Új Szó, 2015. január (68. évfolyam, 1-25. szám)

2015-01-09 / 6. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2015. JANUÁR 9. Vélemény és háttér 5 A vallási terrorizmus új hullámára: az elkövetőket a hideg számítás és tervezés jellemzi Európa a merénylet után Nem kizárt, hogy történe­lemkönyvek 50 év múlva 2015. január 7-hez kötik az európai iszlám radika- lizálódását, vagy a szélső- jobboldali pártok végleges megerősödését. FELEDY BOTOND Tavalyi párizsi utamról azzal az emlékkel jöttem haza, hogy géppisztolyos katonák járőröz- tek a pályaudvarokon és a repte- reken-ujjuka ravaszon. Avona- ton, metrón, buszon a „vigi­lance”, vagyis az éberségre való felszólítások ütik meg az ember fülét. Bár a madridi és a londoni me­rénylet után viszonylagos nyu­galmat élhetett meg Európa az iszlám fundamentalista terrort tekintve, de volt előzménye a Charlie Hebdo elleni támadás­nak. A karácsonyi vásáron Nan- tes-ban és Dijonban is Allah Ak- bar felkiáltással támadtak járó­kelőkre. Nemrég a brüsszeli zsi­dó múzeummái is egy francia ál­lampolgár, Mehdi Nemmouche lövöldözött, négy halottat hagy­va maga mögött. Marseille-ben kapták el, kapcsolatban állt az Iszlám Állammal. A The Econo­mist statisztikája szerint az eu­rópai országok közül Franciaor­szágból ment a legtöbb külföldi harcos a Közel-Keletre, összesen 700. Más szakértők a számot már 1000-re teszik. A dániai Mohamed-prófétás karikatúra után nagykövetsége­ket gyújtottak fel, és persze ame­rikai zászlókat is égettek, hiszen az mindig kell. Decemberben Sydneyben egy csokoládébolt­ban szedett túszokat egy fun­damentalista támadó, két ha­lott; októberben pedig az otta­wai parlamentben rendezett ámokfutást egy őrült moszlim. Egy szó mint száz, a mostani me­rénylet nem a semmiből tört ránk. A Charlie Hebdo elleni me­rénylet egyes elemeiben aggasz­tóan újszerű. Katonailag kikép­zett merénylők, nem öngyilkos robbantok hajtották végre. Nyugat-európai gyerekekből nehezebb öngyilkos merénylőt faragni. Nem a tömegben rob­bantottak, hanem konkrét cél­pontot támadtak, de ennyi erő­vel sokkal több embert megöl­hettek volna bármelyik pálya­udvaron. A merénylők aligha­nem vannak annyira fanatiku­sok, hogy elhiszik, a próféta vé­delmében küldték őket a szer­kesztőség ellen, de a felfegyver- zőik azt is számításba vehették, hogy egy lapnál mészárolni a legnagyobb nyilvánosságot biz­tosítódolog. A legaggasztóbb, hogy egyre több jel szerint az al-Kaida fel­támadásáról van szó. Az Iszlám Állam támadásokra buzdította a Nyugaton élő muszlimokat, de magányos merénylőkről volt szó (mint például az ausztrál csoki­boltban) . Ehhez képest most Pá­rizsban a 2001-es merényletek .előkészítettsége és szervezett­sége köszönt vissza. Az Iszlám Állam Európában eddig ilyet nem mutatott, az al-Kaida annál inkább. A vallási fundamenta­lizmustól fűtött terrorizmus új hullámával állunk szemben, de az elkövetőket a racionalitás, a hideg számítás és tervezés jel­lemzi. Egy szemtanú szerint a terroristák azt kiabálták, hogy a jemeni al-Kaidához tartoznak. Az al-Kaida propagandaújságja, az Inspiráció nemrég a Charlie Hebdo főszerkesztőjét is cél­pontként nevezte meg (a „Napi egy golyó a hitetlent távol tartja” rovatban). Egyelőre mindez a nyugat­európai országok bajának tűnik, de ne legyenek illúzióink. Eljö­het a pillanat, hogy nyíltan állást kell foglalni, és onnantól bárki felkerülhet a célpontok listájára. És ha a francia vagy brit szolgála­toknak nem sikerült megakadá­lyozni egyes merényleteket, ak­kor bele se gondoljunk, hogy a