Új Szó, 2014. december (67. évfolyam, 275-298. szám)
2014-12-16 / 288. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. DECEMBER 16. Kultúra-hirdetés 9 A pozsonyi Esterházy-palotában 2015. március 15-ig látható A kassai modernek című kiállítás Kassa az avantgárd vonzásában Bauer Szilárd: Bukott nő / Odsúdená, 1927 - a Szlovák Nemzeti Galéria tulajdona (Fotó: SNG) A pozsonyi Szlovák Nemzeti Galéria A kassai modernek című tárlata azoknak a kassai vagy Kassához valamilyen módon kötődő művészeknek a munkásságába nyújt betekintést, akik a két világháború között alkottak, s akiknek festészetét a modernista felfogás jellemzi. TALLÓS1 BÉLA A kiállítást előbb Kassán rendezték meg. Részben azt az anyagot mutatják be a fővárosi közönségnek, de kiegészítették Pozsonyban fellelhető - egyebek között a Szlovák Nemzeti Galéria gyűjteményéből származó - műtárgyakkal. A kassai modernek munkásságával kapcsolatban kiemelik, hogy „a két világháború közötti kassai művészet a sokfelől érkező, ugyanakkor a hagyományos képzőművészeti irányzatokat is élni hagyó hatások és különböző (magyar, szlovák, cseh, német, orosz, ukrán, zsidó) kultúrák kereszteződéséből született”. Ettől olyan egészségesen sokszínű és sokrétű. Tipikusan kassai, mégis rokonítható a korszak egyetemes törekvéseivel. A kiállításon szereplő művészek - köztük Jaszusch Antal, Jakoby Gyula, Krón Jenő, Bauer Szilárd, Kassák Lajos, Feld Lajos - munkásságukba bevonzották az avantgárd irányzatok, a szimbolizmus, az expresszio- nizmus, a kubizmus, a futurizmus és a konstruktivizmus eredményeit. Ahhoz, hogy a városban a modernistákkal jelentős képzőművészeti élet indult meg, nagyban hozzájárult Josef Polák, a mai Kelet-szlovákiai Múzeum akkori igazgatójának kreatív tevékenysége, aki neves képzőművészeket hívott meg a városba, valamint művészeti iskolát alapított, amelynek esti és vasárnapi kurzusain az avantgárd volt a téma. Az Esterházy-palotában látható kiállítás - a gazdag festészeti anyag prezentálása mellett - betekintést nyújt Kassa akkori tevékeny művészeti életébe is. A két háború közötti időszakban több mint 200 kiállítást rendeztek. Ezek a város közönségét a modern festészeti irányzatok be- és elfogadására nevelték. A tárlatok megnyitójára plakátok készültek, ugyancsak a modernizmus szellemében. A pozsonyi kiállításon ezekből is látható válogatás. A festészeti modernizmus összefüggött a könyvkiadással is. A kiállítás az akkor kiadott könyvekből is bemutat néhányat. Köztük megtekinthető Palotai Boris Csillag és kenyér című műve, melyet 1936-ban a „szlovenszkói magyar könyvpiacra” jelentettek meg. Egy videót is végignézhet a látogató, amelyen neves szakemberek - köztük Beke László magyarországi művészettörténész - beszélnek a kassai modernizmusról és annak különféle összefüggéseiről. Gazdag, élményt nyújtó a kiállítás. Átérezhető általa a múlt század eleji avantgárd robbanásszerű ereje. Vári Éva és a Rose Komáromban Komárom. December 18-án és 19-én látható a Komáromi Jókai Színházban Martin Sherman Rose című monodrámája a küzdelmes női sorsok „specialistájával”, Vári Évával a címszerepben. A darab Rose életén keresztül éles rajzú portrét tár elénk a 20. századról is, amelyben minden megváltozott, kivéve az erőszakot. Rose végigélte a század borzalmait, a háborút, avarsói gettót, az Exodus utasainak kálváriáját, eltemette és meggyászolta a családját, a férjét és a gyerekét. Az emlékezés szomorú, de mégis életigenlő életérzésről tanúskodik, miközben Vári Éva a Kossuth-díjas színésznő belevonja a nézőt a történetbe. Az előadást lián Eldad rendezte, (ú) Benkő László könyvének bemutatója Zrínyi, a (regény) hős AJÁNLÓ Dunaszerdahely. Benkő László A Zrínyiek - A gránitlelkű című történelmi kalandregényét mutatja be ma a Vermes-villában a Családi Könyvklub. Az érdeklődők egy hősökkel teli korszak eseményeibe pillanthatnak bele, és megismerhetik a a Szigetvárt védő, „gránitlelkű” Zrínyi Miklós gróf személyes sorsát. A szerzővel 18 órátólNagy Erika beszélget. Benkő László a magyar történelmi kalandregény egyik legnépszerűbb mestere. A nagy ívű Honfoglalás, Tatárjárás és Viharlovasok trilógiák szerzője új regényfolyamának első kötetével lép az olvasók elé, amelyben a 16. század első felétől indulva elegánsan vezet végig az európai és magyarországi történéseken. Az Oszmán Birodalom II. Szulejmán szultán hatalma alatt gőzerővel terjeszkedik, V. Károly német-római császár láthatóan nem képes mit kezdeni a török expanzióval. A legnagyobb veszély a II. Lajos király uralta Magyarországot és a mai Horvátországot fenyegeti, ahol a Zrínyi család mindenkinél keményebben és határozottabban A GRÁNITLELKŰ lép fel a boszniai pasa portyázói ellen... A regénynek köszönhetően megfordulunk a kor legnagyobb csatáiban, részesei leszünk a kémjátszmáknak és a végvári harcoknak, közben pedig megtudhatjuk, miként alakul a történet narrátorának, Török Kristófnak és családjának sorsa a szigetvári hős árnyékában. A Zrínyi-trilógia első kötete mintegy előkészíti a talajt a költő és hadvezér Zrínyi Miklósnak, valamint egy kivételes asszonynak, Zrínyi Ilonának, akinek a tervezett regényfolyam harmadikkötete állít emléket. (ú) Az Ida című lengyel-dán alkotás kapta a legjobb filmnek járó Európai Filmdíjat a hétvégén Rigában. A végig fekete-fehér film két nőről szól, akik 1962-ben Lengyelországban felidézik emlékeiket a holo- kausztról. Az Idáé lett a legjobb európai filmnek járó közönségdíj is, rendezője, Pawel Pawlikowski megkapta a legjobb rendezőnek járó díjat, és az is a filmet dicséri, hogy forgatókönyvírói (Pawet Pawlikowski, Rebecca Lenkiewicz) és operatőrei (Lukasz Zal, Ryszard Lenczewski) is a legjobbnak bizonyultak a szakmájukban az Európai Filmakadémia (EFA) döntése szerint. A fotón az Ida két főszereplője, Agata Kulesza és Agata Trzebuchowska a film egyik jelenetében. (Képarchívum)
