Új Szó, 2015. január (68. évfolyam, 1-25. szám)
2015-01-03 / 2. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2015. JANUÁR 3. Közélet 3 A Smer támogatottsága csak enyhén csökken, a jobboldalon továbbra sem lesz egység, év végén kezdődik a 2016-os választási kampány 2015: se választás, se nagy egység, se messiás A szuperválasztási 2014-es év után látszólag nyugodt esztendő előtt állunk. Pedig ez csak a vihar előtti csend, amely az év vége felé - amikor elkezd dübörögni a kampány - teljesen megszűnik. Idén csak egyszer hívnak minket az urnákhoz: a februári referendum szinte biztos, hogy eredménytelen lesz. Mit hoz 2015 a belpolitikában? Idén is belenéztünk az „üveggömbbe”. MÓZES SZABOLCS Tavaly sokszor, idén egyszer sem választunk. Az elmúlt hónapokban többször felröppent a pletyka, hogy a Smernek jót tenne egy „választási blitzkrieg”, Robert Fico szeretné mintegy preventiven, megelőzendő az ellenzéki egymásra találást és megizmosodást előrehozott választásokon elrendezni a viszonyokat. A kormányfőnek december elején volt egy akár így is értelmezhető „elszólása”, ám most már szinte biztos, hogy erre nem kerül sor. A Smer számára ugyanis több kockázatot is tartogatna a projekt, ráadásul, mivel az államfő már nem az ő emberük, nem is menne egyszerűen. Saját választóiknak pedig rendkívül nehezen tudnák megmagyarázni, hogy miért van szükség új választásra, amikor csak ők kormányoznak - nincs koalíciós partner, amelyikkel el lehetne vitetni a balhét. Eredménytelen népszavazás Egyszer így is megnyílnak a választóhelyiségek, négy és fél év után ugyanis ismét népszavazás lesz. Támogatja, hogy a házasság jelenlegi definíciója az alkotmányba kerüljön? Egyetért azzal, hogy homoszexuális párok ne fogadhassanak örökbe gyereket? Támogatja, hogy a szülők beleszólhassanak gyermekük tanulmányaiba olyan érzékeny területeken, mint az eutanázia vagy a szexuális nevelés? Akármit is gondol ezekről a kérdésekről, borítékolható, hogy a referendum ezúttal is eredménytelen lesz. Nem véletlenül akarták a kezdeményezők a népszavazást összekötni a helyhatósági választásokkal (amelyen egyébként 50% alatti volt a részvétel), az 50 százalékos eredményességi küszöb gyakorlatilag megugorhatatlan. Sokszor leírtuk már: csak egyszer sikerült teljesíteni, az uniós csatlakozási népszavazásnál, ott is csak épphogy. így a társadalom túlnyomó többsége hiába ért egyet a referendum kezdeményezőinek kérdésfelvetéseivel, és hiába lesz 90-95 százalékos az igenek aránya (azért ennyi, mert aki nemmel voksolna, az jórészt otthon marad), a 30-35 százalékos részvételi aránnyal sokra nem mennek. A népszavazás előtti kampány és ellenkampány, valamint az utána következő értelmezési verseny viszont csúnya sárdobálást hozhat. Nem jön el a jobboldali messiás Eddig sem volt alacsony a jobboldali pártok és pártocs- kák száma, az elmúlt egy évben pedig még nőtt is - ha beleszámítjuk a bejelentett projekteket is. Van egy rossz hírünk: 2015 végén sem lesz alacsonyabb a számuk. Procházka tavaly még ilyen „mesésen" képzelte el Szlovákiát lán Krošlákfelvétele A jobboldali szavazók nagy része két dolgot vár: a jobboldali térfél összefogását, vagy egy megváltó, üstökösként felívelő új párt létrejöttét. Egyik sem fog bekövetkezni. A nagy egyesülés azért nem, mert azoknak nem áll érdekében, akik stabilan 5 százalék fölött látják magukat, emellett pedig sok a személyi ellentét is a politikának ezen a térfelén. A KDH, az OĽaNO és a Híd nem lesz érdekelt egy szélesebb összefogásban, amelyben gyengülne saját identitása. Az SDKÚ a következő hónapokban teljesen eljelentéktelenedik, az év végén alig lesz mérhető támogatottsága. A Novának, az SaS- nek és az új „kicsiknek” így