Új Szó, 2015. január (68. évfolyam, 1-25. szám)

2015-01-02 / 1. szám, péntek

www.ujszo.com 2015. JANUAR 2. 131 Legyen az egy hosszú hétvége, egy üzleti út vagy életünk legizgal­masabb vakációja, a gasztronómia minden esetben fontos sze­repet játszik abban, hogy az utazás emlé­kezetes maradjon. V annak, akik a világ­szerte megszokott láncokhoz ragaszkod­nak, mert biztonság­ra törekszenek. De a többség szeretné kipróbálni a helyi fogásokat, lehetőleg a legizgalma­sabb éttermekben. Hogyan tudjuk ezeket felkutatni? Az éttermek kiválasztásánál alap­vetően öt forrásra érdemes támasz­kodni: internetes vélemények, elsősorban a TripAdvisor; profesz- szionális toplisták, mint a Miche- lin-kalauz; útikönyv (jellemzően a Lonely Planet); személyes tanácsok (barátok, ismerősök, recepciósok); környezet. Nézzük, melyiket mi­kor és hogyan érdemes használni, melyek az előnyök és buktatók! 1 TripAdvisor A TripAdvisor az internet 0 egyik legjobb „találmá­nya”. Itt van a legtöbb vélemény, így erre a legbiztonságosabb tá­maszkodni. Az éttermeknél érde­mes a népszerűségi rangsor elején levő helyeket megnézni, kicsit utá­nuk olvasni, és rápillantani a me­nüre is, hogy az ízlésünknek és a pénztárcánknak megfelelő-e a hely. A weblap néhány hiányosságát azért észben kell tartani, amikor a rangsort nézzük. Rengeteg az amerikai felhasználó, így a vé­leményeknél is kicsit elmegy a pontozás az ő ízlésük felé. Például hajlamosak Olaszországban asze­rint ítélni meg helyeket, hogy mi­lyen a steak. Számunkra nem ez a szempont, így próbáljunk arra is figyelni, hogy az éttermet dicsé­rők egy olasz étteremnél jellem­zően olaszok legyenek - ha csupa külföldi, az gyanús. A fő turistaútvonalakon elhelyez­kedő éttermekbe több vendég betér, és ha nem nagyon vacak az étterem, akkor előfordulhat, hogy az indokoltnál előrébb kerül (beindul egyfajta pozitív spirál az értékelések során). A budapesti rangsor elején is találunk olyan helyeket, melyeket a magyar gasztronómiában jártas olvasó ér­tetlenül bámul. A pontozás eltorzulhat időnként attól is, ha nagyon kevés vendég volt még az adott helyen, és ne­kik egyöntetűen jó vagy rossz véleményük volt. Egy-egy kedves kis kávézó vagy épp fagylaltozó néhány lelkes rajongóval könnye­dén megelőzhet egy méltán neves éttermet, ahol esetleg becsúszott egy-két szőrszálhasogató vendég. Fontos tehát arra is figyelni, hogy hányán látogatták már az adott éttermet (lehet, hogy egy kis falu­ban a 20 vendég véleménye már mérvadó, de mondjuk egy londo­ni étteremnél ez még torz lehet). A kevés számú vélemény lehető­séget ad arra is, hogy az étterem tulajdonosainak rokonai, barátai Hogyan válasszunk jó éttermet a turistacsapda helyett? előrerugdossák a helyet a listán - mint ahogy irigy versenytársak tönkre is tudják azt tenni. Néz­zünk inkább olyan helyeket, ahol már jó sokan jártak. Ha az utazás előtt nincs is idő el­mélyedni a toplistákban, és előre eldönteni, hova menjünk enni, a TripAdvisor a helyszínen is jó szol­gálatot tehet. Amikor meglátunk egy szimpatikus éttermet, a mobi­lunkon megnézhetjük, milyen ér­tékeléseket kapott az adott hely, és az alapján eldönthetjük, megéri-e bemenni. A TripAdvisoron túl ér­demes helyi gasztroblogokban is elmélyedni, ott ugyanis egyesül a helyismeret és a szakértelem. Michelin-kalauz Kézenfekvő választás a • Michelin-kalauz, hiszen a kiadvány pont az éttermek minő­sítésére szakosodott. Ha a magyar Michelin-oldalról indulunk el, ott csak gumiabroncsok témában talá­lunk tartalmat. Ha az étteremaján­lót és útvonaltervezőt keressük, az angol nyelvű lapra kell kattintani, ahol válasszuk ki az éttermek me­nüpontot, és máris beírhatjuk, me­lyik városba készülünk. A kalauz ötsávos jelölést használ: egy-, két- és háromcsillagos helye­ket, a jó ár-érték arányú éttermeket („Bib Gourmand”), amely olyan piktogrammal van jelölve, mint­ha valaki épp megnyalná a szája ajánlott étteremben fogyasszon el. Jó kombináció az, ha az étkezések zömét egyszerű, helyi bisztrókban fogyasztjuk, de egy-két alkalom­mal elkényeztetjük magunkat egy menő ételsorral. Nincs mindenhol Michelin-kala­uz - sok ország teljesen hiányzik a ranglistából, vagy épp csak a fővá­rost említik. Nagy előnye ugyanakkor a Mi­chelinnek, hogy ha rákeresünk egy városra, akkor nemcsak az ott lévő éttermeket mutatja, hanem a környékbelieket is - ha autóval va­gyunk, néha érdemes kitérőt tenni egy-egy ígéretes helyért. A Michelinen kívül létezik még számos más professzionális összeál­lítás, mint például a Gault Millau étteremkalauz, vagy éppen szakmai szervezetek, neves magazinok top­listái - ezeket is érdemes böngészni. Vagyunk páran, akik szívesen kós­tolunk különleges fogásokat neves séfektől, de nem feltédenül aka­runk akár 100 eurós kóstolómenüt végigenni vacsoraidőben. Szeren­csére számos neves étterem kínál kedvezményes ebédmenüt, jellem­zően csak hétköznapokon. Azon túl, hogy ez jóval megfizethetőbb, kevésbé formális - így jobban pasz- szolhat szólóban utazóknak, akik kényelmetlenül éreznék magukat egyedül a vacsoravendégek közt, vagy azoknak, akik nem szívesen pakolnak elegánsabb ruhát. » Hasznos tippek Az ideális eset az, ha összecsengenek a források - ha a Michelin-ka­lauz által ajánlott helyről ódákat zengnek a TripAdvisoron is, vagy ha a webről kinézett étterem nevét meghallva elismerően bólogat a szállodaszemélyzet. Ilyenkor szinte biztosra mehetünk. Végezetül néhány általános tanács: > igyekezzünk a helyi konyhát vivő éttermeket látogatni (ne próbál­junk jó pizzát találni Tokióban); > mindig jobb, ha van napi ajánlat/tábla, mint ha csak étlapot adnak a kezünkbe (a napi ajánlat szinte biztos, hogy friss, szezonális); > nyugodtan kérdezzük meg a pincért, szakácsot, hogy ő mit ajánl a leginkább a fogások közül; > érdemes előre kiválasztani, hol szeretnénk enni: ezzel megspó­roljuk a keresgélésre szánt időt az értékes vakációból, és jobb döntést hozunk, mintha korgó gyomorral gyorsan kompromisszu­mot kötnénk (hasonlóképp ahhoz a régi igazsághoz, hogy éhesen nem szabad elindulni nagybevásárlást intézni); > kerüljük a sétálóutcák, főterek éttermeit, ezek a legritkább esetben nyújtanak átlagon felüli színvonalat - minél távolabb megyünk a turistacentrumtól, annál valószínűbb, hogy helyi fogásokat találunk helyi árakon. 3 Útikönyv Bár ma már a leggazda- 0 gabb és legfrissebb infor­mációtár az internet, ne becsüljük le a régi jó útikönyveket sem. A Lonely Planet révén is találha­tunk már néhány nagyon jó he­lyet - bár az is igaz, hogy ha egy étterem bekerül ebbe a sorozatba, azt megrohanják a hátizsákosok, és innentől kezdve nagy a veszély, hogy romlik a színvonal, és emel­kednek az árak. De szerencsére nem mindig. Ha soha többé nem lesz már az étterem „eldugott tit­kos hely”, még van esély, hogy megmaradt valami abból, amiért bekerült a válogatásba. 4 Személyes ajánlások A helyiek ajánlása lehet 0 az egyik legjobb forrás, de persze ezt is érdemes a helyén kezel­ni. Egy nagy szállodalánc egyenru­hás portása valószínűleg egy turista­csapdába küldené az embert, ahol 5 db 40 fős busz parkol az étterem előtt, és ahonnan ő jutalékot kap. De egy családi panzió kedves házi­nénije biztos tud valami jó kis ven­déglőt, ahol ő szokott vacsorázni. Fontos azonban, hogyan tesszük fel a kérdést. Ha azt kérdezzük ugyanis, mit tanácsolnak, mi hol együnk, van rá esély, hogy olyan helyre küldenek minket, ahova ők, a helyiek, maguk soha nem men­nek, de mivel sok turistát látnak ott, úgy gondolják, az nekünk jó lesz. Ezért mindig az iránt tudako- lózzunk, ők hova járnak szívesen, amikor a családdal, barátokkal ta­lálkoznak. A személyes konzultáció nemcsak a célországban élőkkel lehetséges, de az itthoni barátokkal is, akik már megfordultak az adott helyen. Ma már nem kell végigkérdezni az összes ismerőst, elég, ha kitesszük a kérdést egy közösségi oldalra, hogy ki tud egy jó éttermet az adott vá­rosban. 5 Környezet Régi megfigyelés, hogy a 0 sokat úton levő kamio- nosok kitapasztalják, melyik útszéli csárdákban érdemes megállni. Ha egy parkoló tele van, az mindig jó jel, mint ahogy az élénél teli étte­rem is biztatóbb az ürességtől kon­gónál (kivétel persze, ha azért van tele, mert épp megérkezett egy óriá­si turistacsoport). A nagy forgalom már csak azért is fontos, mert így sanszosabb, hogy friss alapanyagok­ból készülnek a fogások. Fontosak az első benyomások is. Üdvözöl-e valaki, amikor be­lépünk, finom illatok jönnek-e a konyhából. Ügy működik-e a személyzet, mint egy olajozott gé­pezet, vagy kénytelen-kelleden áll fel valaki, hogy kiszolgáljon. Ha a bejárat, a berendezés és a kiszolgáló személyzet igénytelen, akkor való­színűleg a konyha is az. Ha kelle­mes az érkezés, láthatóan fontos a vendég, akkor bízhatunk abban, hogy a szakácsok is igyekeznek a kedvünkben járni. A turistás helyek turistákra szako­sodott éttermeket vonzanak. Sok­szor elég egy utcasarokkal arrébb menni, és máris találni olyan he­lyeket, melyeket inkább a helyiek frekventálnak. Az egyik legfeltű­nőbb jele, hogy turistacsapdában vagyunk, ha a bejárat előtt hívo­gató emberek állnak, és ha nagy, színes, illusztrált lapokon angolul hirdetik a fogásokat (olyan orszá­gokban, ahol nem az angol a hiva­talos nyelv). (Origó) x A mellékletet szerkeszti: Szabó László, Laci.Szabo@ujszo.com. Levélcím: Uj Szó - Utazás, Lazaretská 12,814 64 Bratislava 1. szélét, az egyéb ajánlott helyeket. Érdemes a Bib Gourmand helyek­re különösen odafigyelni, mert szerintem azok közt lehet kifogni a legjobb étkezéseket elérhető áron. A Michelin-kalauz hasznos, de akárcsak a TripAdvisornak, ennek is vannak hiányosságai, melyeket érdemes észben tartani. A kalauz kritikusai csák és kizárólag a kony­ha teljesítményét énékelik így előfordulhat, hogy egy kiváló sza­kács valóban kiemelkedő fogásokat készít, de az étterem összességében nem nyújt élményt, például a nem megfelelő kiszolgálás mian. Ezétt mindig érdemes megnézni a TripAdvisoron is, mi a nagyközön­ség véleménye az adott étteremről. Ha a többség fanyalog, akkor in­kább hagyjuk ki, hiszen ezekben az éttermekben nem egy pizza árát kockáztatja az ember. A kalauzban jellemzően drága vagy középkategóriás éttermek vannak. Egy utazás során kevés ember teheti meg, hogy minden ebédet és vacsorát Michelin által

Next

/
Oldalképek
Tartalom