kelet-európai országok hogyan állnákkieztapróbát. JEGYZET Viták egy gyilkosságról LAMPL ZSUZSANNA a Sok éve egy hó­napot töltöttem Jordániában. Kár, hogy akkor még nem volt internet, hogy megoszthassam az élményeimet. Mára csak emlékmorzsák maradtak, de mélyen belém vésődtek. Pél­dául egy beszélgetés. A társa­ság két sorban matracokon ült, közöttük a földre terített papírokon gőzölgő rizs, birka­hús, hummusz és főtt zöldsé­gek, s miközben kézzel kana­lazták az ételt a közös tálak­ból, a férfiak élénken szidták Arafatot. Nem akartam elhin­ni, merthogy én Chrudinák közel-keleti riportjain szocia­lizálódtam, de a tolmács elis­mételte, hogy őt szidják, mert fanatikus, csak a harc mega fegyverek, dehogy akar békét. Sok évvel később a zsurnalisz­tika tanszéken egy tehetséges tanítványom arabul is tanult. Egy évet a kairói egyetemen töltött, s ott figyelt fel a fatvák- ra, az iszlám vallási vezetők bi­zonyos kérdésekben kiadott útmutatásaira. Ilyeneket a nyugat-európai államokban is rendszeresen terjesztenek az ottani, nagyszámú közösségek részére, s az akkor már arabul nagyon jól tudó lány a diplo­mamunkájában ezeket az üzeneteket elemezte. Az adott időszakban terjesztett üzene- tekközös nevezője a kereszté­nyek likvidálása volt, külön­böző eszközökkel. Például: csábítsd el a lányaikat, de csak akkor vedd el a nőt, ha áttér a te hitedre. Vagy: ha valamelyik hozzá mer érni a lányodhoz, torold meg. A diplomamunka megvédése érdekes hangulatban zajlott. Többnyire döbbenten hallgat­tunk, kivéve egy kollégát, aki letámadta a lányt, egész pon­tosan azt mondta neki, hogy „maga sz. .t sem tud ezekről a dolgokról, ott ilyeneket nem írnak”. Amikor a lány megkér­dezte tőle, hogy tud-e arabul, s olvasta-e ezeket, akkor kije­lentette, hogy nem tud, nincs is rá szüksége, mert ez elvi kérdés. Nem értettük, de in­kább hagytuk, nehogy szegény lány igya mega levét. Aztán az ebédszünetben valaki meg­kérdezte tőle, mit gondol Sa­muel Huntingtonnak a civili­zációk összecsapásáról szóló ismert elméletéről. A kolléga kijelentette, hogy Huntington sz..tsemtud. A szerdai tragikus események után ez a kolléga, aki azóta elég befolyásos ember lett, túl­zottnak tartja a gyilkosság mi­atti felháborodást, mert sze­rinte érthető, ha valakit sért a vallásának kifigurázása (anno a Pussy Riot tagj ainak temp­lomi viselkedése nem sértette, a büntetésüket is eltúlzottnak tartotta). Azoknak, akik erre azt válaszolják, hogy ölni azért túlzás, kijelenti, hogysz..tsem tudnak a vallásról, az iszlám­ról. És szidja a nyugati kapita­lizmust. Sokan egyetértenek vele. Mi lesz velünk, ha már egy (tömeg) gyilkosság is megoszt bennünket? Ha már ezt sem tartjuk egyértelműen rossznak? KOMMENTÁR Vállalkozót barátjáról MOLNÁR IVÁN Légből kapottak azok a szlovák kormánnyal szemben megfogalmazott vádak, amelyek szerint a Fico-kabinet ádáz harcot vív a vállal­kozókkal. Épp ellenkezőleg: a baloldali kor­mány mindent megtesz azért, hogy támoga­tásokhoz juttathassa őket, és ha igyekezetét siker koronázza, együtt örül velük. „Öröm” - saját elmondása szerint ezt érezte Pavol Pavlis gazdasági miniszter, amikor az Európai Bizottság e héten rábólintott az Andrej Babiš cseh pénzügyminiszter tulajdo­nában levő vágsellyei Duslo vegyipari vállalatnak nyújtott 58 millió eurós állami támogatásra. A Duslo ugyanis nagysza­bású modernizációba kezd, amihez jól jön a pluszpénz. Már­pedig a Fico vezette kormány híres arról, hogy szívesen tá­mogatja a vállalkozókat. Hogy ezúttal sem garasoskodott, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az