nem nagyon lesz kivel összefogniuk. A jövő nagy kérdőjele a Sieť: a párt a számára pozitív forgató- könyv esetében 15 százalék felett stabilizálja támogatottságát és a jobboldal vezető pártjává válik, a negatív szcenárió a 6-10 százalékos sávba való be- süppedésről szól. Sokan titkon azt remélik, létrejön egy új, széles tömegeket megszólító, népszerű, hiteles és szakmailag elismert arcokat felvonultató jobboldali tömegpárt. Ilyen aligha lesz: nincs ugyanis, aki megalapíthatná. Az ismertebb nevek közül már csak Iveta Radičová maradt a politikai piacon, ám kicsi az esélye, hogy egy új, saját párt alapítására hagyná magát rábeszélni. Ha mégis, akkor sem lenne az új formációban 15-20 százalékos potenciál, időközben ugyanis a volt kormányfő nimbusza is megkopott, s ami nagyobb probléma: nem látni azt a csapatot, amely körülvehetne őt. Lassan lecsúszó Smer A Smernek éppen'ezért sok aggodalomra idén sem lesz oka. Az ugyanakkor biztosra vehető, hogy 2016-ban egyszínű kormányt már nem tud felállítani, ezért az elő- kampányban és a kampányban a potenciális partnerek felé próbál majd nyitni. Mivel választások előtti évről van szó, minisztercserék sem várhatóak - már csak azért sem, mert tavaly már mind a három, kilövésre legesélyesebb kormánytagot leváltották. A Smer népszerűsége stabil lesz egész évhen, ám várhatóan enyhén csökkenni fog - viszont még így is 30% felett marad. A kormánypárttal kapcsolatban a legizgalmasabb kérdés idén Robert Fico jövője lesz. Nyílt titok, hogy a pártelnök unja a kormányzást, nem hiába akart 2014-ben a Grassalko- vich-palotába menekülni. Most már aligha fog váltani, 2016 tavaszáig miniszterelnök marad, ám kérdéses, hogyan képzeli el a további karrierjét. Távolról sem biztos, hogy 2020-ig kormányfő akar maradni. Mivel a párt számára népszerűsége túlságosan fontos, ezért szinte biztos, hogy idén is listavezetőként és kormányfőjelöltként vág neki a kampánynak, ám felerősödhetnek azok a találgatások, hogy 2016 után esetleg másnak adná a kormányfői posztot. Csak semmi hirtelen mozdulat A második Fico-kormánynak eddig sem voltak nagy ívű reformtervei, s mivel a 2015-ös év már nagyrészt a kampányról fog szólni, ezeket idén el is felejthetjük. Nem lesz egy, közös állami egészségbiztosító, az oktatásügyben is csak kisebb, kozmetikai átalakításokra futja. Elkezdhetik viszont építeni a nagy pozsonyi kórházat, nem mellékesen azért, mert ez jövedelmező lenne néhány pártszponzornak, s PPP-projektként nem szállna el miatta a költség- vetés. A 2012-ben nagy csinnadrattával bemutatott ESŐ tervről is alig fogunk hallani, nem véletlenül: a közigazgatási reform nem fogja valóra váltani a hozzá fűzött, több százmillió euró megspórolásáról szóló reményeket. A kormány gazdaságpolitikájára két külső tényező lesz idén hatással: az EU-orosz kapcsolatok, valamint a kőolaj ára. Előbbiben jelentős enyhülés idén sem várható, az olajár viszont tovább eshet. Ez átmenetileg kissé felpörgetheti a hazai fogyasztást. A szlovák-magyar hivatalos kapcsolatokban idén sem várható semmi új Készülődés a nagy összecsapásra Procházka pártalapítását és Kiska sikerét nem láttuk előre Számadás: így jósoltunk egy éve Miniszterelnök, házelnök, köztársasági elnök - írtuk egy éve ez alá a kép alá. Ehelyett a valóság 2014 végén: belügyminiszter, senki, miniszterelnök. (Tomáš Benedikovič felvétele) MÓZES SZABOLCS Együtt vagy külön? Ki lett az összefogás elrontója és miért? Idén ezek a kérdések már irrelevánsak lesznek, már most világos, hogy mind a Híd, mind az MKP saját listát állít ősszel, és egymás elől próbálja elhalászni 2016-ban az egyébként egyre kevesebb magyar szavazatot. • Az év első fele a készülődésé és a regionális pozícióharcoké lesz, ősszel ugyanis már le kell adni a parlamenti választási listákat. Szinte biztos, hogy mindkét magyar párt egyedül indul, sem egymással, sem szlovák pártokkal nem társulnak, ám legalább az egyik listára felkerülhetnek függetlenek is. Főként az MKP szeretne elmozdulni ebbe az irányba, ugyanis a párt támogatottságát továbbra is a 4-5,5 százalék közötti zónában mérik a közvélemény-kutatók. Várhatóan az első 15 helyen egy vagy két független jelölt is helyet kaphat, ám meglepődnénk, ha kettőnél több lenne. Mivel sok új arc nincs a szűkös szlovákiai magyar politikai piacon, a befutó várhatóan a civil mozgalmakból fog kikerülni. A Hídnál várhatóan nem lesznek ilyen mozgások, Bugá- rék esetleg a szlovák vonalat erősíthetik meg egy kicsit, mivel a tavalyi választások azt mutatták, hogy - 2010-zel összevetve - főként északon szerepelt gyengébben a párt. Emellett kérdéses az is, hogy Rudolf Chmel vállal-e egy újabb ciklust (jövőre már 77 éves lesz a képviselő). A listákon egyébként sok meglepetés nem várható: mindkettőt a pártelnök fogja vezetni, s mindenkit be fognak vetni, aki él és mozog, és hozhat pár voksot. Az MKP az év első felében az autonómiatervezetét fogja akarni tematizálni, választások híján ezzel lehet a leginkább hekerülni a hírekbe. Az autonómia hangsúlyos részét fogja képezni a párt ősszel elkészülő választási programjának is. A Híd választási programja pedig a Vízió 2016-ra épül. 2014-hez képest idén várhatóan nagyobb aktivitást fognak kifejteni a civil szervezetek. Tavaly a sok választás miatt kevés figyelmet kaptak, az aktivisták egy része ráadásul a kampányokból is kivette részét. A szlovák-magyar kapcsolatokban idén sem várható semmi új. A Fico-Orbán kapcsolat nem fog megváltozni, ez egyik félnek sem érdeke. A vasúti kétnyelvűsítés csupán álom marad - lehet, hogy a Híd egyszer még beterjeszti a tervezetet -, és az sem valószínű, hogy a maradék bő egy évre új kisebbségi kormánybiztost neveznének ki Fi- cóék. Az állampolgársági törvény módosítását a belügy addig fogja halasztani, amíg csak lehet, Zsák Maiina Hedvig ügyében viszont újabb bírósági döntések várhatóak. ÖSSZEFOGLALÓ Tavaly ilyenkor is belenéztünk a politikai üveggömbbe. Jóslataink túlnyomó többsége bevált, ám a legfontosabb témában tévedtünk: úgy véltük, Robert Fico lesz az államfő, mindez pedig a kormány átalakítását hozza magával. Ehelyett Andrej Kiska győzött, akiről tavaly ilyenkor azt írtuk: a felmérésekben mutatottnál lényegesen kevesebb voksot kap. Tény, hogy a 24 százalék kevesebb, mint amennyit hetekkel korábban mértek neki, ám elég volt a továbbjutáshoz. Azt helyesen láttuk, hogy második fordulóra szükség lesz az elnökválasztáson, és azt is, hogy Dušan Čaplovičnak távoznia kell az oktatásügy éléről. „Az SDKÚ tovább veszít súlyából, az új pártok egyelőre nem lesznek képesek nagyobb tömegeket megszólítani” - írtuk egy éve. Radoslav Procházka pártalapítását viszont nem tudtuk megjósolni. Az EP-választásokról azt írtuk, hogy a sok bejutó párt miatt a Smer kevés mandátumot szerez, az önkormányzati választásokon pedig viszonylag jól fog szerepelni a kormánypárt. A honi magyar politikában folytatódó csatározásra van kilátás - írtuk, ám ehhez nem kellett különösebb jóstehetség. Úgy véltük, Bárdos Gyula az elnökválasztáson 5 százalék feletti eredményt ér el (ez épphogy csak bejött), s úgy láttuk, az EP-választáson a Híd és az MKP is megugorja az 5 százalékos küszöböt és egy-egy képviselői helyet szerez. Az önkormányzati választásokról azt jósoltuk: Dél-Szlovákiában nem lesz magyar-magyar együttműködés, egymásnak feszül a két párt, végeredményben pedig a magyarlakta településeken valamivel sikeresebben szerepel azMKP.(MSz)
