonalat erősíthetik meg egy kicsit, mi­vel a tavalyi választások azt mutatták, hogy - 2010-zel összevetve - főként északon szerepelt gyengébben a párt. Emellett kérdéses az is, hogy Rudolf Chmel vállal-e egy újabb ciklust (jövőre már 77 éves lesz a képviselő). A listá­kon egyébként sok meglepetés nem várható: mindkettőt a pártelnök fogja vezetni, s min­denkit be fognak vetni, aki él és mozog, és hozhat pár voksot. Az MKP az év első felében az autonómiatervezetét fogja akarni tematizálni, választá­sok híján ezzel lehet a legin­kább hekerülni a hírekbe. Az autonómia hangsúlyos részét fogja képezni a párt ősszel el­készülő választási programjá­nak is. A Híd választási prog­ramja pedig a Vízió 2016-ra épül. 2014-hez képest idén várha­tóan nagyobb aktivitást fognak kifejteni a civil szervezetek. Tavaly a sok választás miatt kevés figyelmet kaptak, az ak­tivisták egy része ráadásul a kampányokból is kivette ré­szét. A szlovák-magyar kapcsola­tokban idén sem várható semmi új. A Fico-Orbán kap­csolat nem fog megváltozni, ez egyik félnek sem érdeke. A vasúti kétnyelvűsítés csupán álom marad - lehet, hogy a Híd egyszer még beterjeszti a tervezetet -, és az sem valószínű, hogy a maradék bő egy évre új kisebbségi kor­mánybiztost neveznének ki Fi- cóék. Az állampolgársági tör­vény módosítását a belügy ad­dig fogja halasztani, amíg csak lehet, Zsák Maiina Hedvig ügyében viszont újabb bírósági döntések várhatóak. ÖSSZEFOGLALÓ Tavaly ilyenkor is belenéz­tünk a politikai üveggömbbe. Jóslataink túlnyomó többsége bevált, ám a legfontosabb té­mában tévedtünk: úgy véltük, Robert Fico lesz az államfő, mindez pedig a kormány átala­kítását hozza magával. Ehe­lyett Andrej Kiska győzött, aki­ről tavaly ilyenkor azt írtuk: a felmérésekben mutatottnál lé­nyegesen kevesebb voksot kap. Tény, hogy a 24 százalék keve­sebb, mint amennyit hetekkel korábban mértek neki, ám elég volt a továbbjutáshoz. Azt helyesen láttuk, hogy második fordulóra szükség lesz az elnökválasztáson, és azt is, hogy Dušan Čaplovičnak tá­voznia kell az oktatásügy éléről. „Az SDKÚ tovább veszít súlyá­ból, az új pártok egyelőre nem lesznek képesek nagyobb tö­megeket megszólítani” - írtuk egy éve. Radoslav Procházka pártalapítását viszont nem tud­tuk megjósolni. Az EP-választásokról azt ír­tuk, hogy a sok bejutó párt miatt a Smer kevés mandátumot sze­rez, az önkormányzati választá­sokon pedig viszonylag jól fog szerepelni a kormánypárt. A honi magyar politikában folytatódó csatározásra van ki­látás - írtuk, ám ehhez nem kel­lett különösebb jóstehetség. Úgy véltük, Bárdos Gyula az el­nökválasztáson 5 százalék fe­letti eredményt ér el (ez épp­hogy csak bejött), s úgy láttuk, az EP-választáson a Híd és az MKP is megugorja az 5 százalé­kos küszöböt és egy-egy képvi­selői helyet szerez. Az önkor­mányzati választásokról azt jó­soltuk: Dél-Szlovákiában nem lesz magyar-magyar együttmű­ködés, egymásnak feszül a két párt, végeredményben pedig a magyarlakta településeken va­lamivel sikeresebben szerepel azMKP.(MSz)

Next

/
Oldalképek
Tartalom