említett 58 millió euró nagyjából a 40 ezer legkisebb szlovákiai vállalkozás éves adóbefizetésével egyenlő. Babišnak cserébe ráadásul egyetlen új munkahelyet sem kell létrehoznia, sőt, még tap­solnak is neki, hogy legalább egy ideig nem kezd tömeges el­bocsátásokba. Egy apró feltételnek persze a dúsgazdag cseh pénzügymi­niszternek is meg kellett felelnie, amely a Fico-kabinet dön­tésénél fontos szerepet játszik. Pavol Pavlis gazdasági mi­niszter mielőtt belépett a nagypolitikába, üzleti viszonyban állt Babiš cégével. „Soha nem tagadtam, hogy ismerem Babišt. Voltak bizonyos közös tevékenységeink” - büszkél­kedett a tárcavezető. Nos, Pavlisnak valószínűleg kiteijedt ismeretségi köre lehet, hiszen a Fico-kabinet idén is folytatja a vállalkozók támoga­tását, sőt, még egyszerűbbé is teszi a támogatás odaítélését. A kormány e heti ülésén elfogadott beruházásösztönző sza­bályok szerint az állami támogatás odaítéléséért cserébe a jövőben nem kell az adott cégnek a tizedével növelnie az al­kalmazottak számát, Pavlis szerint ugyanis ez „a nagyobb cégeknek gondot okozott”. Ha a jogszabályra a parlament is rábólint, azzal is megelégednek majd, ha legfeljebb 40 új munkahelyet hoznak létre a sokmilliós állami támogatáshoz jutó nagyvállalatok. A kormányhoz közeli vállalkozók már most dörzsölhetik a tenyerüket, hiszen Pavlis szerint a közel­jövőben 150 millió eurót szeretnének szétosztani, amiért cserébe legfeljebb 2500 új munkahely létrehozását várják el, vagyis egy új munkahelyre 60 ezer euró támogatás jut. A szlovákiai vállalkozók többsége persze azt állítja, hogy az államtól soha egy cent támogatást sem kapott, épp ellenke­zőleg, egyre több pénzt vesznek el tőle adók és járulékok formájában. Nos, nekik csak azt tanácsolhatjuk, hogy a jövő­ben jobban válogassák meg a barátaikat, hiszen a Fico-kabi­net jelszava: Madarat tolláról, vállalkozót befolyásos barátjáról... FIGYELŐ Ötezer bomba a kalifátusra Közel ötezer bombát dob­tak le a nemzetközi koalíci­óhoz tartozó harci repülő­gépek Irakban és Szíriában az Iszlám Állam elleni légi­csapásokban - közölte az amerikai védelmi miniszté­rium. A statisztika szerint az augusztus 8-án kezdődött műveletben december 31-ig 1676 légi csapást hajtottak végre az iszlám „kalifátus” ellen. A gépek több mint ti- zenötezerszer szálltak fel, háromezernél több célpon­tot támadtak, 58 harckocsit, 900 egyéb járművet (köztük páncélozott járműveket), 52 bunkert, 673 harcállást és közel ezer épületet. A Pen­tagon közlése szerint „a megsemmisítési szint magas volt”, az áldozatok számát nem említi a jelentés. Elő­ször Irakban, majd szep­tember végétől Szíriában hajtott végre légicsapáso­kat. (MTI) Felrobbantott mauzóleum Felrobbantották egy nagy tiszteletben álló síita mu­zulmán hittudós 13. századi síremlékét a damaszkuszi kormány ellen harcoló an- Nuszra Front fegyveresei Szíria déli részén. Felfogá­suk szerint ugyanis szent­ségtörés síremlékeket építe­ni. Az an-Nuszra Front az iszlám szunnita ágának ugyanazt a puritán felfogá­sát vallja, mint az Iszlám Ál­lam terrorszervezet, amely szintén több síremléket rombolt le az általa elfoglalt kelet- és észak-szíriai terüle­teken. Az al-Kaida nemzet­közi terrorhálózathoz kötő­dő fegyveres csoport no­vemberben foglalta el a De- raa tartománybeli Navát a jordániai határ közelében, ahol Navávi imám mauzóle­uma állt. Felrobbantásáról a londoni székhelyű Emberi Jogok Szíriái Megfigyelő Központja adott hírt. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom