Új Szó, 2015. január (68. évfolyam, 1-25. szám)

2015-01-09 / 6. szám, péntek

Külföld 3 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2015. JANUÁR 9. Az olasz lapok szerint a mai világban egyedül az iszlám vallást nem lehet életveszély nélkül bírálni - aggódik az arab sajtó Fenntartja a sajtó a jogot az éles kritikára Tegnapi francia lapok címoldala. Mindegyik újság barbár tettnek minősíti a támadást. (TASR/AP) A világ sajtója tegnap a Charlie Hebdo francia szatirikus magazin elleni merényletről emlékezett meg. Gyakorlatilag min­den értékelés élesen el­ítélte a barbár tettet. „Nyakig benne vagyunk a háborúban” - kommentál­ta az eseményeket Umber­to Eco olasz író. MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Az olasz újságok azt hangsú­lyozták, hogy a mai világban egyedül az iszlám vallást nem lehet életveszély nélkül bírálni. „Szeretnénk fenntartani ma­gunknak a jogot, hogy kritizál­juk, ahogy tetszik. Megtanultuk kritizálni a kereszténységet, a buddhizmust is életünk kockáz­tatása nélkül” - írta Ernesto Gal­ii della Loggia olasz történész a Corriere della Sera címoldalán. A legnagyobb olasz napilap a mindenki szabadsága elleni támadásnak nevezte a Charlie Hebdo szerkesztőségében tör­tént terrorista támadást. A lap szerint bekövetkezett az euró­pai titkosszolgálatok által hó­napok óta jósolt merénylet, amely lényeges változás az Isz­lám Állam (IÁ) dzsihádista fegyveresei által eddig követett terrorstratégiában. „Nyakig benne vagyunk a háborúban” - kommentálta az eseményeket Umberto Eco olasz író. Szerinte az IÁ „új nácizmus”, amely meg akarja hódítani az egész világot. Angolszász értékelés A The New York Times ame­rikai lap vezércikkében üdvö­zölte azt a „vad eltökéltséget”, amelyről a franciák hitet tettek szabadságjogaik védelmében a vérengzés után. A lap figyel­meztet: „ez nem az a pillanat, amikor az idegengyűlölet rém­hírterjesztői megpróbálhatnák az összes muzulmánt beszeny- nyezni terroristának minősítve őket”. A vezércikk indulatosan utasítja el Marine Le Pen szava­it, és úgy véli, szégyen, hogy a szélsőjobboldali Nemzeti Front elnöke választási aprópénzre váltja a tragédiát. A Guardian brit lapban Nata­lie Nuagrayrede, a Le Monde egykori kulcsembere a Charlie Hebdo bátorságát dicsérte. „Egy olyan korszakban, amikor a dogmatizmus és az intoleran­cia minden fajtája eluralkodni látszik, számos érték - a plura­lizmus, a jog és a szabadság ál­lama, az alapvető jogok gyakor­lása - próbatétel előtt áll. És ha Franciaországban az élclap mellett számos támogató tün­tetést szerveztek is, a populista mozgalmak - közöttük Marine Le Pené - megpróbálnak tőkét kovácsolni a tragédiából, hogy az iszlámmal és a bevándorol­takkal szembeni ellenérzéseket táplálják”. Ugyanebben a szel­lemben ír a The Daüy Tele­graph című brit lap is. Cikkében a merénylet következményeire hívja fel a figyelmet megemlít­ve Michel Houellebecq francia író új könyvét, ebben 2022-ben az országnak muzulmán elnöke lesz, aki bevezeti a saríát, a val­lási alapú muszlim törvényke­zést Franciaországban. „Egy ilyen paranoiát könnyen szít­hatnak a párizsi gyilkosságok. Ennek ellent kell állni, ellenke­ző esetben valóban a terroristák győznek.” David Aaronovitch, a The Times konzervatív brit na­pilap neves publicistája szerint a fasizmus veresége óta most először fordult elő, hogy polgá­rok egy csoportját az általuk rajzolt, kimondott, publikált vé­leményük miatt mészároltak le. A véleménynyilvánítás szabad­sága mellett elkötelezett, szó­kimondó francia lapot más saj­tótermékek, köztük a brit sajtó „gyávasága”, a muszlimok ese­tében alkalmazott kettős mér­céje tette „a szégyenlős diszkré­ció pusztaságából” kiemelkedő célponttá - fogalmaz a The Ti­mes. Arab óvatosság Az arab világ sajtójának egy jelentős része amiatt aggódik, hogy a Charlie Hebdo hetilap párizsi székháza elleni terror- támadás miatt fokozódni fog az iszlámellenesség a nyugati or­szágokban. Az as-Sark al-Au- szat című szaúdi napüap cikke szerint a rajtaütés sokat ártott a Nyugaton élő muzulmán kö­zösségeknek, mivel a szélsősé­ges csoportok arra fogják fel­használni a történteket, hogy tovább szítsák az iszlámelle- nességet Európában. Az al-Va- tan című algériai újság pedig arra figyelmeztetett, hogy is­mét minden szem a muszlim kisebbségre fog szegeződni Franciaországban és a nyugati országok többségében, akár­csak a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után. „A ter­rorizmus elvágja a szólássza­badság torkát és ledöfi az iszlámot” - fogalmazott az asz- Szabáh című tunéziai lap. Ka­tarban az as-Sark című lapban párbeszédet sürgettek a Nyu­gat és a Kelet között, hogy kö­zös erővel vessenek véget a szélsőségességnek. Az arab saj­tó egyöntetűen elítélte a kari­katuristák és rendőrök elleni szerdai merényletet. Az izraeli sajtó jelentős része „a civilizációk összecsapása­ként” értékelte a Charlie Hebdo elleni terrorakciót. „Óriási hiba lenne azt hinni, hogy a sajtó- szabadság ellen intéztek táma­dást (...) Az akcióval meg akar­ták mutatni, mi gyakorol na­gyobb befolyást a franciák tu­datára, a nyugati liberalizmus vagy az iszlám szélsőségesség. Ez a civilizációk háborúja, nem pusztán egy újabb megfélemlí- tési hadjárat” - írta a Jediót Ah- ronót izraeli újság. Iszlám ellenérvek A Cumhuriyet c. török ellen­zéki újság első oldalán a táma­dással rokonszenvezőkTwitter- üzeneteit tette közzé. Az egyik­ben egy bizonyos Ibrahim Yör- uk a Penguen c. török szatirikus lapot felmutatva ezt mondja: „Láttátok? Nem lehet viccelni a hívőket megsértve. Inch Allah (ha Allah úgy akarja), remélem, hogy a következő a Leman (egy másik szatirikus török lap) lesz. Annál tizenkettőnél jóval több fejet kell levágni.” Egy másik Twitter-üzenetben Kerem Cenk azt írja: „Leman, egy napon te is fizetni fogsz az iszlámgyűlölet­edért.” Az Akit című kormány- párti honlapon Támadás a pró­fétánkat megsértő folyóirat el­len címmel számoltak be a pári­zsi merényletről. Egyébként a Twitteren több dzsihádista szimpatizáns is kife­jezte elégedettségét. Egyikük ezt írta: „Isten segítségével nem hagyjuk abba a Charlie Hebdo elleni támadásokat. Ami jön, az sokkal rosszabb lesz.” „Áz isz­lám oroszlánjai bosszút álltak a Prófétánkért. Ez még csak az el­ső csepp” - jelentette ki az Isz­lám Állam soraiban harcoló szír Abu Musszab. Az al-Marszad néven futó Twitter-oldal, amely állítása szerint az iszlám világ híreit követi, szintén magasz­talta a merénylőket. A szolidaritás jegyében Demonstrációk Európában Párizs/Berlin/London. Százezrek vonultak az utcákra szerda este Európában, hogy ki­fejezzék szolidaritásukat a Charlie Hebdo szatirikus hetilap megölt szerkesztőivel. Párizs központjában, nem messze a vé­rengzés színhelyétől, mintegy 35 ezren gyűltek össze, hogyki- álljanak a szólásszabadság mel­lett. Franciaország több más nagyvárosában is nagy tömege­ket mozgatott meg a vérengzés elleni tiltakozás. Lyonban és Toulouse-ban több mint tízez­ren, Marseille-ben hétezren, Nantes-ban és Bordeaux-ban pedig ötezren vonultak az ut­cákra. Hasonló megmozdulá­sokat tartottak Európa számos városában. Berlinben a Bran­denburgi kapunál tömeg gyűlt össze, és „Je suis Charlie” (Char­lie vagyok) feliratú papírlapo­kat feltartva fejezte ki szolidari­tását a magazinnal. A londoni Trafalgar téren, az Európai Par­lament brüsszeli épületénél és a madridi francia nagykövetség előtt is sokan tüntettek a terror- támadás ellen. Az Iszlám Állam és az al-Kai- da támogatói viszont a világhá­lón ünnepük a merényletet, egymást licitálják felül abban, hogy a propagandájukat erő­sítsék vele. A Twitteren több dzsihádista szimpatizáns örült a támadásnak. (MTI) Tömegdemonstráció Párizs szí­vében. Európában féltik a saj­tószabadságot. (TASR/AP) Angela Merkel szerint az Oroszország elleni szankciók feloldásáról egyelőre nem lehet beszélni EU: 1,8 milliárd euró támogatást ad Kijevnek MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Berlin/ Moszkva/Brüsszel. Csak a kijevi kormány és az oroszbarát szakadárok tavaly szeptemberi minszki megálla­podásának maradéktalan vég­rehajtása után lehet szó az Oroszország elleni