Új Szó, 2015. január (68. évfolyam, 1-25. szám)

2015-01-10 / 7. szám, szombat

2015. január 10., szombat SZALON 9. évfolyam, 2. szám Csak az arab világban veszik ilyen szigorúan a Hadíszban megfogalmazott tilalmat Miért tilos a próféta ábrázolása? KHARUEH m 9 , , • ÜiU ! C'E5TDUR D’ETRE Aiflr PAR DES CONS... \ A Charlie Hebdo című francia szatirikus hetilap elleni szerdai terrortá­madás elkövetői az újság által korábban közölt, Mohamed prófétát ábrá­zoló karikatúrákat akar­ták megbosszulni a vér­fürdővel: az akció során kiabálták is, hogy „meg­bosszultuk a prófétát”. HÁTTÉR A lap az utóbbi években vi­lágszerte muszlimok tömegeit haragította magára Mohamed ábrázolásával, s ezt csak sú­lyosbította, hogy gyakran ked­vezőtlen fényben tüntette fel a prófétát. A Charlie Hebdo szer­kesztőségére 2011 novemberé­ben gyújtóbombát dobtak, ra­dikális honlapokon pedig az új­ság főszerkesztőjének lefejezé­sére buzdítottak. A CNN hírtelevízió által meg­kérdezett szakértők szerint az iszlám a próféta ábrázolásának tiltásával a bálványimádást akarja visszaszorítani, amely el­terjedt gyakorlat volt az iszlám vallás megszületése előtt az arab vüágban. Az iszlám tanai szerint Mohamed ember, és a vallási ve­zetők kerülendőnek tarthatták egy földi halandó bálványként történő imádatát Allah helyett. Az utóbbi években azonban en­nek a tiltásnak a betartatása végzetes dogmává vált. „Az egész a bálványimádás fogalmában gyökerezik” - hang­súlyozta Akbar Ahmed, a wa­shingtoni Amerikai Egyetem szakembere. Ennek megfelelő­en az iszlám a muszlimok által ugyancsak prófétaként tisztelt Jézus és Mózes ábrázolását is tütja. Az iszlám bizonyos tekin­tetben a kereszténységre való válaszként született meg, a- melyről akkoriban úgy gondol­ták az új vallás alapítói, hogy azért tévedt rossz útra, mert Jé­zus Krisztusra Istenként tekint. A vallás korai vezetői nem akar­ták ugyanezt a hibát elkövetni. „Maga a próféta is tisztában volt vele, hogy ha az emberek meg­látják az arcát, akkor hamarosan elkezdenek hozzá imádkozni, ezért ő maga is felszólalt az ilyen képek ellen, mondván, hogy »én csak egy ember vagyok«“ - mondta Akbar Ahmed. Hussein Rashid, a New York-i Hofstra Egyetem professzora ironikus­nak nevezte, hogy a kifogásolt Mohamed-ábrázolások eseté­ben aligha bálványimádásról van szó. A Charlie Hebdo egyik kari­katuristája, Laurent Léger el­mondta, hogy a céljuk nem a provokáció, mindössze nevet­ségessé akarják tenni a szélső­ségeseket. „Lehet szó muszlim, zsidó vagy katolikus szélsősé­gesekről. Mindenki lehet vallá­sos, a szélsőséges gondolatokat és tetteket azonban nem tudjuk elfogadni”-tette hozzá. Sok muzulmán azonban azon a véleményen van, hogy nem lehet viccet csinálni az álta­luk prófétaként és erkölcsi pél­daképként is tisztelt Mohamed­ből. „Ezeket a képeket Európá­ban sokan nem bírálatként, ha­nem megfélemlítésként fogják fel” - hangsúlyozta Rashid. A szunnita mecsetekben egy­általán nincsenek emberábrá­zolások, az épületek falait rend­szerint a Korán verseivel díszí­tik. Omid Safi, az amerikai Du­ke Egyetem vallásszakértője szerint ennek ellenére vannak történelmi példák a próféta áb­rázolására, különösen az iszlám más irányzataiban. A szakem­ber tudatta, hogy számos ilyen­nel találkozhatunk Közép-Azsi- ában, valamint a mai Törökor­szág és Irán területén, egyedül az arab világban vették ilyen szigorúan ezt a tilalmat. „Ha keletebbre megyünk az Arab-félszigettől, a próféta mű­vészi ábrázolásaival találkoz­hatunk” - jelentette ki Johari Abdul-Malik, az egyesült álla­mokbeli Virginia egyik mecset­jének imámja, hozzátéve, hogy a muzulmán művészek által ké­szített ábrázolások is számos al­kalommal problémát jelentet­tek. A hírnök című, évtizedekkel ezelőtt az arab világban nép­szerű filmben éppen ezért ár­nyékként ábrázolták Mohame­det. Abdul-Malik ugyanakkor elmondta, hogy a Koránban nin­csen olyan tilalom, amely a pró­féta ábrázolására vonatkozik. A szóban forgó cikkely mindössze a Hadíszban szerepel, amely a Mohamed életéről, személyéről és tanításairól, illetve más kora­beli muzulmánok tetteiről és szavairól összegyűjtött közlések gyűjteménye. A Hadísz a Korán­nal szemben másodlagos fon­tosságú, a két szöveg közötti el­lentmondások évszázadokon keresztül tartó vitákhoz vezet­tek az ummán, vagyis az iszlám világközösségen beiül - jegyezte mega vallási elöljáró. (MTI) A szatirikus francia lap egyik ars poeticája: felelőtlen újság kontra felelős újság. Az előbbi címlap­ján a humor feltalálása szerepel. A hozzávalók: tűz és olaj. A Charlie Hebdo régóta ismert volt meg­botránkoztató címlapjairól. A New York Times vezető szerkesztője, Dean Baquet például azzal indo­kolta a döntést, hogy a vérengzésről szóló hírek mellett nem közük a karikatúrákat, mert vélemé­nye szerint azok túlmutatnak a vicc és a szatíra műfaján, inkább felesleges, öncélú sértegetések. A szatíra szabadsága A Charlie Hebdo munka­társait csak az iszlamisták fenyegették, noha a lap nemcsak az iszlámot, ha­nem valamennyi vallást kigúnyolta. A dogmákat, a pedofil katolikus papokat, az ortodox zsidókat ugyanúgy, mint Mohamed prófétát. Keményen csé­pelte a politikusokat is, Le Pent, Sarkozyt, Putyint vagy Busht sokkal gyak­rabban szurkába, mint a muzulmánokat. A lap leg­frissebb számának címlap­ja egyébként éppen azon a francia írón, Michel Houel- lebecq-en gúnyolódik, aki új regényében az iszla- mizmus veszélyeire hívja fel a figyelmet, (k) Egy ortodox zsidó rabbi, egy katolikus püspök és egy muzulmán imám egyhangúlag követeli: a Charlie Hebdót be kell tiltani! Az elhíresült borjai Krisztus-freskó restaurálása - a Charlie Heb­do javaslata szerint TIMOICNAGE« AU MAU, ENTRE CHARU ET APARTHEID a nx . A meleglobbi a pápaválasztó konklávén: Ezután jön a füst? Mohamednek terhére vannak a fundamentalisták: Nehéz, ha idióták szeretik az embert... (Fotók: Charlie Hebdo)

Next

/
Oldalképek
Tartalom