uniós szank­ciók esetleges feloldásáról - je­lentette ki tegnap Berlinben Angela Merkel az ukrán kor­mányfővel folytatott megbeszé­lése után. Arszenyij Jacenyuk- kal közösen tartott sajtótájékoz­tatóján a német kancellár el­mondta, hogy a szankciók visszavonásáról akkor lehet szó, ha megszűnik azok kiváltó oka. A Krím félsziget bekebelezése miatt végrehajtott büntetőin­tézkedések visszavonására je­lenleg „kevés a remény”, a kelet­ukrajnai válság miatt bevezetett újabb szankciók feloldásának előfeltétele a minszki megálla­podás betartása - tette hozzá Merkel. Ez a megállapodás lehet a kiinduló tárgyalási alap a ka­zalt fővárosba, Asztanába terve­zett német-ukrán-orosz-fran- cia csúcson - emelte ki a kancel­lár, hozzátéve, hogy napokon belül eldől, meg lehet-e tartani a találkozót, amelyre Petro Po- rosenko ukrán elnök tett javasla­tot decembervégén. Az ukrán kormányfő kiemel­te, hogy hazájában „hadüzenet nélküli hadiállapot” van, de a kormány ebben a helyzetben is teljes erővel dolgozik a gazda­ság talpra állításán. Ehhez egy további pénzügyi csomagra van szükség, amelyet azonban Uk­rajna „nem ajándékba kér”, és nemcsak azt vállalja, hogy a hi­telt rendben törleszti, hanem azt is, hogy átlátható módon használja majd fel. Az Európai Bizottság 1,8 milliárd eurós újabb támogatást nyújt Ukraj­nának - jelentette be tegnap Jean-Claude Juncker, az EB el­nöke. A közepes futamidejű hi­telt idén és 2016 elején folyósí­tanák a csődközeiben lévő uk­rán gazdaság megsegítésére. Az Európai Bizottság támogatási javaslatát még az uniós tagor­szágok kormányainak és az Eu­rópai Parlamentnek is jóvá kell hagynia. „Ukrajna nincsen egyedül. Európa egységesen Ukrajna mögött áll és támogatja az új kormány reformprog­ramját” - mondta az EB elnöke. Az Európai Unió eddig 1,6 mil­liárd eurónyi kölcsönt nyújtott Ukrajnának két makrogazdasá­gi segélyprogram keretében, ki­fizetésük feltétele a reformok megvalósítása. Megérkezett Ki- jevbe és megkezdte a munkát tegnap a Nemzetközi Valuta­alap (IMF) küldöttsége. A szak­értők január végéig tárgyalnak az illetékes ukrán hatóságok­kal, hogy áttekintsék a gazda­sági helyzetet és a kormány ál­tal vállalt kötelezettségek telje­sítését. Az IMF tavaly áprilisban 17 milliárd dolláros, két évťe szóló hitelprogramot hagyott jóvá Ukrajna számára. Újabb, sorrendben a 11. orosz humanitárius konvoj lép­te át az orosz-ukrán határt tegnap Donyeck és Luhanszk felé - közölte az orosz rendkí­vüli helyzetek minisztériuma. A vámellenőrzés után több mint 60 segélyszállító kamion Donyeck, ugyanennyi pedig Luhanszk, a két kelet-ukrajnai szakadár „köztársaság” főváro­sa felé vette az irányt. A két konvoj egyenként 700-700 tonna humanitárius segélyt visz a két nagyvárosba. RÖVIDEN Újabb kubai foglyok szabadultak Havanna. Szabadon engedtek Kubában három politikai foglyot, jelezve, hogy Havanna tartja magát az ame­rikai-kubai viszony normalizálását célzó megállapodáshoz. Kubai eüenzékiek közlése szerint először egy 19 éves iker­párt, Diango és Bianco Vargas Martint helyezték szabadláb­ra. Őket 2012 decemberében tartóztatták le, majd 30 hónap börtönre ítélték. Kiengedték az őrizetből a szintén ellenzéki Enrique Figuerola Mirandát is. A Havanna és Washington . közötti egyezség értelmében összesen 53 politikai fogolynak kell visszanyernie szabadságát. Barack Obama amerikai el­nök december 17-én jelentette be, hogy helyreállítja a két or­szág diplomáciai viszonyát, és enyhít a kommunista ország­ra kivetett gazdasági embargón. (MTI) Meghalt egy fideszes képviselő Budapest. Időközi országgyűlési képviselőválasztást kell kiírni a tegnap elhunyt Lasztovicza Jenő fideszes parlamenti képviselő mandátumánakbetöltésére. A politikus tavaly ápri­lisban Veszprém megye 3. számú országgyűlési egyéni válasz­tókerületében (Tapolcán és környékén) szerzett mandátu­mot, a szavazatok 43,14%-ának megszerzésével. Mivel egyé­ni választókerületben szerzett mandátumot, annak betöltésé­re időközi országgyűlési választást kell tartani. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom